Hollywood megint nem bírt magával és hepiendet gyártott. Ehhez képest Alan Glynn regénye pont abban jó, amit a film elront. A Csúcshatás című amerikai filmet múlt héten mutatták be a magyar mozik, ezzel egy időben került a polcokra a film alapjául szolgáló 2001-es könyv is. A magyar kiadás fülszövege azt sugallja, a könyv betekintést nyújt az ördögi designer drogok világába. Pedig a történet inkább egy már-már filozófiai gondolati játék: vajon mit tennénk, ha mindent megtehetnénk? Világbéke? Muhaha.

Eddie Spinola, a középszerű szövegíró épp egy írói válság közepén őrlődik az alvás, evés és cigizés minden drámaiságot nélkülöző háromszögében. Lakását elborítja a kupleráj, nője nincs, a munkája pedig abból áll, hogy újabb és újabb határidőkért kuncsorog. Lúzersége átlagos: benne rejlik a lehetőség, de jelenlegi állapotában úgy tűnik, benn is szorul. Míg egy nap össze nem fut drogdíler exsógorával, akitől kap egy csodatablettát. A szer neve MDT-48, és az agyműködést pörgeti fel a maximumig.

Eddie ölébe pottyant a tökéletesség lehetősége. Először csak rendet rak a lakásában, megírja könyve első néhány fejezetét. Aztán egy nap alatt megtanul kottát olvasni, egy hét alatt zongorázni, és ráébred, hogy ennél sokkal, de sokkal többre vágyik. Nem, nem világbékét akar, hanem pénzt.

Nyilván a könyvet külön érdekessé teszi, hogy az utóbbi években új szerek jelentek meg a piacon, de a regényben ugyanúgy szerepelhetne speed, LSD vagy más. Alan Glynn ezzel a 2001-es hightech thrillerrel drogtrendeken túl is aktuális kérdéseket feszeget: mik a céljaink, mit akarunk az élettől?

Eddie elgondolkodik, hogy mihez akar kezdeni megnövekedett lehetőségeivel. Akar még egy-két egyetemet elvégezni, könyveket írni, tanítani, kutatni? Vizsgák, dolgozatok, küszködés? Azt hiszi, ezért a tudásért nem kell megszenvednie, pedig - ahogy lenni szokott - kiderül, nincs megszerzett tudás áldozat nélkül. A drog mellékhatásai - tudatvesztés, pánik, remegés, bizonytalanság - egyre erősebben jelentkeznek.

A regény klasszikus Virágot Algernonnak!-történet, drogokkal. Eddie szétesik, és már csak pár órája maradt, hogy megírja saját felemelkedésének és bukásának történetét. Élete nagy műve végül nem más, mint maga a regény, amelyet a kezünkben tartunk. A könyv tempója fokozatosan pörög fel, ahogyan a főszereplő tudata is. A drog mellékhatásaként észlelt tudatkiesések alkalmával a szöveg is töredezettebb, amúgy maga a regény végig egyenes vonalban építkezik, nem bonyolítja a szálakat, egyetlen főszereplője maga az elbeszélő, Eddie.

A szerző (balra) és a film főszereplője (Bradley Cooper, jobbra)

A magyar kiadás a film plakátjával jelenik meg a borítóján, így a film tökéletes könyvváltozatának tűnik. Pedig mennyivel jobb a könyv (már megint)! A forgatókönyv egy ideig hű Glynn sztorijához, ám végül Hollywood a hepiendet választja. A könyv erőssége pedig épp az a csavar a végén, amit az idealista filmgyár elspórol.

A könyvet nálunk a Partvonal adja ki. Sajnos gondozhatták volna alaposabban a szöveget, nem ritkák az elütési hibák. Néha olyan röhejesen freudi elütésekbe botlunk, mint a "túlságosan elragaszkodtam".

Glynnről annyit érdemes tudni, hogy New York-i újságíró évei inspirálták a regényt, ami 2001-ben jelent meg The Dark Fields címmel. Ügynöke éveken keresztül küldözgette a könyvet különböző filmes cégekhez, míg egy nap végül visszahívták. Még néhány év eltelt, vándoroltak a jogok, végül 2011 elejére elkészült a film, amely az amerikai premier után egy hónappal a magyar mozikban is látható. A premierrel egy időben nálunk 12 országban kiadják a könyvet is (a film címéhez igazodva Limitless, magyarul Csúcshatás címmel). Glynn közben írt egy könyvet az ír recesszióról Winterland címmel, jelenleg Dublinban él, és számolja a napokat Bloodland című harmadik regényének megjelenéséig, ami egy politikai thriller.

Korábban: Ez a csodabogyó a hüyének is megéri - kritikánk a filmről 

Alan Glynn: Csúcshatás, Partvonal Kiadó, 2011, 342 oldal, 3490 Ft (ford. Nitkovszki Stanislaw)