Általában nem szoktunk részleteket közölni nemsokára megjelenő könyvekből, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ezeket senkinek sincs türelme elolvasni. Most viszont kivételt teszünk, mert a november elején várható Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei minket is nagyon bezsongatott. Az amerikai gyerekkönyv nagy siker volt a tengerentúlon, és nem csodálkoznánk, ha hamar filmet csinálnának belőle. A regény egy titokzatos árvaházról szól, ahol különleges képességű gyerekek élnek. Itt a magyar borító, a tovább gomb után pedig borzongatós részlet a könyvből!

Korábban: A legtökéletesebb könyvelőzetes

Múltkor már ajánlgattuk nektek Julie Orringer amerikai írónő Láthatatlan híd című Magyarországon játszódó sikerregényét, ami másfél hét múlva kerül majd a boltokba. Most megérkezett hozzá a magyar borító is, ami sokban hasonlít az amerikai kiadásra, de sikerült egy sokkal jobb színt találni hozzá. A romba dőlt Lánchíd maradt! A regény a második világháborúban játszódik. Két szerelmes kezdene Budapesten új életet, a fiú azonban fivéreivel együtt munkatáborba kerül, a lány pedig a fővárosban bujkálva próbálja túlélni a vészkorszakot. A történetből Koltai Lajos szeretne filmet forgatni.

Legjobban egy mesebeli sasmadarat várunk, de előre rákattantunk két családregényre is: jön Kepes András első regénye és Julie Orringer második világháborús Láthatatlan hídja, amit Koltai Lajos akar megfilmesíteni.

Ljudmila Ulickaja orosz írónő szeptember 7. és 15. között Magyarországra érkezik Imágó című új regényének bemutatójára. Bár két éve már járt nálunk a Könyvfesztivál díszvendégeként (beszélgettünk is vele), most újra lenyom egy országjáró programot könyvbemutatóval, beszélgetésekkel és dedikálással. Szeptember 9-én négykor a pécsi Tudásközpontban lehet vele találkozni, 12-én a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán fog beszélgetni magyar fordítójával, Goretity Józseffel, végül szeptember 14-én érkezik Budapestre, a Puskin mozi Metropolis termébe. Dedikálás mindhárom alkalommal lesz a program után. A fővárosi eseményt egy filmvetítés zárja, este nyolckor az Így ért véget a nyaram című orosz filmet lehet megnézni premier előtt.

Korábban: KGB és disszidensek Ulickaja új regényében

Rossz hír, hogy őszre tolódott Murakami várva várt, George Orwell 1984 című könyve után 1Q84-nek elkeresztelt regényfolyamának megjelenése. Jó hír viszont, hogy akkor az összesen háromkötetes műből két rész jön ki egyszerre. A Murakamit kiadó Geopentől megtudtuk, hogy a jogtulajdonos kérése volt, hogy első két kötet egyszerre jelenjen meg. A borítók már megvannak, emlékeztetnek a japán és nemzetközi kiadásokra, de megjelenik rajtuk Murakami nemrég elhunyt fordítójának, Erdős Györgynek a címjavaslata is, az Ezerkülöncszáznyolcvannégy.

Októbertől új, ingyenes közösségi oldal indul az interneten Pottermore.com címen, ahol a felhasználók új Harry Potter-történeteket olvashatnak és aktív szereplőként mehetnek végig az ismert regényeken. Ugyanitt magyar nyelven is megvásárolhatók lesznek a Harry Potter-regények.

Ősszel jelenik meg magyarul a Nemzetközi Man Booker Díj idei nyertesének, Philip Roth-nak a legutóbbi könyve, a Nemezisz. Az Európa Könyvkiadó adja ki, a fordítás már készül. Az amerikai szerző Magyarországon is megtalálta olvasóközönségét, noha nem tartozik a bestseller-írók közé - értékelte Philip Roth helyét az MTI-nek M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője. M. Nagy az életmű csúcsának az ún. amerikai trilógiát tartja, vagyis az Amerikai pasztorál-t, a Kommunistához mentem feleségül-t és A szégyenfolt-ot. A főszerkesztő szerint Roth jelenleg az "öreg korszakát" éli, "fő témája az öregedés".

A tavaly megjelent Nemezisz szerinte egy gyakori Philip Roth-témára épül: "van egy tökéletes ember, akit a sors tönkre tesz".A történet a második világháború idején játszódik az Egyesült Államokban, ahol szörnyű gyermekparalízis-járvány dúl. A könyv főszereplője egy zsidó fiatalember, aki apró testi hibája miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra. Szerelme meghívja magához a hegyekbe, abba a táborba, ahol ő dolgozik. A fiú érkezése után kitör a paralízisjárvány, a főszereplő is megbetegszik és tolószékbe kényszerül. Soha többet nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy akaratlanul is gyilkossá vált" - ismertette a történetet a főszerkesztő. (MTI)

Korábban: Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker-díjat

A Képregényfesztiválra jelenik meg Felvidéki Miklós Némajáték-a. A Némajáték nem hagyományos képregény: itt is egymásnak feszül ugyan a rossz és a jó, de a történet művészien önreflexív. A keretsztori szerint négy lelkes képregényrajzoló elhatározza, hogy megalkotnak egy képregényt. A folytatásban megnézhetsz 4 oldalt a képregényből!

Újrarajzolt klasszikusok, észt Sári és Samu, színes holland autósmese, balatoni tündérregény, Berg Judit új Maszat-könyve, a népszerű Alma együttes kottafüzete és egy izgalmas "zöld" könyv, ami környezettudatosságra tanítja a gyerekeket - szülőszemmel ezek a legfontosabb újdonságok az április 14-17. között megrendezett 18. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Mesekönyvek és gyerekprogramok közül válogattuk ki a legérdekesebbeket.

Két és fél hét hét múlva, április 11-én érkezik a legújabb Coelho-könyv, az Alef, amelyben a világhírű brazil író a Transz-szibériai Expresszen egy zöld szemű török lánnyal együtt utazva világosodik meg a Moszkvától Vlagyivosztokig tartó 9000 kilométeres út alatt.

A Magvető most rakta ki Facebook-oldalára a provokatőr francia író legújabb könyvének magyar borítóját, ami szerintünk igen pofásra sikerült, külcsínben veri az eddig megjelent külföldi kiadásokat (igaz, az angol nyelvű fordítás még nem jelent meg, borítót sem találtunk hozzá). A borítót Pintér József készítette. A térkép és a táj hazájában tavaly sok vitát kavart a plágiumvád és a valós szereplők szerepeltetése miatt, szerzője viszont megkapta érte a franciák legnagyobb irodalmi díját. Nálunk az áprilisi Könyvfesztiválra fog megjelenni.

Fiatal filmesek saját pénzből csináltak dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme 2011-ben is az irodalomnak. A dokumentumfilm párjaként készül egy rövidfilm is Trill Zsolt és Petrik Andrea szereplésével. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag "ütni fog". A két film április 11-én, a költészet napján debütál a neten.

Belép a gyerekkönyv-piacra az Agave és az Ulpius is, bár egyelőre mindkét kiadó csak egy-egy sorozattal jelentkezik. Jönnek a kis színes figurák és Végh György.

Örömteli hír Murakami Haruki népes magyar rajongótábora számára: végre kiderült, hogy Magyarországon is bemutatják a japán író Norvég erdő című regénye alapján készült filmet. Ezen fellelkesülve összegyűjtöttük, milyen más regényadaptációk várhatók a következő hónapokban a magyar mozikban.

Nincs év Ljudmila Ulickaja új könyve nélkül: már lehet tudni, 2011 őszén megbízhatóan jön a következő. A regény Oroszországban is csak 2010 decemberében jelent meg, tehát elég gyorsan kézhez kapjuk a magyar fordítást, pedig ez is elég vaskos könyv, eredetiben 600 oldalas. A regény témája nagyon izgalmasan hangzik, főleg mert úgy tűnik, az írónő most többet foglalkozik a szovjet történelemmel.

Itt a Wikileaks-könyv magyar bortíója! A Nyitott Könyvműhely vezetőjét, Halmos Ádámot is kifaggattuk, hogy szerezte meg a könyv jogait. Kiderült, hihetetlen gyorsan történt minden, a jogok nem voltak őrülten drágák, és most egy titkos szerverről szedegetik le a fordítani való újabb és újabb adagokat.

A Scolar kiadó kirakta Facebook-oldalára a régóta várt brit kultregény, A szépség vonala borítótervét (bal felső sarok), amelyen a külföldi kiadások több jellemző motívuma (kígyó, kacskaringó) sima fekete háttérre van rendezve, nem túl invenciózus módon. Plusz még fellelhető a képen néhány kokaincsík is. Ezek után még kíváncsibban várjuk a regényt.

A Képregény Nagyker a tavaly tévén robbant The Walking Dead című zombiképregény magyar nyelvű kiadását tervezi. Az első kötet a 2011-es Képregényfesztiválra jelenne meg. Tévében viszont egy ideig még nem látjuk a sorozatot.

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Jó hír a képregényes arcoknak: újabb alapmű jelenik meg a december 18-i Hungarocomixra. Az amerikai képregényíró- és rajzoló Jason Lutes Berlin című képregénytrilógiáját Art Spiegelmann Maus-ához szokták hasonlítani: mindkettő fekete-fehér graphic novel formájában dolgozza fel a náci időszakot. Jason Lutes viszont nem a holokausztot, hanem a hozzá vezető időszakot akarja bemutatni: a nácizmus lassú és vészjósló kibontakozását a 20-30-as évek weimari köztársaságában. A demokrácia diktatúrába való fokozatos átalakulását két főszereplő, egy fiatal újságíró (Kurt Severing) és egy művészeti hallgató (Marthe Müller), illetve más karakterek (pl. eltérő politikai nézetek miatt szétbomló család, túlterhelt szerkesztő, rendőr stb.) sorsán keresztül mutatja be.

A zseniális fantasyszerző, Neil Gaiman hiába számít néhány éve már nálunk is sztárszerzőnek, a főművének tartott, egekig magasztalt Amerikai istenek-et lehetetlenség beszerezni magyarul (a képen a szerző éppen ezzel a könyvvel pózol a frankfurti könyvvásáron). Pedig 2003-ban a szegedi családi kiadó, a Szukits, de az a kiadás mára az antikváriumokból és a könyvesboltok raktáraiból is csontra elfogyott (ugyanígy járt az 1999-ben megjelent Tükör és füst novellagyűjtemény). Hogy lehet, hogy van egy fantasysztárunk, akinek épp a legfontosabb könyvét nem lehet nálunk kapni?

Az Európa Könyvkiadó hírei szerint november utolsó hetében fog kijönni magyarul Bret Easton Ellis régóta várt Királyi hálószobák című új regénye, addig is itt a letisztult, minimalista borító (Cuba Gergő munkája). A Királyi hálószobák Bret Easton Ellis hetedik regénye, és az első könyvének, az 1985-ös Nullánál is kevesebb-nek a folytatása. Épp ezért a kiadó a Királyi hálószobák megjelenése alkalmából a Nullánál is kevesebb-et is kiadja megint, méghozzá új, a folytatáshoz passzoló borítóval, lásd a képen. Az iPhone kicsit furán mutat a borítón, de nyilván a jelen egyik ikonikus tárgyaként a két regény között eltelt időt hivatott jelezni (a Királyi hálószobák 25 évvel később játszódik), és ez tök jó, hogy így megkomponálják a vizuális összhangot. (Ráadásul a főszereplő mindig a telefonjára kap furcsa üzeneteket, és ezeknek fontos szerep jut a regényben.) Egészében véve pofás a borító, főleg így a Nullánál mellett. A Királyi hálószobák esetében egyébként a magyar változat meglepően gyorsan követi az eredetit (M. Nagy Miklós fordította), hiszen a könyv - Imperial Bedrooms címmel - csak idén nyáron jelent meg angolul is. Akik már olvasták, azt mondják, jobb, mint az utóbbi évek Bret Easton Ellis-könyvei, szóval bizakodhatunk. Nemsokára jön kritikánk is!

Egy hónap múlva, december 16-án mutatják be a magyar mozik Gabriel García Márquez A szerelemről és más démonokról című regényéből készült filmet. A vékonyka kötet egy veszettség-gyanús gyönyörű vöröshajú kislány és az ördögűzéssel megbízott jezsuita pap szerelmét meséli el. A történetet az elsőfilmes Costa Rica-i Hilda Hidalgo vitte vászonra, filmjét az idei Los Angeles-i Filmfesztiválon mutatták be. Eléggé vegyes kritikákat kapott, de abban mindenki egyetértett, hogy a látványvilág elképesztő: minden kockája valóságos festmény, és majdnem tökéletesen visszaadja képileg Márquez mágiáját.

A jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenteti meg a Magvető Kiadó Michel Houellebecq legújabb könyvét magyar nyelven. A La carte et le territoire (A térkép és a felségterület) című regény az ősz nagy botránykönyve volt Franciaországban. Az érdeklődést részben az okozta, hogy a franciák legismertebb szerzőjének új könyvére már öt éve várnak az olvasók, de a botrányt a plágiumvád váltotta ki - kiderült, Houellebecq részleteket emelt át a francia nyelvű Wikipedia egyes szócikkeiből (több bekezdést a házilégyről szóló oldalról), illetve más helyekről, például egy miniszteri portálról.

Umberto Eco szélhámos hamisító hőse végigszáguld a 19. század második felén: Garibaldinál kémkedik, Sigmund Freuddal vacsorázgat, machinál a Dreyfus-ügyben, és ha ez még nem lenne elég, ott bábáskodik a Cion bölcseinek jegyzőkönyveként elhíresült titokzatos iromány születésénél is. Múlt héten látott napvilágot olasz nyelven Eco Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regénye, amit az olasz sajtó az új A rózsa neveként harangozott be. Barna Imre már javában dolgozik a regény magyar fordításán, ami csak a jövő évben lesz kész, de addig is mesél a briliáns és bonyolult regényeiről ismert Umberto Eco legújabb könyvéről.