Folyamatosan szivárognak a bombasztikus hírek Murakami Haruki új regényfolyamáról, a George Orwell 1984 című regénye után 1Q84-nek elkeresztelt háromkötetes műről. Érthető, hogy alig bírunk magunkkal, hogy mi is kézbe vehessük, de a kiadó szerint erre legjobb esetben is jövő év végéig kell várnunk. Addig Erdős Györgyöt, Murakami magyar fordítóját faggattuk a regényről, aki az 1Q84 első két kötetét már olvasta, és a harmadik is ott figyel a polcán. "Nagyon tetszett, többet ad, mint a korábbi regényei" - mondta a könyvről.

Salman Rushdie indiai születésű brit regényíró közel tíz évig élt folyamatos rendőri védelem alatt azután, hogy az iráni vallási vezető, Koimeni ajatollah 1989-ben kimondta rá a fatvát, felszólítva ezzel minden muzulmánt, hogy öljék meg. Most önéletrajzi regényt ír ezekről az évekről - jelentette be Rushdie a Reutersnek adott interjúban. Már száz oldal megvan belőle, címe még nincs, de 2011 végére készen lesz. A halálos ítéletet a Sátáni versek című regény vonta a fejére, a konzervatív iszlámok Mohamed próféta megcsúfolását látták a szövegben, sok muzulmán ország betiltotta a könyvet. Ebben az időszakban számos erőszakos támadásra is sor került, iszlám hívők könyvesboltokat gyújtottak fel és nyilvánosan elégették Rushdie könyvét. Nagy-Britannia kiállt az író mellett, megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal, a Scotland Yard pedig állandó védelmet biztosított az írónak, aki ekkoriban alig mozdulhatott ki a lakásából. A fatva fenyegetése csak 1998-ban szűnt meg, amikor az iráni vezetés enyhített addigi álláspontján ("sem nem támogatják, sem nem akadályozzák a Rushdie elleni merényleteket"). "Mostanáig nem voltam kész, hogy megírjam ezt a könyvet" - nyilatkozta Rushdie. Pedig ideje volt, hogy ő is meséljen, két éve az őt őrző rendőri csapat egyik tagja, Ron Evans kínos történetekkel állt elő önéletrajzában (például, hogy az írót Scruffynak - Bunkónak- becézték arrogáns stílusa miatt, és hogy egyszer annyira elegük lett belőle, hogy bezárták a szekrénybe), akkor az író beperelte az egykori rendőrt. Az író következő könyve, a Luka and the Fire of Life jövő hónapban jelenik meg Angliában, Az éjfél gyermekei-ből készült film, amelynek Rushdie írta a forgatókönyvét, jövő évben kerül mozikba.

Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)

Terry Pratchett szatirikus fantasy-világa éppúgy bővelkedik látványos elemekben és mesés fordulatokban, mint a kolléga, J. K. Rowling univerzuma. A filmesek valamiért mégsem csaptak le a lovaggá is ütött író műveire, eddig csak tévés minisorozatok készültek belőlük. A legfrissebbet, a tavaly Magyarországon forgatott Going Postal címűt jövő hétvégén tűzi műsorra az HBO. A filmben az író is feltűnik.

Ljudmila Ulickaja, a népszerű orosz írónő életmű-sorozatát egy novelláskötettel folytatja a Magvető. A könyv oroszul három éve jelent meg, magyar címe Elsők és utolsók lesz, és november elején kerül majd a boltok polcaira. A kötetet Ulickaja szerkesztette össze korábban már megjelent elbeszéléseiből. Goretity József, a könyv fordítója elmondta, a novellák különböző időszakokból származnak, 1989 és 2002 között születtek. Azt is megtudtuk tőle, most vaskosabb kötetre számíthatunk, mint az írónő előző magyarul megjelent novelláskötete, az Életművésznők volt. Az Elsők és utolsók előreláthatóan 400-500 oldalas lesz.

Egyik magyarországi kiadó sem tervezi kiadni Tony Blair volt brit kormányfő nagy botrányt kiváltó memoárkötetét, Bush visszaemlékezéseit viszont a világpremierrel egy időben olvashatjuk magyarul.

Szeptember közepén jelenik meg Spiró György új regénye Tavaszi tárlat címmel. A könyv egy középkorú gépészmérnök, Fátray Gyula életét követi nyomon 1956 októberétől 1957. szimbolikus május 1-jéig. A főhős a forradalomból aranyérműtétje miatt kimarad, de ez a megtorlástól még nem menti meg. Kafkai hangulatú boszorkányüldözés indul ellene, az ötvenes évek hátborzongató koncepciós pereinek egyike.

Egy brit kiadó három évvel ezelőtt óriási sikert aratott Shakespeare klasszikus darabjainak manga formában megrajzolt adaptációival. A sorozat eddig 14 darabot számlál, az Agave Könyvek az első két kötettel (Rómeó és Júlia; Hamlet) szeptemberben kezdi el a széria magyar nyelvű kiadását. A sorozat magyar szerkesztője Nádasdy Ádám költő-műfordító-nyelvész lesz. Személyében megbízható kezekbe kerül a széria, az utóbbi évtizedekben nyolc Shakespeare-drámának készítette el új, korszerűbb fordítását.

Négy évvel legutóbbi könyvének megjelenése után Mario Vargas Llosa perui író újabb regénnyel jelentkezik. A kötet november 3-án jelenik meg, címe El sueno del celta (A kelta álma), ám egyelőre csak spanyol nyelven lesz elérhető.