A magyar költőknél már hagyomány, hogy krisztusi korba érve (vagy utána), újraírják József Attila Születésnapomra című versét, a különleges ritmusú versformát használva az önironikus számvetésre. Varró Dani a Bús, Piros Vödör nevében egyszer már kesergett a sors gyötrelmein ezt a formát használva, de a múlt heti Élet és Irodalomban a saját, személyes Születésnapomra-verse is megjelent, a tőle megszokott vicces és hajmeresztő rímekkel. Ennek örömére gyorsan összeszedtük a legjobb Születésnapomra-parafrázisokat, hogy egyben lássuk, mire képes a nyelv, a rím meg a költő. Éljen Horger Antal úr.
Varró Dániel: Harminckét éves múltam - önfelköszöntő költemény - |
Tóth Krisztina: Porhó | József Attila: Születésnapomra |
Harminckét éves múltam el, Csak ámulok, hogy jé, nekem A volna lettbe billen épp, Harminckét év elslattyogott, Van már nejem, van kisfiam, De elcsigáz a teperés, s ki lát, azt mondja: "Haj, Dani, Hogy újra már nem kezdhetem, Hogy jaj, a múlt pár passzusát s a jövő sincsen nyitva már, Mi nem lettem, már nem leszek, Nem végzek munkát, kétkezit, S habár szemöldököm közét bár gyűl a szürke szerteszét, |
Harminckettő hogy telhetett? nemigen ad már a jelen. annyi idő, hogy szinte sok. pólyálta hűlő életem, leélve: őrzöm arcomat, sőt, egy bocsom is van de hogy mi történt, mire volt jó hová gomolygott nyomtalan, mélyén mi ülepszik, mi lesz, bonyolult léten, túl ezen |
Harminckét éves lettem én - ajándék, mellyel meglepem Harminckét évem elszelelt Lehettem volna oktató, De nem lettem, mert Szegeden Intelme gyorsan, nyersen ért szablyával óvta ellenem. "Ön amíg szóból értek én, Ha örül Horger Antal úr, Én egész népemet fogom |
Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! |
Orbán Ottó: Születésnapomra | Balla Zsófia: Az élő forma |
Harmincnégy éves lettem én: A mennybolt menten rámborul: Mint kínon égő ékezet, Hallom: vagyok, mert nem vagyok, Azt mondják, arcom régi maszk: Divatbölcs egy sem érti tán: Magamnak túl nehéz terű |
Nem mondom meg, hány éves lettem, Mégis, ha tán felém jöttök, veder szeder, meg a sok régi étek, az égi karban, de kihagyta ezt Madách, sose lett, én is csak épp egy szegletet fi voltam, fektettem mindenféle nőket, voltam, aztán meg Rómában Brutus, Borgia, R. Iván, s később úgy alakul, de inkább vadat atlaszi vállamba, mert neki már oly mindegy, vesztek-e, hogy legyen kuss, elég a szülinapi sirám, |
Negyvennyolc éves lettem én, már nem viccelni-jó idők. ezt így. A világbánatom a lélek bennem, hogy mire Nem lestem hatalom kegyét. Engem már sok halál szeret - Azt foldozom, mi hátra van: majd legyen benne irgalom |
Olvasnivaló: Fenyő D. György irodalomtudós érdekes cikkben elemzi a fenti versformát és a parafrázisokat
Nem kevésbé érdekes fejtegetés Horger Antal úr feltételezett homoszexualitásáról