A MIÉP alapító tagja és elnöke, Csurka István József Attila-díjas drámaíró két évtized után új darabot írt, amely a trianoni béketárgyalások különtermeibe kalauzol. A cím - A hatodik koporsó - arra az üres koporsóra utal, amelyet Nagy Imre 1989-es újratemetésén az 1956-os forradalom és az utána következő megtorlások során elhunyt névtelen áldozatokra emlékezve állítottak fel, és amely Csurka darabjában a fantasztikus időutazás közlekedési eszközéül szolgál. A dráma a MIÉP Magyar Fórum című hetilapjának irodalmi különszámában jelent meg.

Csurka István két évtizeddel utolsó darabja után ismét drámát írt A hatodik koporsó címmel. A kétfelvonásos színmű három idősíkban játszódik. A jelenben élő Apród nevű szereplő a magyar feltalálók által kifejlesztett időutazó koporsó segítségével visszautazik az időben a kialakítandó magyar határról döntő trianoni tárgyalások idejébe, majd felidéződik Apród nagyapjának, a Kivégzett Forradalmárnak a története is.

A hatodik koporsó üzenete szerint minden nemzetek között kirobbant viszály, ami az első világháború után történt - így az 1956-os magyar forradalom leverése is - a Párizs környéki konferenciák döntéseiben gyökerezik.

Csurka István az MTI-nek elmondta, drámája írásakor korabeli diplomáciai iratokra támaszkodott. A drámában több, valós történelmi személy, főleg politikusok és diplomaták tűnnek fel, többek között a francia Clemenceau is. A darab azonban nem egykori események színrevitele, hanem a Magyarország fölött egykor döntéseket hozók valamiféle szembesítése döntéseik következményeivel "egyfajta utólagos irodalmi igazságtétel érdekében" - fogalmazott Csurka.

A címben szereplő hatodik koporsót üresen állították fel 1989. június 16-án Nagy Imre, Losonczi Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József  hamvai mellett. Ez a koporsó szimbolizálta azokat a névtelen hősöket, akik a forradalomban vagy az utána következő megtorlás során kivégeztek.

Csurka Istvánnak utoljára 1989-ben végén mutatták be új drámáját, a Megmaradni című darabot, amelyet hamar le is vettek a műsorról. Legutóbb a Turay Ida Színház és a Soproni Petőfi Színház állította színre 2006-ban a Döglött aknák (1971) című darabját nagy sikerrel.

Csurka István szerint minden író életében eljön a pillanat, amikor számot vet magával, tud-e még drámát írni. A hatodik koporsó ennek a próbatételnek is köszönheti elkészültét. Bemutatásra szóló ajánlatot még nem kapott, de tenni kíván azért, hogy új színművét - és minden, a magyar valóságot színre vivő, eleddig mellőzött darabot - színházban lehessen látni - hangsúlyozta Csurka István. (MTI)