Ha valaki nem olvasott még Murakami-regényt, ne a magyarul most megjelent Tánc tánc tánc-cal kezdje. A legfőbb ok: a könyv gyakorlatilag folytatása a korábban írt Birkakergető nagy kaland-nak. Előzmények nélkül is érthető minden, de jobb sorban haladni. Már csak Birkaember miatt is. A Tánc tánc tánc-ban minden megvan, amiért Murakamit kedvelni lehet - képzelet és valóság keveredése, magányos hősök, titokzatos természetfölötti események, meditatív nyomozás, spagetti és sok zene -, gyakorlott Murakami-olvasók nem fognak csalódni.

Az Animus kiadó három éve indított skandináv krimisorozatával hozzánk is begyűrűzött az északi bűnirodalom sikerhulláma. A trendet más kiadók is követték, a Scolar a mesteri norvég írónő, Karin Fossum könyveire állt rá. Az Aki fél a farkastól a harmadik a magyarul megjelent Fossum-krimik sorában. Egy idős asszonyt holtan találnak az erdőszéli tanyán.

Hogy a "sex'n'drugs and rock'n'roll" szentháromságát gaxstamód pénzzel, fegyverekkel, bulákkal, vagy Bada Dada szellemében pinával és pálinkával fűszerezzük, ízlés dolga. A brit biológus, Paul Martin a csokoládéra voksol, az élvezetekről szóló összefoglalójában azonban - a szűkre szabott cím ellenére - helyet szorít a kávé-cigi kombónak, a félkarúrabló-függőségnek és a nagy zabálásoknak is. Addiktológia, olvasmányosan.

"Egy nagyon unalmas nyelvészeti órán, egy novemberi esős napon automatikus írásmóddal írtam két verset, de saját nevemen soha nem jelentettem meg szépirodalmi művet" - mesélte egy régi rádióinterjúban Szilasi László. Azt mondta, úgy érzi, hogy esszét a "maga géposztályában" jobbat tud írni, mint szépirodalmat, ezért néhány álneves próbálkozás után le is tett a regények, novellák vagy versek írásáról.

Hozzánk is eljutott a Scott Pilgrim-őrület, a Nyitott Könyvműhely a Képregényfesztiválra hozta ki a tengerentúlon már kultstátuszig jutott kanadai képregénysorozat első két részét (Scott Pilgrim kivételes átlagélete; Scott Pilgrim a világ ellen), és szeptemberben már jön is a harmadik kötet. A srác minden, csak nem tipikus képregényhős: elég laza, kicsit béna, és azért szeretjük, mert húszévesen mi is ilyenek voltunk, vagy legalábbis szerettünk volna lenni. A képregényből film is készült, a magyar forgalmazó még tanakodik, behozza-e.

Kritikusunk nem rest felhívni a főzés finomságaira fogékony olvasók figyelmét: korszakos mű bukkant fel a gasztronómiai témájú könyvek piacán. Régóta hiányzott egy kulináris enciklopédia a magyarok polcáról. Most egy ötnyelvű szakszótár-sorozat képében itt van közöttünk.

Gyomor kell hozzá. Ez a legfontosabb tudnivaló Cormac McCarthy regényéről, amely idehaza is előkelő helyen szerepelt a könyveladási listákon. Az út ugyanis egy borzasztó sötét, idegeket és érzelmeket egyaránt felkavaró mű. Viggo Mortensen szuggesztív színész, de a könyv többet tud.

Az Ulpius kiadó nyár végén adta ki a forgatókönyvíróból lett sikeres német ponyvaszerző, David Safier első könyvét. Naná, hogy mi is tudni akartuk, mi ez a hangyás őrület. A Pocsék karma olyan, mint egy Jóbarátok-epizód: könnyen fogyasztható, gyors és vicces. Hősnőnk egy nap hangyaként ébred - a reinkarnációs tant így teszi magáévá a filléres irodalom.

Tavaly egy elsőkönyves fiatal olasz fizikus srác azzal lepett meg mindenkit, hogy Stieg Larsson, Stephenie Meyer és Dan Brown mögött a negyedik helyen végzett a nemzetközi könyves toplistán. Ráadásul az olaszok legjelentősebb irodalmi díját, a Premio Stregát is begyűjtötte rögtön. Könyvéből azonnal film készült Isabella Rossellini szereplésével, most szeptemberben fogják bemutatni a velencei filmfesztivál versenyszekciójában. A prímszámok magánya nyomasztó történet egy anorexiás, bicegős fiatal lány és egy öngyilkos hajlamú, súlyosan szociofób fiú szerelméről.

Jorge Amado könyvéből kiderül, hogy milyen lehetett Brazília a véget nem érő szappanoperák és Coelho ezoterikus tanmeséi előtt. Az író a '30-as évek színes forgatagába repít minket, ahol fura fickókkal ismerkedünk meg. A varázsló gyanús üzelmeket folytat, a szegény srác sztárságra tör, a többiek pedig csak isznak. A munkásosztály hős fiain tényleg csak a szocializmus segíthet? És legfőképpen: ki lehet az a Zsubiabá?

Nem lehet behajtani a sarkát, nincs finom nyomdaszaga, és elég bajosan lehet bevinni a kádba. Cserébe ingyen van, és segítségével munkának lehet álcázni az olvasást. A neten töméntelen mennyiségben szétszórt, ingyenesen hozzáférhető könyvekből válogatunk. Békés Pállal kezdünk: az idén májusban elhunyt íróról a legtöbb embernek a mesék ugranak be, pedig nemcsak a Kiserdő, hanem a Nagy Pesti Kőrengeteg lakóiról is remek történetei voltak.

Fájdalmasan bosszantó Anna Gavalda új regénye, a Kis kiruccanás. Mintha elkapnál egy isteninek ígérkező francia filmet a tévében, csodás sztori, bevackolsz, de tíz perc múlva elmegy az áram. Már sosem tudjuk meg, ki az az Eva, aki másnap a tours-i busszal érkezik. A franciák népszerű bestseller-írónője két és fél órára való történetet porcióz ki nekünk. Három testvérrel elautózunk víkendezni egy XVI. századi francia kastélyba.

Úgy néz ki, el kell búcsúznunk az amerikai krimiszerző, Lawrence Block szeretnivaló kleptomániás antikváriusától: a Bernie Rhodenbarr-sorozat utolsó darabját tartjuk a kezünkben. Kritikusunk maga is lírai hangulatba esik ettől, whiskykre emlékszik, majd - így a sorozat végére - rádöbben a főhős lélektani mozgatórugóira. Tejajtó, freudi regresszió, de főleg öt korty Laphroaig.

A portugál ikon, José Saramago karrierje nagyjából hasonló sebességgel száguldott, mint könyvbéli elefántja a poros lisszaboni földúton. Ha rosszmájú akarnék lenni, azonnal hozzátenném: önmagában már az is elég gyanús, ha valaki csak aggkorában kezdi el ontani magából a regényeket, de akkor viszont kétévente újjal rukkol elő. Aztán jön ez a szerethető apóka oldalakat átszelő mondataival, folyamatos beszólogatásaival, és szép csendben mindenkit megvesz kilóra. Bónusznak meg behúzott még egy Nobel-díjat is... Saramago idén júniusban, 87 éves korában hunyt el, utolsó előtti regénye, Az elefánt vándorútja halálhíre előtt nem sokkal látott napvilágot magyarul.

Képzeld el, hogy van egy a haverod, aki évek óta nem tudja magát túltenni egy nőn, teljesen becsavarodott. Most képzeld el, hogy minden este vele lógsz, és nem tudsz közbeszólni, mert ő csak mondja és mondja és mondja. 660 oldalon keresztül. Még szerencse, hogy a haverod Orhan Pamuk, a Nobel-díjas regényíró. Az ártatlanság múzeuma szerelmes regény, isztambuli útikalauz és modern történelemkönyv egyben. Szerzője múzeumot is épít hozzá.