Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.

Folyamatosan szivárognak a bombasztikus hírek Murakami Haruki új regényfolyamáról, a George Orwell 1984 című regénye után 1Q84-nek elkeresztelt háromkötetes műről. Érthető, hogy alig bírunk magunkkal, hogy mi is kézbe vehessük, de a kiadó szerint erre legjobb esetben is jövő év végéig kell várnunk. Addig Erdős Györgyöt, Murakami magyar fordítóját faggattuk a regényről, aki az 1Q84 első két kötetét már olvasta, és a harmadik is ott figyel a polcán. "Nagyon tetszett, többet ad, mint a korábbi regényei" - mondta a könyvről.

Az ősz az irodalmi díjak szezonja, és bár nem akarunk túlságosan belemélyedni az összes díj esélyeseinek és nyerteseinek sorolásába, ezt muszáj megírnunk. Feltűnően hiányzik ugyanis Jonathan Franzen az évtized könyveként ünnepelt Freedom című regénye az amerikai irodalmi díj (National Book Prize) döntőseinek szerdán közzétett listájából. Miután az utóbbi hetekben Jonathan Franzen portréja virított mindenhol (például a Time címlapján), valamint másról sem lehetett hallani, csak hogy mennyire fontos és korszakalkotó a regénye (például Oprah Winfrey műsorában), a mellőzés felér egy arculcsapással. Helyette bejutott a döntősök közé nagy kedvencünk, Nicole Krauss, akinek könyvei, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába magyarul is olvashatók, illetve nem-fikciós kategóriában jelölték Patti Smith önéletrajzát is.

Howard Jacobson The Finkler Question című könyve nyerte idén a britek rangos irodalmi díját, a kb. 15 millió Ft-os nyereménnyel járó Man Bookert, ami azért meglepő, mert ez az első díjnyertes humoros könyv a Booker 42 éves történetében. A regény nem éppen vicces történet, egy melankolikus ex-BBC producerről szól, aki zsidó akar lenni, de vannak benne nagyon komikus jelenetek. Az eredmény kihirdetése után a könyvbloggerek máris egy új irodalmi műfaj divatját jósolják, a vicces szépirodalomét. Howard Jacobson, aki magát csak a "zsidó Jane Austen"-ként emlegeti, eddig két alkalommal szerepelt a díj esélyesei között, de mindkétszer kiesett. "Kezdtem magam úgy érezni, mint az író, aki soha de soha nem kaphatja meg a Bookert - vallotta be. "Olyan régen vágyom erre. Volt bennem keserűség, bolond lennék tagadni, de ez most elmúlt. Fel vagyok fedezve" - nyilatkozta szarkasztikusan az író. " Annyira elegem volt már, hogy állandóan úgy emlegettek: 'az alulértékelt Howard Jacobson'". A 68 éves író eddig 11 regényt írt, kiadója szerint a mostani Jacobson egyik legjobbja. A szavazás mindenesetre szoros volt: 3:2 arányban győzött Jacobson, de azt már nem lehet tudni, ki volt, aki majdnem elvitte előle a díjat.

Salman Rushdie indiai születésű brit regényíró közel tíz évig élt folyamatos rendőri védelem alatt azután, hogy az iráni vallási vezető, Koimeni ajatollah 1989-ben kimondta rá a fatvát, felszólítva ezzel minden muzulmánt, hogy öljék meg. Most önéletrajzi regényt ír ezekről az évekről - jelentette be Rushdie a Reutersnek adott interjúban. Már száz oldal megvan belőle, címe még nincs, de 2011 végére készen lesz. A halálos ítéletet a Sátáni versek című regény vonta a fejére, a konzervatív iszlámok Mohamed próféta megcsúfolását látták a szövegben, sok muzulmán ország betiltotta a könyvet. Ebben az időszakban számos erőszakos támadásra is sor került, iszlám hívők könyvesboltokat gyújtottak fel és nyilvánosan elégették Rushdie könyvét. Nagy-Britannia kiállt az író mellett, megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal, a Scotland Yard pedig állandó védelmet biztosított az írónak, aki ekkoriban alig mozdulhatott ki a lakásából. A fatva fenyegetése csak 1998-ban szűnt meg, amikor az iráni vezetés enyhített addigi álláspontján ("sem nem támogatják, sem nem akadályozzák a Rushdie elleni merényleteket"). "Mostanáig nem voltam kész, hogy megírjam ezt a könyvet" - nyilatkozta Rushdie. Pedig ideje volt, hogy ő is meséljen, két éve az őt őrző rendőri csapat egyik tagja, Ron Evans kínos történetekkel állt elő önéletrajzában (például, hogy az írót Scruffynak - Bunkónak- becézték arrogáns stílusa miatt, és hogy egyszer annyira elegük lett belőle, hogy bezárták a szekrénybe), akkor az író beperelte az egykori rendőrt. Az író következő könyve, a Luka and the Fire of Life jövő hónapban jelenik meg Angliában, Az éjfél gyermekei-ből készült film, amelynek Rushdie írta a forgatókönyvét, jövő évben kerül mozikba.

Vámos Miklós A csillagok világa című új könyvében Virág Pál középkorú tengerjogász bőrébe bújik, akinek legfőbb ismertetőjegye, hogy állandóan mesél. Világnézetét és tudását, mint trezorba, úgy zárja mesékbe, hogy így adja át fiainak. Mesél az óbudai plüssállatkagyárról, Pompejiről és az időmértékes verselésről, Julius Caesarról és a kalózokról, Gulliverről és Steven Spielberg dinoszauruszairól - közben pedig az ő életét is megismerjük minden felnőtt gondjával és nehézségével együtt. A történetek meg(rajz)filmesítésért kiáltanak, de míg az megszületik, sok jó sztorit zsákmányolhatunk saját gyermekeink számára.

Idén a magyar televíziózás két emblematikus, képernyőről lekerült figurája fogott regényírásba. Bárdos András zűrzavaros utópiába csomagolta hírolvasóként eddig lenyelt véleményét, Frei Tamás az európai olajpolitika közegében játszódó amerikai stílusú thrillerrel próbálkozott. Kinek hogy sikerült a pályamódosítás? Kell-e, hogy kínos legyen, ha egy tévés regényt ír? Mi is meglepődtünk, mert kiderült, nem feltétlenül. Bárdos tavasszal megjelent Ítélet című könyve után most kerül a polcokra Frei Tamás A megmentője. Két kritika.

Szilasi László Szentek hárfája című agyafúrt krimije nyerte idén a Rotary irodalmi díjat. A másik két jelölt Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc  című regénye volt. A díjat az elmúlt egy évben magyar nyelven megjelent legjobb szépirodalmi műnek ítélik oda, idén a héttagú zsűri több száz műcím közül 31 művet elemzett részletesen. A zsűri a korábban irodalomkritikusként ismert szerző első regényét Szerb Antal és Umberto Eco műveihez hasonlította. Indoklásuk szerint a sokrétegű nyelvi igényesség és a cselekmény jól bonyolított szerkezete élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A könyvről mi is írtunk, a Szentek hárfája egy többlépcsős nyomozást követ végig. 1924 karácsonyán Békéscsaba - Haragoson (Árpádharagos) a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap.  A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról. (MTI)

Ted Hughes brit költő eddig ismeretlen verse került elő, amelyben felesége, a szintén költő-író, Sylvia Plath utolsó napjairól számol be. Ted Hughes és Sylvia Plath 1956-ban házasodtak össze, és két gyermekük született. Nevüket a 20. század legjelesebb költői között emlegetik, de zaklatott házasságuk rányomta bélyegét életművükre. Sylvia Plath, aki az Üvegbura című önéletrajzi regény szerzőjeként vált híressé, egész életében súlyos depresszióval küzdött, ebben a könyvben is betegségének történetét írta meg. 1963. február 11-én, néhány hónappal azután, hogy férje, Ted Hughes elhagyta őt és gyermekeit egy másik nő miatt, Sylvia Plath kinyitotta a gázcsapot, és megölte magát. Ted Hughes sokáig nem írt kapcsolatukról, csak 1998-ban, halála előtt nem sokkal megjelent Birthday Letters című (Születésnapi levelek) verseskötetében törte meg a csendet, de az asszony halálának részleteiről ott sem esett szó. A Last Letter című most felfedezett vers a hiányzó darab, ebben a költő leírja, hogyan szerzett tudomást felesége haláláról, és mi történt az előző napokban. "Mi történt azon az éjjelen? Az utolsó éjeden?" - sorokkal kezdődik a vers, és azzal zárul, hogy csöng a telefon, és egy hang beleszól, "a feleséged halott". A vers teljes szövege a New Statesman nevű brit hetilap eheti számában jelent meg, illetve a Channel 4 műsorában Jonathan Pryce előadásában hangzott el (itt meg lehet hallgatni). A verset Ted Hughes a British Libraryben őrzött hagyatékában találták meg, egy noteszben.

2010-ben Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön egy órakor Peter Englund, a svéd akadémia titkára. Az író a hivatalos indoklás szerint "a hatalmi struktúrák feltérképezéséért és az egyén ellenállásának, lázadásának és kudarcának erőteljes ábrázolásáért" érdemelte ki az irodalmi kitüntetést. Mario Vargas Llosa Latin-Amerika egyik legelismertebb szerzője, generációjának kiemelkedő alkotója, aki rengeteg különféle műfajban kipróbálta magát. Írt krimit, politikai thrillert, erotikus regényt, könnyed komédiát, történelmi nagyregényt. Magyarországon 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt. Magyarul legtöbb műve olvasható, ismertebb regényei közé tartozik A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, a Mayta története, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései, A kecske ünnepe.

Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)

Ingyenkönyv rovatunk folytatódik, most az egyik legremekebb írónk egyik kevésbé ismert művét töltöttük le ingyen a netről. Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című önéletrajzi regénye agyműtétének szellemes és őszinte krónikája, mégis valahogy háttérbe szorult a mester más, derűsebb művei mögött. Pedig még a Guardian kritikusát is lehengerelte a magyar betegségregény.

Jonathan Franzen, akit a Freedom (Szabadság) című regényének szeptemberi megjelenése óta a "világ jelenleg élő legnagyobb írójaként" ünnepelnek az amerikai kritikusok, pórul járt tegnap egy londoni könyvbemutatón. Az este a kiadó sűrű bocsánatkéréseivel kezdődött, amire a brit kiadás helyesírási hibái és a könyv kényszerű bezúzása miatt került sor. Ezután az események még bizarrabb fordulatot vettek. Két ismeretlen férfi lépett oda az íróhoz, az egyikük lekapta róla a szemüveget, a másik pedig egy cetlit nyomott a kezébe "$100 000 és a szemüveged megint a tied" felirattal és egy hotmailes e-mail-címmel, majd a két alak gyors iramban elhagyta a tett színhelyét. A szemüveget a rendőrség helikopterei egy közeli park bozótjában sértetlenül megtalálták, eltulajdonítójával együtt. Az író annak ellenére, hogy bizonyára megérezte mínusz nyolcas szemüvegének hiányát, nem tesz feljelentést, "veszélytelen csíny"-nek tartja az egészet. A viccre közben mások is lecsaptak, az eBayen még tegnap este egy hirdetés látott napvilágot, amely Franzen ellopott szemüvegét kínálta licitre. Később ezt néhány híroldal tényként tette közzé.

Franzen regényének nagyszerűségéről egyelőre a magyar olvasók még nem tudnak anyanyelvükön meggyőződni, eddig még egyik magyar kiadó sem csapott le a jogokra.

Skandináv krimi, hiszen skandináv szerző műve, Skandináviában játszódik, rejtélyes halálesetek körül bonyolódik a cselekménye és árad belőle a depresszió. De jóval több is annál: nem csak bűnregény, hanem bűn és bűnhődés regénye, nem csak egy szubkultúra rajza, hanem minden tizenéves közös sorsáé, nem csak néhány kamasz tragikus halálának hátterét tárja fel, hanem minden egyes szereplő lelkének legbelső, halálos mélységét. Monika Fagerholm Az amerikai lány című műve skandináv kriminek álcázott, de minden műfaji besorolás felett álló szívfájdító tökéletesség.

Az Apa és fia című regényével berobbant brit Tony Parsons kapcsán szokták gyakran emlegetni a "pasi irodalom" (lad lit) kifejezést. Mondván, ő teremtette meg a Bridget Jones-féle csajos könyvek (chick lit) pasis ellenpárját, ahol tipikus harmincas férfi-parák kerülnek előtérbe könnyed, olvasmányos tálalásban: elköteleződés, felelősségvállalás, házasság, válás, gyereknevelés, ilyesmi. A pasik jobban jártak, hiszen Tony Parsons vagy Nick Hornby (akit még ebbe a kategóriába szoktak utalni) legrosszabb formájában is jobb, mint az átlag rózsaszín borítós csajos könyv. Parsons állandó visszatérő témája a házasság és a család. Legutóbb magyarra fordított regényében, A kedvenc feleségem-ben megint veszélybe kerül egy frigy, most éppen Kínában.

Nagy a felhajtás az északi írók körül. Mintha benyomtak volna egy gombot - a krimik sikere után most már minimum fél szemmel az északiakat figyeli a világ. És ha ebbe berobban egy lány, aki feministának, biszexnek és gótnak mondja magát, lila a haja és a kommunizmus legsötétebb ügyeiről ír regényt, akkor persze hogy arra lecsapnak a kiadók - nálunk a Scolar. A fiatal, finn Sofie Oksanen vérprofi forgatókönyvíróként nyúlt hozzá a múlthoz. Nem tököl mesélős családregénnyel, nem pepecsel történelmi korfestéssel. Helyette ír egy izgalmas lélektani thrillert. A rendszerek változnak, csak a fekete autó, a krómbőr csizma és az erőszak örök.

Ma kihirdették a hárommillió forinttal járó Rotary irodalmi díj idei jelöltjeit: Garaczi László katonasztorija, Szilasi László remek kultúrtörténeti krimije vagy Ferencz Győző verseskötete győzhet. A nyertest október 10-én hirdetik ki. Tavaly Darvasi Lászlóé volt az elismerés, az előtt pedig Lator Lászlóé.

Vas István ma, szeptember 24-én ünnepelné századik születésnapját. Hallgasd meg, hogy mond verset a költő!

Faludy György szeptember 22-én lett volna százéves. Születésnapját arra használtuk fel ürügyül, hogy körbenézzünk, hogyan látják őt és saját szakmájukat kollégái: milyen költőnek lenni 2010-ben? Tíz szerző válaszolt kérdéseinkre. Kiderült, szép szakma, de ha valaki ezt választja, keressen mellé kenyérkereső foglalkozást is. A mai korban legalább az a jó, hogy lehet játszani a formákkal. Azt is megtudtuk, Faludy Györgyöt bizonyos körökben fanyalgás övezi, Kosztolányi viszont egyöntetű népszerűségnek örvend.

Ian McEwan nagyon nagy író, szögezzük le az elején. Szombat című művét - bármilyen kiváló is - mégsem ajánljuk akárkinek: cinikus, fásult, "én már mindent láttam a világból"-beállítottságú ismerősünknek ne adjuk a kezébe. Azoknak viszont, akik kedvelik a szellemi kihívásokat, mindenképp. Nagy örömet szerzünk vele.

A hányattatott sorsú és mindig polgárpukkasztó Faludy György ma ünnepelné századik születésnapját. Kalandjainak a fővárosi emlékkiállítás segítségével eredtünk nyomába. Be tudják-e mutatni a gimnáziumi tablóképek, az egzotikus szuvenírek és a recski anekdoták a kivételes személyiség életét? Picuri kiállítás, nagy elme. És végül arra is fény derül, hogyan lett Edgar Allan Poe és Walt Whitman amerikai kém.

Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani.

Mi idézte elő az ország csődközeli helyzetét? Kik a felelősök? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Álomcsőd című interjúkötet, amely ugyan részletes beszámoló helyett csak bepillantást nyújt a színfalak mögötti történésekbe, de ajánlott elolvasásra mindenkinek, akit kicsit is érdekel, hogy miért is került akkora bajba Magyarország.

Murakami Haruki híres arról, hogy regényeit teletömi zenei utalásokkal, különösen igaz ez magyarul most megjelent könyvére, a Tánc tánc tánc címűre, aminek túlnyomó részében a főhős rockandrollt dudorászva autókázik egy kamaszlánnyal. Úgy repkednek a számok címei, hogy kapkodod a fejed. Éppen időszerű, hogy végre elkészüljön a Nagy Murakami Playlist az összes fontos számmal, ami szerepet kapott a kényes ízlésű japán író életművében.

Ha valaki nem olvasott még Murakami-regényt, ne a magyarul most megjelent Tánc tánc tánc-cal kezdje. A legfőbb ok: a könyv gyakorlatilag folytatása a korábban írt Birkakergető nagy kaland-nak. Előzmények nélkül is érthető minden, de jobb sorban haladni. Már csak Birkaember miatt is. A Tánc tánc tánc-ban minden megvan, amiért Murakamit kedvelni lehet - képzelet és valóság keveredése, magányos hősök, titokzatos természetfölötti események, meditatív nyomozás, spagetti és sok zene -, gyakorlott Murakami-olvasók nem fognak csalódni.