Jonathan Franzen, a világszerte elismert és díjazott amerikai író új regényének címe Purity, vagyis Tisztaság lesz, és szeptemberben jelenik meg, közölte a New York Times-szal Franzen kiadója, a Farrar, Straus & Giroux elnöke.
Jonathan Franzenről két dolgot biztosan elmondhatunk. Az egyik, hogy vastag, nagy könyveket ír, a másik, hogy az a típusú író, aki folyamatosan ugyanazt a regényt írja. Az író eredetileg 1992-ben, magyar fordításban tavaly év végén megjelent Erős rengés című regényében ugyanúgy több szálon folyik a történet, mint a későbbi nagy sikerekben, a Javításokban és a Szabadságban, és sok későbbi téma, motívum is megjelenik benne. Hogy helyezzünk el könyvet az életműben, ha visszafelé olvasunk?
Gary Shtehyngart neve itthon sem ismeretlen, a Szentpéterváron született amerikai író két könyve is olvasható magyarul, az Abszurdisztán, illetve az Orosz rulett kezdőknek.
Shtehyngartról az a kedvenc életrajzi adatom, hogy az édesapja az eredeti Lomo fényképezőgépgyárban dolgozott, de most nem ez a fontos, hanem az író január hetedikén megjelenő memoárkötete, pontosabban annak az előzetese.
A folytatásban látható videóban az író élettársát James Franco, a terapeutáját pedig Jonathan Franzen alakítja, de híres sorozatokból is felbukkannak benne ismerős arcok.
Kalandregény Horthy szárnysegédjéről, receptek húsimádóknak, forradalmi felfedezések a kutyák gondolkodásáról, kultikus zombiképregény, jobboldali csoportok a Kádár-rendszerben, egy amerikai család és a keleti part párhuzamos repedezésének története. Tizenkét könyv, amelyet érdemes megvenni karácsonyra, Umberto Ecótól Erdős Virágig, Cormac McCarthytól Tandori Dezsőig.
Vajda Éva tanárnő tizenegyedikes, a magyart emelt szinten tanuló diákjaival tagadhatatlanul sikeres projektet hozott létre: 19 századi költők Facebook-profilját készítették el, így ma már semmi akadálya nincs annak, hogy Petőfi Sándort, Kölcsey Ferencet, Vörösmarty Mihályt vagy Arany Jánost ismerősnek jelölhessük.
A diákok a kommentfolyamok és életesemények színesítése végett létrehozták még Szendrey Júlia és Prielle Kornélia profilját is.
A következő kritikát teljes szívvel csak azoknak tudjuk ajánlani, akik a méltán népszerű gyíkvetélkedő, a Fogadjunk egy kacsában kérdéseit legalább 60%-os arányban meg tudják válaszolni. (A helyes válaszok a kérdések utáni látszólag nem létező, egyébként fehér színű szövegek kiemelésével válnak olvashatóvá!)
1. Dumas melyik regényéből készült világhírű opera?- A kamélonos hölgy.
2. Nevezzenek meg egy híres spanyol festőt, aki gyík volt!- El Gekkó.
3. Nevezzék meg az ókori világ nagy birodalmát!- Szalamandria.
4. Melyik a Naprendszer hetedik bolygója?- A Varánusz.
5. Nevezzék meg a híres tizennyolcadik századi zeneszerzőt!-Tarajos Goethe.
6. Mi Sergio Leone 1966-os filmjének címe?- A jó, a rossz és a gyík.
7. A híres orosz regény főhősnője?- Iguanna Karenina
Fotó: Magócsi Márton (Origo)
Még élnek a régi ösztönök, ezért készülhetett el A nagy Gatsby újrafordítása ahelyett, hogy a régi, elavult szöveget adták volna ki ismét. A fordító, Bart István szerint azonban ez a szemlélet kihalófélben van, alig lehet értékes könyvet találni a magyar piacon. Az Európa kiadó szerkesztője volt, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnökeként ő indította el a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Jonathan Franzen magyar fordítója most éppen megint egy Franzen-regényen dolgozik, aminek valószínűleg Rengések lesz a címe. Bart Istvánnal beszélgettünk.
Harminc fős kis csoport várakozik a késődélutáni napsütésben a Feneketlen-tó mellett, a szebb napokat is látott Budai Parkszínpadnál. A pont egy hete hivatalosan is megalakult Hosszúlépés tematikus sétákat szervez Budapesten, az Ottlik Géza gyerekkorát bejáró csütörtöki várostúrára mi is elmentünk.
Magyarországon úgy alakult, hogy Jonathan Franzen két nagy hatású regénye egy naptári évben jelent meg, miközben eredetileg a Javítások és a Szabadság publikálása között kilenc év telt el. Itthon azzal is borult a kronológia, hogy idén tavasszal a Szabadságot előbb olvashattuk, az Amerikában 2001-ben megjelent Javítások pedig végül a mostani karácsonyi könyvpiac húzócíme lett. Akárhogy is, a Javítások volt az a regény, amivel Franzen korábbi két könyve kritikai sikerei mellé a közönség elismerését is elnyerte, és pillanatok alatt díjnyertes, nemzetközi sztárírót csinált belőle.
A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.
Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke. December elején Bart István fordításában jelenik meg az Európa Könyvkiadónál 2001-es regénye, a The Corrections (Javítások), amellyel a kritikusok és az olvasók elismerését is kiváltotta. Sikerkönyv lett, elnyerte többek között az amerikai irodalmi díjat, a National Book Awardot, és ott volt a legjelentősebb díjak nagy esélyesei között. A Javítások néhány hónappal 9/11 előtt jelent meg, a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig. A magyar borító a Kötve-fűzvén látható először.
Miért listavezető Magyarország az öngyilkosságban és az alkohol okozta halálban? Hogyan láthat egy pszichoterapeuta a páciens szavai mögé? Mit jelent az, hogy "ha én nem mondok nemet, akkor test fog"? A sóvárgás démona és A test lázadása címmel jelent meg magyarul két könyve a Budapesten született, majd 1957-ben családjával Kanadába vándorolt világhírű orvosnak, Máté Gábornak. Interjú.
Jonathan Franzen amerikai írót a világirodalmi bulvárból már ismerhette korábban is a magyar olvasó: a Time címlap, az ellopott szemüvege, az amerikai külpolitika és a közösségi oldalak éles bírálata valamennyire előkészítette a magyar megjelenés számára is a terepet. Az Európa Kiadónál most tavasszal jelent meg Bart István fordításában Franzen legfrissebb regénye, az amerikai mítoszt lebontó Szabadság, aminek egyik első lelkes olvasója Barack Obama amerikai elnök volt.
Az Oscar-díjas amerikai színész, Jeff Bridges (A nagy Lebowski, Őrült szív) könyvet ír barátjával, a Zen Peacemakers nevű buddhista szervezet alapítójával, Bernie Glassman zen mesterrel. A Blue Rider Pressnél novemberben érkező The Dude and the Zen Master alapja a színész és a spirituális vezető közötti zen interjú, a kérdés-válaszra épülő ún. kóan. Néhány részletet itt el is lehet olvasni. A kiadó szerint a könyv egy spirituális kalauz, szórakoztató, rendkívüli lecke az igaz barátságról, az élet értelméről, a nevetésről, a filmekről és arról, hogyan lehet jót tenni egy bonyolult világban.
A rockkönyvek piacát a sztárok életrajzai uralják, de lám, viszonylag rövid időn belül itt a második irodalmi alkotás. A Hasítás című 2008-as antológia írásait leginkább a rock mint olyan ihlette; Felhőjáró Baksa-Soós Attila (így szerepel a név a könyvön): Rocklitera Vol. 01 című rövidke könyvét pedig konkrét zenekarok, az általában sajnos alternatívnak nevezett magyar színtér nevesebb szereplői: Quimby, Heaven Street Seven, 30Y, Neo, Hiperkarma, Zagar, Nemjuci, Anna & The Barbies, Kistehén stb. A 18 előadó mindegyike egy-egy másfél-két oldalas írást kap. Ezekben gyakran kerülnek elő mágikus realista, szürreális, fantasztikus vagy mesei elemek; sokszor a novella poénjaként emelkedik el a szöveg az addigi többé-kevésbé realista tónustól. E közös jellemzőt leszámítva olyan sokszínű a könyv, hogy azt is mondhatnánk, stílusgyakorlatokról van szó: van itt hagyományos elbeszélés a rock and roll életstílusról, "népiesen" beszélő paraszt monológja, sci-fi, francia-magyar kevert nyelvű anekdota, állatmese, dramatizált párbeszéd, idill és színtisztán szürrealista novella.
Az ősz az irodalmi díjak szezonja, és bár nem akarunk túlságosan belemélyedni az összes díj esélyeseinek és nyerteseinek sorolásába, ezt muszáj megírnunk. Feltűnően hiányzik ugyanis Jonathan Franzen az évtized könyveként ünnepelt Freedom című regénye az amerikai irodalmi díj (National Book Prize) döntőseinek szerdán közzétett listájából. Miután az utóbbi hetekben Jonathan Franzen portréja virított mindenhol (például a Time címlapján), valamint másról sem lehetett hallani, csak hogy mennyire fontos és korszakalkotó a regénye (például Oprah Winfrey műsorában), a mellőzés felér egy arculcsapással. Helyette bejutott a döntősök közé nagy kedvencünk, Nicole Krauss, akinek könyvei, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába magyarul is olvashatók, illetve nem-fikciós kategóriában jelölték Patti Smith önéletrajzát is.
Jonathan Franzen, akit a Freedom (Szabadság) című regényének szeptemberi megjelenése óta a "világ jelenleg élő legnagyobb írójaként" ünnepelnek az amerikai kritikusok, pórul járt tegnap egy londoni könyvbemutatón. Az este a kiadó sűrű bocsánatkéréseivel kezdődött, amire a brit kiadás helyesírási hibái és a könyv kényszerű bezúzása miatt került sor. Ezután az események még bizarrabb fordulatot vettek. Két ismeretlen férfi lépett oda az íróhoz, az egyikük lekapta róla a szemüveget, a másik pedig egy cetlit nyomott a kezébe "$100 000 és a szemüveged megint a tied" felirattal és egy hotmailes e-mail-címmel, majd a két alak gyors iramban elhagyta a tett színhelyét. A szemüveget a rendőrség helikopterei egy közeli park bozótjában sértetlenül megtalálták, eltulajdonítójával együtt. Az író annak ellenére, hogy bizonyára megérezte mínusz nyolcas szemüvegének hiányát, nem tesz feljelentést, "veszélytelen csíny"-nek tartja az egészet. A viccre közben mások is lecsaptak, az eBayen még tegnap este egy hirdetés látott napvilágot, amely Franzen ellopott szemüvegét kínálta licitre. Később ezt néhány híroldal tényként tette közzé.
Franzen regényének nagyszerűségéről egyelőre a magyar olvasók még nem tudnak anyanyelvükön meggyőződni, eddig még egyik magyar kiadó sem csapott le a jogokra.
