Fotó: Tuba Zoltán (Origo)

Závada Pál szerint bármilyen hagyományos emlékművet állítani hülyeség, és bár nem szabad türelmetlennek lennünk a múlttal való szembenézésben, a szándékos hazudozásba nem kellene belenyugodni. Úgy látja, a nemzeti önismeretet államilag szentesített, kötelező téboly váltotta fel, a tények pedig már senkit sem zavarnak. Az íróval legújabb könyve, a Természetes fény megjelenése apropóján beszélgettünk.

A Magvető Kiadó a közelmúltban második alkalommal jelentkezik egy posztumusz megjelenő kézirattal, amelyet nemcsak a Kádár-rendszer tiltó ereje, hanem sok egyéb, a megjelenésre jótékony hatású legenda is körülleng. Rubin Szilárd Aprószentekje után most Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című, meglehetősen hibrid és heterogén műfajú szövegéről van szó, melyet monumentálisnak tűnő munkával végül Nagy Tamás szerkesztett egységes kötetté.

Mivel világraszóló eredménye a magyar teniszsportnak alig van, annyit előre lehet tudni Maros András Semmi negyven című memoárjáról, hogy nem a sikerekről fog szólni. Az első oldalakon pedig az is kiderül, hogy nem regényszerű formában írt önéletrajzról van szó, hanem kisebb-nagyobb történetekről, amelyek leginkább azt mesélik el, hogy mennyire lehangoló volt a késő Kádár-kori sportélet.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Michel Houellebecq az idei könyvfesztivál díszvendége - annyiszor írtuk már le, hogy lassan puskázás nélkül is megy a nevének lebetűzése. A legismertebb kortárs francia író legendásan nehéz interjúalany: hosszú hümmögés után vagy valászol, vagy nem. Őszinteségét, nyers modorát akár provokatívnak is érezhetnénk, de a gyorsan mögé tett mosoly talán inkább azt jelzi, hogy egyszerűen csak nem akar maszatolni. Legyen szó olvasmányélményről, prostitúcióról, gyerekkori félelmekről, vagy az anya helyett őt felnevelő nagymamáról. Az interjú után kiderül az is, miért Houellebecq a népszerű mém, a kiábrándult értelmiségi ideális arca.

Elátkozta barátait, aki nyilatkoztak róla életrajzi könyvében, az őt kérdező riporternőt szexuálisan inzultálta, agresszív és keserű ember benyomását kelti, díjnyertes könyveiben túlteng a szex és a brutalitás. Ám romantikus énje a boldogságot kutatja. Portré a XX. Budapesti Könyvfesztivál díszvendégéről, a kortárs francia irodalom legnagyobb alakjának tartott Michel Houellebecq-ről.

Miért férfiak alkották a legnagyobb hősnőket? Ha egy férfi megír egy nőt, az azt jelenti, hogy jobban ismeri a nőket, mint ők saját magukat? Nádas Péter, Grecsó Krisztián, Forgách András, Spiró György, Kukorelly Endre, Márton László, Darvasi László, Háy János és Parti Nagy Lajos együtt keresik a választ a Hősnők és írók című interjúkötetben. A kérdező, Scherter Judit a Nagymamakönyv és a Nők, délutáni fényben után, harmadik könyvével egy képzeletbeli sorozatot folytatott, a nőiséghez ezúttal az irodalmat kapcsolta.

Fotó: Szabó Balázs [origo]

Cserna-Szabó András író, gasztrofilozófus, étteremkritikus szerint első regényének, a most megjelent Szíved helyén épül már a Halálcsillagnak nem ő a főhőse, csak divat lett úgy olvasni az irodalmat, mintha az egy igényesebb Blikk lenne. Mi a közös a Facebookban és az alkoholizmusban? Mikor ír az író, ha egész nap nőkkel hempereg és a vécékagylóba okádik? Miért gyanús Magyarországon, ha egy regény humoros? Interjú méregerős paprikával, Albatrosz-könyvekkel és a Hamis csöcsök nevű zenekarral.

"Nem tudok nem elfogult lenni az ex-Rohamos csapat és Gerhes munkáival" - mondja a debreceni születésű Baranyai (b) András (1974) grafikus, illusztrátor, amikor arról kérdezem, hogy kik a kedvenc magyar könyvtervezői. 2007-ben az év gyermekkönyvének illusztrációiért IBBY-díjat kapot alkotó munkái egyre több könyvet öltöztetnek fel, az utóbbi időben jellemzően az Európa Kiadó könyveit.

Miért nincsenek e-könyvek a magyar piacon? Min csodálkozott el Sjón, amikor áprilisban Magyarországra látogatott? Mi a nagyobb biztosíték: az egynyári bestsellerek vagy a szépirodalmi művek kiadása? Pénz vagy írás? Avagy eladható-e a kortárs magyar irodalom? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a magyar könyvpiac problémáiról, kihívásairól. A Toldi Moziban tartott hétfő esti rendezvényen a könyvpiacot általában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László képviselte a kerekasztalnál, míg a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János a szépirodalmi vonalat; a Libri főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás pedig a szakácskönyvtől a verseskötetig terjedő profilú, flexibilis kiadót prezentálta.

César Aira 1987-es, magyarra először csak most lefordított műve, a Kísértetek egyetlen nap eseményeit fogja közre, miközben a nagyon is időhöz, sőt percekhez kötött történések megkérdőjelezhetetlenül az örökkévalóság felé tartanak. Az esszéisztikus hangvételű részletekkel bőven megspékelt kisregény középpontjába Patri, a Viñas-család álmodozó nagylánya kerül. Álmai a mindennapok elviselésének, majd az azokból való kilépésnek a lehetőségét hordozzák. A Kísértetek, hasonlóan az Epizód egy vándorfestő életéből című könyvhöz (itt írtunk róla), a borgesi töménységre emlékeztet a szépirodalmi, irodalomtudományi, filozófiai részek vegyítésével.

Áprilisban több gyerekkönyvvel is jelentkezik a Magvető Kiadó. A Könyvfesztiválra érkezik Máté Angi újabb meséje, a Kapitány és Narancshal Rofusz Kinga rajzaival. Ulickajától megjelenik a második mesekönyv, a Történetek gyerekekről és felnőttekről, amelyet Lakatos István munkái kísérnek. És jön Szabó T. Anna verseskötete, a Tatoktatok Kárpáti Tibor minimalista illusztrációival.