Émile Ajar regénye a Salamon király szorong vacak regény. Miért lenne jó egy könyv csak azért, mert a szerelemről szól, és a végén a delikvensek ráadásul jól egymáséi lesznek? Semmi vér, gyilok, dráma, drog? Ajar regénye nagyon jó könyv. Jóval többről szól, mint a szerelem, és a hepiend sem úgy hepiend. És nem kell bele se vér, se gyilok, se dráma, se drog. Csak jó mondatok.

A Vérvörös olyan témákat érint, amiket az ifjúsági irodalom ritkán, mint például az iskolai erőszak. Úgyhogy bár tele van fogyatékosságokkal, mégis érdemes elolvasni.

Fotók: Tuba Zoltán [origo]

Jože Hradil sokat tett és tesz a magyar irodalom népszerűsítéséért: elkészítette az első és egyetlen szlovén-magyar, magyar-szlovén szótárat, fordított többek között Jókait, Petőfit, Adyt, a kortársak közül Nádastól az Egy családregény végét. Az Európa kiadó a könyvfesztiválra adta ki Hradil családregényét. A Képek arc nélkül egy multikulturális család gyökereit tárja fel, és azt, hogyan hat a nyelvi, nemzeti sokszínűség a személyiség alakulására. Hradillal többek között a Jókaival való találkozásáról, a magyar irodalom szlovéniai népszerűségéről beszélgettünk, és arról, hogy mi akadályozta meg Weöres Sándort abban, hogy leérjen hozzá.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Pavel Brycz cseh író szerint a traumák során az emberek elveszítik a természetes elbeszélő képességüket. Az Európa kiadónál most megjelent regénye, A pátriárkák letűnt dicsősége egy a szülőföldjétől elszakított, ukrán gyökerű család történetét követi nyomon a 20. század során. A Cseh Állami Irodalmi Díjat elnyert könyv bemutatójára Brycz Budapestre utazott, ahol a Kötve-fűzvének beszélt arról, hogyan harcolhattak kisvárosa egyik utcájában Pinochet csapatai, miközben a könyvtáron a Gestapo felirat függött; hogyan változott meg a férfiasság fogalma, és hogy mi köze ennek a focihoz és a Bruce Willishez; miért nem érdekes hazájában, ki számít őscsehnek.

Ruth Rendell népszerű angol krimiíró, akinél a rendteremtés helyett a bűnözővé válás folyamata kerül a középpontba. Ennek megfelelően a nyomozás háttérbe szorul, sokszor érdektelen marad, a legtöbb esetben már az első oldalakon teljesen képbe kerül az olvasó a ki mit követett el kivel szemben és hol kérdésekben. Rendell 1986-os regénye, a Sötéthez szokott szem ősszel jelent meg a Partvonal Kiadó Pszichokrimi sorozatában.

Oravecz Imre az Ondrok gödre című regényében indította el az Árvai család történetét. Az Árvaiaknak az első könyvben az író szülőfalujában, Szajlában, a most megjelent folytatásban, a Kaliforniai fürjben pedig Amerikában, a kelet-európai vendégmunkások közegében kell boldogulniuk. A szántóföldről az üzembe kerülés traumája, utcán vizelő magyarok és demokráciáról megfeledkező Amerika. Oravecz Imre egy sajtóreggelin mesélt az Amerikába kitántorgott magyar vendégmunkások, bevándorlók borzasztó nehézségeiről.

Jenny Erpenbeck kelet-berlini születésű írónő negyedik könyve, az Otthon 2008-ban jelent meg hazájában, és négy rangos irodalmi díjat is bezsebelt. Magyarul a L'Harmattan Kiadó gondozásában, a Valahol Európában sorozatban olvasható. Blaschtik Éva fordítása már-már varázslatos módon ura a nyelveknek, amelyekkel dolgozik, a német szöveget nem annyira átülteti, mintsem magyarba oldja - egyetlen mondat, egyetlen szó nincs az Otthonban, ami idegenszerűnek, mesterkéltnek hatna. Ha kell, lágy, ha kell, erős, de mindenképpen levegővétel természetességű.

A Mielőtt elalszol bár Linn Ullman norvég írónő első regénye, stilisztikailag mégis kivételes kiforrottságot mutat. Az öt részbe szerkesztett szöveg az elbeszélő, Karin családjának hetven évéről, négy generációjáról, illetve a nemzedékek tagjai között feszülő kötelékekről mesél. Karin elsősorban édesanyjával való, folyton változó és mesterien ábrázolt viszonyára koncentrál, e szál mégis beletagozódik egy nagyobb történetbe, így nem beszélhetünk szigorú értelemben vett anya-lánya regényről. Többek között ez az, amitől kivételes olvasmány a Mielőtt elalszol. Nem egy az unalomig erőltetett viszony boncolgatására felépített szöveget, sokkal inkább kivételes tehetséggel megformált jellemek, személyiségek különböző életszakaszokban történő elbeszélésének laza láncolatát olvashatjuk.

A Paramount Pictures jogi úton próbálja megakadályozni, hogy megjelenjen egy nyárra tervezett újabb folytatása A keresztapának. A stúdió beperelte Mario Puzo fiát, az írói hagyaték kezelőjét, mert szerinte jogtalanul adott engedélyt a maffiacsalád történetének továbbírására. Ez lenne a harmadik utólagos könyvfolytatása Mario Puzo regényének. A Paramount azt állítja, amikor 1969-ben megvásárolta a jogot, hogy filmet forgathasson a regényből, azzal egyedüli és kizárólagos jogot szerzett arra, hogy bármilyen formában feldolgozza, továbbírja a sztorit. A Paramount azzal indokolja a jogi fellépést a harmadik könyv kiadása ellen, hogy csak meg akarja védeni A keresztapa-trilógia integritását és reputációját egy esetleges gyengébb - és jogtalan - folytatástól.

Fábián Janka Emma-trilógiája az idei nyár nagy slágere volt, a 20. század Magyarországába ágyazott habkönnyű családregényre nagy elánnal cuppantak a női olvasók. Egyértelműen ki vagyunk éhezve a szórakoztató magyar történetekre, épp ezért kár, hogy az Emma-regények nincsenek jobban megírva. A műfaj viszont egyedi: magyar történelmi lektűr eddig nem volt még.

A Turulpörköltben a félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga a nemzeti pszichózisok éles szemű Csernus dokijaként mutatkozott be. A magyar néplélek leleplezése után azt vártuk, a lengyeleket fogja analizálni a díványán. Nem ez történt. A Könyvfesztiválra megjelenő könyv, a Műmárvány síremlék még a Turulpörkölt előtt íródott, és nem a lengyelekről szól. Még csak Közép-Európáról sem (noha a szerző szívesen bizonygatja ezt). Varga egy globális kort mutat be szarkasztikusan. A ma kiábrándító fogyasztói kultúrájáról regényt írni nehéz vállalkozás, ezért az író kitalál egy trükköt: 2071-ben egy kései utód a rég meghalt nagyszülőknél tartott lomtalanítás után kezd merengeni családja történetén.

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.