Szoros menetrendet készítettünk magunknak a Kis Könyves Éjre, minél több dolgot akartunk látni, és minél inkább a közepébe csapni. Az idén másodszorra megrendezett esemény célja a független könyvesboltok összehozása egy közös program keretében. Ismerkedés a szakmán belül, ismerkedés a vásárlókkal és ismerkedés azzal, hogy miben lehet több egy könyvesbolt a vásárlás helyszínénél. Közel harminc könyvesbolt sokszor ennyi programja várt minket péntek délutántól az éjszakába nyúlóan.

Budapest-Kairó. Egy haditudósító naplója - látszólagos egyszerűsége ellenére beszédes cím. Egy haditudósító állomásairól beszél, a két világ közt ingázó hírvivőről, aki egyrészt hazája információra éhes cikkevőit elégíti ki, másrészt, ahogy ezt be is vallja, azért csinálja, mert képtelen egy helyben ülni. Innen nézve a könyv legalább annyira szól - az inkább a háttérben lappangó - Budapestről, mint Egyiptomról. Hiszen amikor a szerző Egyiptomban van, akkor Budapest az a hely, ahol éppen nincsen. Budapesten pedig, akár egy gladiátor, arra vár, hogy visszatérhessen az arénába.

"A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott."
(Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról)

Oberfrank Pál színész éppen az Egyperceseket olvasta otthonában, Nagykovácsiban, amikor felötlött benne, miért is ne kelhetne életre Örkény egyik egypercesének főszereplője, a telefonfülke? Az elképzelést tett követte, ezért szombattól a Ballada a költészet hatalmáról című mű főhőse, egy telefonfülke áll a novella helyszínén, a mai remeteszőlősi turistaút mellett. A gesztust az emlékhely létrehozói az Örkény-centenáriumi programsorozat zárásának tekintik.

A kilencvenes évek közepén nagyjából mindent el lehetett adni, ami színes és nyomtatott volt, hihetetlen példányszámban találtak gazdára olyan minőségű kiadványok, amelyek most már ki sem kerülnek a boltokba. Ma a könyvkiadás tőkeszegény piac, a gyerekkönyvekre általában két-három millió forintot tud fordítani egy kiadó, és ha valamiből ötezer kötet elkel, az maga a nagy siker. A példányszámok radikálisan csökkentek, a trendek évről évre változnak, de most is van olyan kiadó, amely egy aktuális divatot kap el, remekül megél belőle, majd a lecsengés után eltűnik a süllyesztőben.

Miért nincsenek e-könyvek a magyar piacon? Min csodálkozott el Sjón, amikor áprilisban Magyarországra látogatott? Mi a nagyobb biztosíték: az egynyári bestsellerek vagy a szépirodalmi művek kiadása? Pénz vagy írás? Avagy eladható-e a kortárs magyar irodalom? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a magyar könyvpiac problémáiról, kihívásairól. A Toldi Moziban tartott hétfő esti rendezvényen a könyvpiacot általában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László képviselte a kerekasztalnál, míg a Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János a szépirodalmi vonalat; a Libri főszerkesztője, Dunajcsik Mátyás pedig a szakácskönyvtől a verseskötetig terjedő profilú, flexibilis kiadót prezentálta.