A vitatkozást már egészen fiatal korban is művészi szintre lehet fejleszteni - erről tanúskodott a hetedik alkalommal megrendezett Vitázik a világ ifjúsága – vagy eredeti nyelven Jugend debattiert – című verseny. A Budapesten megrendezett nemzetközi eseményen a vitázók közös nyelve a német volt. A nemzetközi verseny fővédnöke a világ legjobb játékvezetőjének is megválasztott Kassai Viktor, aki huszáros németséggel (!) tartotta meg nyitóbeszédét.
Ukrán-lett-cseh-cseh győzelem Budapesten (fotó: Hirling Bálint, Origo)
Az egy héten át zajló elődöntőkbe nyolc országból 16 fiatal jutott be, a döntőbe két cseh, egy lett és egy ukrán fiatal került, akiknek 24 percük volt megvitatni egyetlen témát. Ez pedig így hangzott: „Kell-e bojkottálni a nagyszabású sportesemények megrendezését azokban az országokban, ahol megsértik az emberi jogokat?”. Nem a döntő napján kapták kézhez a kérdést, kb. két hetük volt felkészülni rá. Azt viszont csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy mellette vagy ellene kell-e majd érvelniük.
Kassai Viktor figyeli a vitát (fotó: Hirling Bálint, Origo)
Az idei műsorvezető a tavalyi magyar győztes, Szabó Gréta volt, aki a profikat lepipáló könnyedséggel moderálta az eseményt a 2009-es németországi győztes oldalán. Időközben nem olyan pályára ment, ahol retorikai képességeit roppantmód kamatoztatni tudná: mechatronikai mérnöknek tanul a Műszaki Egyetemen.
Tavalyi tapasztalatai alapján milyen a jó érvelő? Szabó Gréta szerint tárgyilagos és fair, figyel a vitapartnereire és megfelelő érvekkel védi meg az álláspontját. Ezek hallatán óhatatlanul is kitör az emberből a sóhaj, a politikusok érvelésére gondol az ember: csupa olyan jellegzetesség, amit örömmel látna viszont a saját parlamentjében. A versenyen aztán élőben is megtapasztalja 17-18 éves fiatalok szájából.
Az eredményhirdetés előtt a közönség véleményét is megkérdezték (fotó: Hirling Bálint, Origo)
Lenyűgözőek a kétperces nyitóbeszédek és az egy-egy perces vitafüzérek is. Annyira valósághű, hogy már-már hihetővé válik, hogy ez egy valós helyzet, egymásnak feszülő véleményekkel. A vita során előjönnek a témával kapcsolatos kultur-és sporttörténeti emlékek, nagy európai eszmék, műveltségi idézetek, Angela Merkel távolmaradása a 2012-es foci-eb ukrajnai mérkőzéseitől a Julija Timosenkóval szembeni bánásmód miatt. A nap legemlékezetesebb mondata a második helyezett Alisa Sergiyenko hozza, amikor Desmond Tutu Nobel-békedíjast idézi: Ha az elefánt rálép az egér farkára, és erre te azt mondod, hogy egy semleges megfigyelő vagy, az egér nem fogja túl nagyra értékelni a semlegességedet.
Jobb oldalon a második helyezett, aki az elefánt-egér példát hozta (fotó: Hirling Bálint, Origo)
A zsűri döntése előtt pedig az egyik némettanár fogalmazza meg, ami végig ott motoszkál bennem: „Sokszor gondolkodtam, hogy én is képes lennék-e erre, de nem feltétlen igen a válaszom”.
A zsűri végül a 17 éves cseh Dominika Perlínovát választotta győztesnek. A méltatás szerint az egyik legfőbb erénye az, hogy megnyilvánulásai nyugalmat sugároznak, érvelése tiszta, szaktudása remek. Prágában jár német gimnáziumba, újságíró szeretne lenni, Angliában szeretne tanulni irodalmat és nyelvészetet. Annak ellenére sikerült nyernie, hogy csütörtökön még lázasan feküdt, és egyáltalán nem volt biztos benne, hogy képes lesz-e a vitára, amire kb. egy éven át készült. „Az iskolámban nagyon sok tanáromnak vannak gondjai velem, mert túl gyakran fejtem ki a véleményem és néha elég agresszívan” – mondta nekünk a verseny után nevetve. Az elmúlt egy évben ezen sokat javított, és a vitákra is másképp néz: korábban inkább látta feketén vagy fehéren a véleményeket, most viszont már mérlegeli mindkét oldal előnyeit és hátrányait is, nem is gondolja már, hogy létezik abszolút igazság.
Jobb oldalon a győztes Doninika Perlínová (fotó: Hirling Bálint, Origo)
Az egy héten át tartó döntő 16 indulója közül ketten voltak magyarok. Egyikük, Krizsán Dániel egészen az utolsó előtti fordulóig jutott, az első nyolcban végzett. A bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja gimnáziumi részén tanul, idén fog érettségizni, ami után német egyetemen hallgatna jogot. „Megtanultam, hogyan kell az érveimet és a gondolataimat úgy átadni másoknak, hogy meggyőzzem vele őket. Ez már beépült a mindennapjaiba” – magyarázza, mi volt számára a verseny legfőbb hozadéka. Azóta rá is kattant kicsit erre, mindenkit meg akar győzni az igazáról - mondja. Németül az iskolában tanult meg, hogy nem anyanyelvén kellett érvelnie, szerinte csak előny volt, mert így mindig megvolt az a kifogás, ha elrontott valamit, hogy elnézést, ez nem az anyanyelve.