Sztorizni, úgy látszik, bármiről lehet. Még a mi kis szerencsétlen magyar tőzsdénkről is, ahol alig vannak befektetők, emberemlékezet óta nem volt látványos részvénykibocsátás, és az OTP árfolyamán meg esetleg a Magyar Telekom osztalékán kívül az utca emberét valószínűleg teljesen hidegen hagyja, hogy mi történik a parketten. Faragó József közgazdász, szabadúszó újságíró mégis meglepően fordulatos könyvecskét szentelt - Tőzsdejátszmák címmel - a magyar tőzsdének. Olyan olvasmányt, amelyet a váratlan elszunnyadás veszélye nélkül akár késő este is bátran lehet forgatni, és mindazoknak, akik valaha próbálkoztak már tétjeikkel a tőzsdén, érdemes is felütni.

Napjaink egyik legtúlértékeltebb amerikai írójának, Don DeLillónak tulajdonképpen igazat is adhatunk, amikor egy interjúkérdésre adott válaszában úgy fogalmaz, hogy megítélése szerint a Cosmopolis című könyvéből készült, idén május végén bemutatott rémesen gyenge film "működik", a rendező, David Cronenberg pedig "beletalált". Ha valaki, hát DeLillo egészen biztosan meg tudja ezt ítélni, ugyanis magát a 2003-as regényt is leginkább a fenti szavakkal lehetne jellemezni: a könyv ugyan nem túl mély, még kevésbé eredeti, sőt az átlagosnál izgalmasabbnak sem mondható, ám az amerikai irodalmi közvélemény reakciója alapján kétségtelen, hogy valamiért működik és a szerző valamibe nagyon beletalált. De mégis mibe és hogyan?