ByeAlex egy nem átlagos panelproliról ír, Bridget Jones szerelme meghal, a kokainkereskedelmet leleplező író bujkálni kényszerül, Anne Applebaum a sztálinizáció nyomába ered. A magyar könyvkiadók magukhoz tértek a karácsonyt követő téli álmukból, nyárig megjelenik Dés Mihály receptkönyvnek álcázott anyaregénye és a Harry Potter szerzőjének álnéven írt krimije, illetve jön David Cronenberg első regénye is. Tizenhárom könyv, amire érdemes odafigyelni az év első felében.

Roberto Saviano: Zéró Zéró Zéró

Roberto Saviano 2006-ban került először bajba, miután megjelent első regénye Gomorra címmel. Az olasz újságíró, publicista Campania tartomány maffiája, a Camorra délolasz mindennapokkal összefonódó rendszerét térképezte benne fel. Ezt nemcsak egy filmfeldolgozást eredményezett, hanem azt is, hogy Saviano élete veszélybe került. Az író rendőri védelem alá került, afféle médiasztár is lett, ugyanakkor jelenleg is ismeretlen a lakhelye. A Gomorrát csak Olaszországban 2 és fél millióan vették meg, és több mint 50 nyelve fordították le.

Az Olaszországban tavaly megjelent Zéró Zéró Zéró a második regénye, oknyomozó írás a világot átszövő kokainkereskedelemről. A magyar kiadás (a többi fordításhoz hasonlóan) késett, mert Savianónak is rá kellett bólintania, őt azonban a fenti okok miatt nem egyszerű elérni. Ez persze médiakampányként is nagyszerűen működik, mindettől függetlenül nagyon várjuk a könyvet. (Puskár Krisztián)

Dés Mihály: 77 pesti recept

Dés Mihályt fordított, kiadott, színészkedett, szerkesztett, kritizált, lektorált, elköltözött Barcelonába, mire hatvanhárom évesen kiadta első - már húsz éve tervezett - regényét, a Pesti barokkot. A “tipikus pesti” srác, Koszta János történetén keresztül megismerhettük saját generációjának megrekedtségét és a nyolcvanas évek végi Budapestet. Interjúnk vele erre olvasható.

Fotó: Hirling Bálint (Origo)

Új könyvének, a 77 pesti receptnek középpontjában Dés Mihály édesanyja, Dés Magda, született Klingenberg Magdolna áll, akit unokái már csak Sütinagyiként ismertek, és aki játszi könnyedséggel készít habkönnyű szilváskifli-tésztát, háklis a szagokra, és képes leállítani egy egész olasz város közlekedését. Amellett, hogy a 77 pesti recept egy anyaregény, az ételeket és főzést középpontba állító történetek mesélnek még felmenő generációkról, lemenő generációkról, autókról, társadalomról, vidékről és persze Budapestről. Dés leírásait át- meg átszövik a poros, a könyv szövegezésében azonban nosztalgikus derűt kapó kifejezések és a humoros kis illusztrációk, amelyek az unoka, Dés Marci munkái. (Csobod Luca)

Lena Dunham: Not That Kind of Girl

Van ez a négy New York-i huszonéves csajról szóló, anti-Szex és New Yorknak is nevezett Girls (bővebben róla erre) című sorozat az HBO-n, ami teljesen szélsőséges reakciókat képes kiváltani. Vannak, akik azért ünneplik, mert hiteles, és a lányok gátlás nélkül vállalnak benne mindent, amijük van, vannak, akiket meg halálra idegesít a kissé fogalmatlan csajok botladozása. A Girls kitalálója és főszereplője Lena Dunham, akinek sorozatban játszott karaktere már az elején kijelentette, hogy generációja, vagy legalábbis egy generáció hangja akar lenni, és az egyik központi szál azóta is az, hogy miként boldogul az írással, hol tart esszégyűjteményével, amely egyben memoárkötet is.

A valóságban Dunham sokáig egy 66 oldalas irományt lebegtetett a kiadók között, hogy meggyőzze a szerkesztőket, érdemes foglalkozni vele. Az akció annyira jól sikerült, hogy végül a könyvére 3,7 millió dolláros ajánlatot tett a Random House, saját maga ajánlása pedig külön életet kezdett élni: a Gawker előbb lehozta az egészet, de később ügyvédi felszólításra eltávolították a tartalmat, és csak a gúnyolódás maradt. A Not That Kind of Girlben a New York-i művészvilágba beleszületett Dunham húszéves kora előtt megélt “egzisztenciális kríziseiről”, a diéta nehézségeiről, férfiügyeiről, terápiáról és sok minden másról ír, és amennyire idegesítően hangozhat ez, legalább annyira szórakoztató is lehet. Éppen úgy, mint a Girls. Magyar címe még nincs a könyvnek, ha lesz, szólunk. (Benedek Márton)

Márta Alex: Özséb – Egy öngyilkos Miskolcon

Mivel mindig el lehetett róla kapcsolni, semmi bajom nem volt azzal, hogy ByeAlex egyszer csak megjelent a médiában. Én általában a bénákkal vagyok, és Alex is egy béna srác, ráadásul filozófus végzettsége is imponál, de sajnos túlzottan rájátszik a szerepre. Szörpoholista című lemezéről meg is írta a Quart, hogy “jót tenne egy ilyen újszerű szereplő a magyar könnyűzenének, de egyelőre ez inkább csak egy ráosztott, üres szerepnek tűnik, valós tartalom nélkül”.

Első könyvét már saját neve alatt jelenteti meg, egy öngyilkos utolsó napjait írja le benne, az a címe, hogy Özséb. (Nem is igazi bölcsész, akinek nem Horányi Özséb jut egyből az eszébe!) A könyv főhőse egy miskolci “nem átlagos panelproli”, aki utálja az életét. Eddig nagyjából ennyit lehet tudni az Özsébről, a fülszövegben mindenesetre előre jelzi Alex, hogy sokszor leírja majd, hogy pénisz. El fogjuk olvasni. (BM)

Helen Fielding: Bolondulásig

Tavaly év elején terjedt el a hír, hogy Helen Fielding 14 évvel a második Bridget Jones-napló után elkezdett dolgozni a sorozat harmadik részén. A Büszkeség és balítéletet idéző, eredetileg szerző nélkül, folytatásokban megjelenő naplóregények elképesztően népszerűek voltak, a folytatás híre igazi bomba volt a rajongók számára. Annál nagyobbat csalódtak, amikor kiderült, hogy Jones évre pontosan annyit öregedett, amennyi a második és harmadik rész között eltelt, és a csodálatos Mark Darcy meghalt, hátrahagyva két árvát és az ötvenegy éves, szemüveges Bridgetet. Így tehát kénytelen visszatérni a párkeresés mocsaras terepére. Ahol persze - többek között - kivel mással találkozhatna, mint a gyerekek keresztapukájává előlépett Daniel Cleaverrel.

A Bolondulásigban Bridget Jones mint középkorú nő kénytelen magát újra felfedezni. Gyereknevelési szakirodalmat olvas, koktélozik, twitterezik, letagadja a korát a netes társkeresőoldalakon, botoxoltat és fiatal fiúkkal kezd. Mindez akár erőltetett és unalmas is lehet, de mi bízunk abban, hogy Jonesnak nem sikerült maradéktalanul felnőnie és megkomolyodnia, és legbelül ugyanaz a dilis lány maradt, aki Mr. Ciciperverznek hívta a főnökét, és képzeletben farkaskutyákkal etette fel magányos, szingli hulláját. (CSL)

Anne Applebaum: A vasfüggöny

A leginkább politikai publicistaként ismert Anne Applebaum a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján a Közép-Kelet Európai rendszerváltás és átalakulás nyugati tudósítója volt, 1992 óta Radoslaw Sikorski lengyel politikus (jelenleg külügyminiszter) felesége, 2004-ben pedig Pulitzer-díjat kapott A Gulag története című könyvéért. Több írása korábban az Origón is megjelent magyar fordításban.

Új műve a második világháború utáni Közép-Kelet Európa sztálinizációjáról szól, amelyhez Applebaum az ideiglenesen megnyílt orosz levéltárak, illetve az 1989-ben felszabadult országok titkosszolgálatainak iratanyagát, memoárokat, interjúkat dolgozott fel, illetve sok még élő tanúval beszélgetett. (PK)

Grecsó Krisztián: Megyek utánad

Grecsó Krisztián mellett nehéz elmennie bárkinek, aki kicsit is követi a kortárs irodalmi élet eseményeit. Egyrészt, mert néha úgy tűnik, Grecsó mindenhol ott van: könyvet ad ki, publikál, zenél, felolvas, forgatókönyvet ír, rajongókkal találkozik stb. Másrészt pedig azért, mert szép történeteket ír. Legutóbbi regénye, a Mellettem elférsz már ügyesen fogja össze mindazokat az elemeket és történetalkotási módokat, amik Grecsó előző köteteit is meghatározták (kritikánk erre, interjúnk itt). Bár főhősétől, a saját létezését kutató fiatalembertől épp megfelelő távolságot tart, a regény során kedves, borongós kis epizódokban mégis a saját családja történetét meséli el az olvasónak generációkra visszamenőleg.

Fotó: Magócsi Márton (Origo)

Legújabb regénye, a Megyek utánad is hasonló szerkezetűnek ígérkezik, de most a család helyett a szerelem lesz a megismerés eszköze. A főszereplő férfi életét a kapcsolatain keresztül ismerhetjük meg az első ovis kori szerelmektől kezdve az első csókon és váláson keresztül a regény jelenidejéig. Persze, most sem egy kronológikus sorrendbe rendezett életrajzot kapunk, hanem várhatóan egy annál mélyebb szöveget korokról, életekről, szerelmekről. (CSL)

Sofi Oksanen: Mikor eltűntek a galambok

Három éve, Tisztogatás című regényét (kritika) promótálva már nemzetközileg ismert íróként érkezett Budapestre Sofi Oksanen (interjúnk erre), idén tavasszal pedig már egyenesen a Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként jön az észt-finn írónő. A fesztiválra megjelenik negyedik regénye, a Mikor eltűnnek a galambok, és emellett még a Tisztogatás új kiadása is. (További, magyarul szintén olvasható munkái a Baby Jane, kritika itt, és a Sztálin tehenei, amelyről itt közöltünk recenziót.)

A Mikor eltűntek a galambok történelmi háttere ismét Észtország második világháborús (német, majd szovjet) megszállása, fő témája a szovjetekkel szembeni ellenállás, illetve a velük való együttműködés, és természetesen megjelenik benne az is, hogy a történelem és a politika hogyan formálja az emberi kapcsolatokat. Három szereplő életét követhetjük nyomon a regényben, és a hírek szerint kifejezetten mesterire sikerült a több idősíkban mozgatott karakterek összehangolása, még az eddigieknél is bonyolultabb történettel és komplexebb karakterekkel. (BM)

Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái

Kim Leine Norvégiában született, és sokáig egy Jehova Tanúi közösségben élte az életét, majd tizenhét évesen Dániába költözött apjával, akit kitagadott a közösség, fiát pedig rendszeresen molesztálta. Leine végül Grönlandon kötött ki, és tizenöt évet töltött a szigeten, ahol ápolóként dolgozott, és drogfüggőként szenvedett.

Ebből az élményanyagból írta első könyvét, az önéletrajzi Kalakot, amelynek azóta folytatása is van, illetve harmadik regénye is saját életén alapszik, abban nagyapja halálát dolgozza fel. Magyarul elsőként mégsem ezek, hanem negyedik regénye, A Végtelen-fjord prófétái jelenik meg, amely nem a jelenben és nem is a közelmúltban, hanem a 18. század végén játszódik, és amellyel elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját is (ez a skandináv irodalom egyik legrangosabb elismerése, Sofi Oksanen Tisztogatása is elnyerte 2010-ben). A könyvben egy fiatal lelkész menyasszonyát elhagyva, a civilizált Dániából Grönlandra költözik, hogy missziós tevékenységet folytasson. A már áttért őslakosoknak pedig szükségük van a hitre: a dán gyarmatosítók, az unalom és a szélsőséges időjárás is gyötri őket. (BM)

Robert Galbrait: The Cuckoo's Calling

A Harry Potter szerzőnője a tavalyi Átmeneti üresedés után (kritika) ismét egy felnőtteknek szóló regényt jelentetett meg, ezúttal álnéven. A The Cuckoo’s Calling - a könyvnek magyar címe egyelőre nincs - egy krimi, melyben egy fiatal modell meghal, amikor leesik egy a londoni Mayfairben található ház erkélyéről. Az ügyet mindenki öngyilkosságnak könyveli el, kivéve a modell bátyját, aki magándetektívet bérel az igazság felderítésére. A nyomozó, Cormoran Strike egy fizikailag és lelkileg is sérült háborús veterán, aki addig-addig kutakodik a modell titokzatos halála környékén, míg komoly bajt nem hoz a saját fejére.

Rowling saját bevallása szerint mindig is szeretett volna krimit írni, ez szerinte már átütött a Harry Potter egyes részein is, és a The Cuckoo’s Callinggal ezt a vágyát most végre beteljesíthette. Azt, hogy miért választott álnevet magának, azzal magyarázza, hogy ebben a számára teljesen új műfajban azt az érzést szerette volna újra átélni, amit az első könyv megírása jelent egy írónak a karrierje kezdetén. Ez az élmény azonban csak egészen rövid ideig tarthatott, ugyanis a kritikusok által szeretett, de meglehetősen rosszul fogyó kötet valódi szerzőjét elég hamar lebuktatták. (CSL)

Chimamanda Ngozi Adichie: Americanah

Nem mondhatni, hogy afrikai irodalommal vannak telezsúfolva az itthoni könyvesboltok, ezért is öröm, hogy egy olyan aktuális könyv jelenik meg magyar fordításban tavasszal, mint az Americanah. Szerzője a nigériai Chimamanda Ngozi Adichie, aki felsőiskolai tanulmányáit az Egyesült Államok egyetemein végezte, és ma is a két ország között osztja meg az életét. Már első novelláival besöpört néhány elismerést, és későbbi munkáit is komolyabb figyelem övezte, második regényéből például Chiwetel Ejiofor főszereplésével forgattak filmet.

Az Americanah az írónő harmadik regénye, tavaly az év legjobb regényei közé választotta a New York Times, és egy szerelmespár történetét meséli el három kontinensen és több évtizeden keresztül. A fiú és a lány együtt járnak iskolába, de aztán a lány, Ifemelu az Egyesült Államokban tanul tovább, ahová a fiú, Obinze 9/11 után hiába próbál kijutni, és végül illegalitásba vonul Londonban. Évekkel később Nigériában találkoznak újra, ahol tisztázzák, hogy mit éreznek egymás és a szülőhazájuk iránt. (BM)

Háy János: Napra jutni

Háy János élete nem egyértelműen kanyarodott az irodalom felé, tudunk például egy irodalom kettesről is, ami egy időre eltérítette az írástól. Így végzett végül a Szegedi Egyetem orosz-történelem szakán, és miután már zenekara, az Originál Láger is feloszlott, pár évig tanított. 1989-ben jelent meg első verses kötete, a Gyalog megyek hozzád a sétálóúton, melyet aztán továbbiak követtek, ahogy drámai és prózai művek is. Interjúnk vele erre olvasható.

Fotó: Háy János (Origo)

A tavaly kiadóváltáson átesett szerző első - az életműsorozat kiadását célul kitűző - Európa Könyvkiadónál megjelent kötete a Mélygarázs volt, ezt követi idén április 25-én a Napra jutni, mely egy kisfiú életét feldolgozó novellafüzért zár regénnyé. A fiú és családja (apa, anya, nagyszülők) történetét a gyerek születésétől a középiskoláig követhetjük végig, pontos képet kapva arról, hogyan alakulnak a viszonyok a családon belül, hogy ismeri meg a szüleit a gyerek, milyenek a mindennapjaik. A kötet érdekessége, hogy minden kis történetet egy a fiú életében fontos szerepet betöltő felnőttről szóló szociografikus novella zár. Ezek a kis írások azon kívül, hogy felvonultatják a felnőttek életének legfontosabb pillanatait, képet festenek az őket körülvevő valóságról is: szegénységről, háborúról, a hatalomnak való kiszolgáltatottságról. (CSL)

David Cronenberg: Konzum

A valaha a biohorror mestereként, valamint a testi és lelki torzulások kompromisszummentes filmes elbeszélőjeként hírhedté váló (Videodrome, Karambol, Veszett, Porontyok, Két test, egy lélek, Meztelen ebéd, A légy stb.), manapság leginkább csak változó színvonalú filmeket (jókat: Erőszakos múlt, Gyilkos ígéretek; rosszakat: Pók, Cosmopolis, Veszélyes vágy) készítő David Cronenberg első regénye a Konzum. Nem sokat tudunk róla azon túl, hogy két újságíró egy francia filozófusnő megcsonkolt holtteste mögötti rejtély megfejtése során egy világméretű összeesküvésbe és bizarr dolgokba keveredik, valamint hogy egy korábban szervkereskedelemért körözött magyar sebész is szerepel benne, ha hihetünk ennek a leírásnak.

Cronenberg a Scanners (Agyfürkészők) című film egyik jelenetével a háttérben

Cronenberg sem nagyon árul el részleteket, ráadásul a könyv kiadása őszre csúszott, de nem sokkal utána, még idén magyarul is olvasható lesz az Európa kiadó Transz-sorozatában. (PK)