1934-ben Ernest Hemingwayhez beállított egy fiatal egyetemista, és a segítségét kérte az írással kapcsolatban. Hemingway egy 16 könyvből álló listát adott neki, amelyen többek között szerepel Bovaryné, a Karamazov testvérek és Dublini emberek is.

A 22 éves egyetemista, Arnold Samuelson a One Trip Across című Hemingway mű elolvasása után döntött úgy, hogy felkeresi a szerzőjét, és tanácsokat kér tőle írásügyben, ugyanis nemrégen végezte el a Minnesota-i egyetem újságírói kurzusát, és író szeretett volna lenni. 

A hosszú stoppolás, és a helyi börtön vendégszerető cellája után, érkezése másnapján Samuelson felkereste Hemingway házát:

"Bekopogtam a Key West-i ház ajtaján, és Ernest Hemingway maga nyitott ajtót. Kijött, bosszúsan megállt velem szemben és várta, hogy mondjak valamit. Egy szót sem tudtam szólni. Egy szót sem tudtam felidézni előre betanult monológomból. Nagy, magas ember volt keskeny csípővel és széles vállal. Szétvetett lábakkal állt előttem, karjai lazán lógtak a teste mellett. Kissé előredőlt, testsúlya a lábujjain volt, mint egy tapasztalt harcosnak, aki bármikor készen áll arra, hogy megüssön."

Amikor végül el tudta mondani, hogy az író a Cosmopolitanben megjelent írása sarkallta a látogatásra, és tanácsot szeretne kérni, Hemingway arra kérte, jöjjön vissza másnap, most nagyon sok dolga van. 

Samuelson másnap délután újra elment, ezúttal bebocsátást nyert az író házába, aki a következő tanácsokat adta neki egy olvasmánylista kíséretében:

"Soha ne írj túl sokáig. Ne facsard ki magad, hagyj valamit másnapra is. Tudd, mikor kell megállni, ne fáraszd ki magad teljesen. Amikor egy izgalmas részhez érsz, és tudod, mi következik, akkor állj meg. Hagyd egy kicsit magára a dolgot, ne gondolj rá, engedd a tudatalattidnak, hogy elvégezze a munkát helyetted. Amikor másnap reggel felébredsz, és friss vagy, írd újra, amit előző nap írtál. És amikor újra elérsz az izgalmas ponthoz, folytasd a történetet egészen addig, míg az újra tetőpontra nem ér."

Aztán könyvekre terelődött a szó, és amikor kiderült, hogy Samuelson nem olvasta a Háború és békét, Hemingway felhívta a dolgozószobájába, hogy ott ír neki egy listát, amin azok a könyvek vannak, amiket a Háború és békén kívül még illene elolvasnia.

Így született meg ez a 14 könyvből és 2 novellából álló lista:

Stephen Crane: The Blue Hotel
Stephen Crane: The Open Boat
Gustave Flaubert: Bovaryné
James Joyce: Dublini emberek
Stendhal: Vörös és fekete
Somerset Maugham: Örök szolgaság
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
George Moor: Hail and Farewell
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
The Oxford Book of English Verse
E.E. Cummings: The Enormous Room
Emily Bronte: Üvöltő szelek
W.H. Hudson: Far Away and Long Ago
Henry James: The American

Ezután Hemingway átadott Samuelsonnak egy Stephen Crane novelláskötetet, és a Búcsú a fegyverektől egy példányát. Amikor pedig meghallotta, hogy a fiú a helyi börtönben alszik, meghívta Pilar nevű hajójára, hogy inkább töltse ott az éjszakát, és viselje gondját a hajónak, ha van kedve. Samuelsonnak természetesen volt kedve, és a következő egy évet Hemingway mellett töltötte, elkísérte floridai és kubai útjára is. A közösen töltött időről regényt is írt With Hemingway: A Year in Key West and Cuba címmel.

via: dangerousminds.net