1934-ben Ernest Hemingwayhez beállított egy fiatal egyetemista, és a segítségét kérte az írással kapcsolatban. Hemingway egy 16 könyvből álló listát adott neki, amelyen többek között szerepel Bovaryné, a Karamazov testvérek és Dublini emberek is.

Ernest Hemingway a Búcsú a fegyverektől című regényéhez negyvenhét különböző befejezést írt meg, ezek közül választotta ki a véglegeset: „But after I had got them out and shut the door and turned off the light it wasn’t any good. It was like saying good-by to a statue. After a while I went out and left the hospital and walked back to the hotel in the rain.” (Örkény István fordításában: „De amikor a nővéreket kitessékeltem, és becsuktam utánuk az ajtót, és eloltottam a villanyt, az nem ért semmit. Mintha egy szobortól akartam volna elbúcsúzni. Egy idő múlva kimentem a szobából, elhagytam a kórházat, és gyalog indultam haza a szállodába, a szakadó esőben.”) Hemingway kiadója, a Scribner ezen a héten jelentette meg a regény új kiadását – mind a negyvenhét alternatív befejezéssel, például azzal, amelyet F. Scott Fitzgerald javasolt. Az utolsó mondatok különféleképpen írják le Henry hadnagy érzéseit, gondolatait Catherine halálával kapcsolatban.