1849. október 7-én, 164 éve halt meg a mindössze 40 éves Edgar Allan Poe egy baltimore-i kórházi ágyon. Jóformán az eszméletét sem nyerte vissza abban a négy napban, ami az utcán történt rosszulléte és a halála között eltelt. A mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mi végzett vele, és valószínűleg soha nem is fogjuk, mivel Poe első életrajzírója olyan mértékben torzította a róla tudott adatokat, amit már sosem tudunk helyrehozni. "Hogy jó hírünket megmentsük, keltettük őrült hírét neki" - írja róla W. C. Williams költő.

Az, hogy az önkéntes hagyatékkezelő és életrajzíró, Rufus Griswold ily bőszen dolgozott azon, hogy Poe-t csupán a halála után pár évvel sátánistaként, alkoholistaként, szexuális szörnyetegként állítsa be, valószínűleg még magát a néhai írót sem lepte volna meg. Élete sehogy nem akart belepasszolni az éppen akkoriban születő amerikai álom ideológiájába, ő pedig sehogyan nem akart belepasszolni a nemzeti lelkületű költők körébe, így kortársai számára mindig egy okoskodó, furcsa, erkölcstelen kívülálló maradt.

Érzéseket akart kiváltani, nem tanulságokat levonni

Írással Poe körülbelül tizenöt évet töltött, mely során minden egyes pennyért keményen megdolgozott. Nem csak szépirodalmi műveket alkotott, hanem komoly irodalomelméleti munkásságot is folytatott, de kemény munkája árán sem tudott kiemelkedni a kor irodalmi alakjai közül. Sokkal összetettebb és komplexebb nézetrendszerrel rendelkezett, mint bármelyik kortársa. Elvetette a kor provinciális irodalmi gondolkodását, az irodalom céljaként nem a szellemi önállóságot, Amerika egyedi kultúrájának felépítését látta, hanem az olvasó elgondolkodtatását a “tiszta” szépen.

A Poe által szerkesztett magazinok egyike, a Gentleman's

Ezt a hatást pedig szerinte kizárólag a rövid, tömör, feszes szerkezeti egységben megírt szövegek képesek elérni. Nem gondolta, hogy az irodalom a morális tanulságok levonásának és megtanításának az eszköze. Az írónak ritka, különleges érzések kiváltására kell törekednie, az esztétikai széppel kell megismertetnie az olvasót. Ezen nézeteinek pontos és kimerítő értekezésekben és kritikákban adott hangot. Ezek az írások mindig fellendítették a lapok forgalmát, amelyeknél dolgozott, mert bár kritikai visszahangra legtöbbször nem találtak írásai, mégis sokakat érdekelt, hogy mit talált ki már megint Edgar Allan Poe. De a teljes szabadság hiányában sehol nem tudott pár évnél tovább dolgozni.

Szerelem, elvonulás, halál

Városról városra vándorolt, néha saját magazinokba kezdett, néha már meglévőknél dolgozott, de végül feladta az újságírást és elvonultan, független íróként akart megélni. A magazinoktól azonban soha nem tudott teljesen eltávolodni, kamaszkori írásait leszámítva, minden műve ezekben jelent meg.

Unokahúgát, Virginiát hosszú évekig tartó együttlakás után kért feleségül. A lányt a hatóságok előtt egy évvel idősebbnek mondták, hogy megtarthassák az esküvőt. Poe és Virginia kapcsolata Poe baltimore-i tartózkodása alatt kezdődött, amikor nagynénje házában lakott. Poe munkásságának első sikeres és termékeny szakaszáról beszélünk, hamarosan családfővé lett, magazinokban publikált írásaiból éppen sikerült megélniük.

Virginia Clemm

Poe végül az elvonulást választotta egy Manhattantől alig tizenöt km-re lévő kis telken, feleségével, Virginiával. Azonban a lány a költözés idején már nagyon beteg volt, gyengélkedése egy a torkában lévő ér elpattanása miatt kezdődött. Rövid időn belül belehalt betegségébe, Poe alig pár évvel élte túl szerelme elvesztését.

Poe versei, novellái, recenziói és esszéi felváltva születtek, sokszor előfordult az is, hogy egy már évekkel korábban kiadott írásához nyúlt vissza, azt javítgatta. Ezért Poe-nál nem csak a keletkezési dátumok, de az utolsó módosítások dátuma is ugyanolyan sokat elmondanak egy-egy műről.

Mindenki mást lát benne

Poe megkerülhetetlen alakja lett az irodalomnak, egy mai olvasónak ráadásul már nem csupán Poe művei, hanem egymástól nagyon különböző értelmezései is rendelkezésre állnak, amely egyszerre terheli meg és teszi még gazdagabbá a rövid idő alatt megszületett életművet.

Az utókor mindenesetre egyenesen az egyik legnagyobb amerikai költőként emlékszik rá. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy maga Baudelaire fordította le műveit franciára, és az ő nyomán a francia szimbolisták nagyon gyakran nyúltak vissza a kísérteties, amorális témákat feszegető írásokhoz. Később, a 20. század új perspektívákat látott meg Poe művészetében, és minden igyekezetével próbálta alárendelni az irodalmi műveket a pszichoanalízis népszerű tudományának. Néhányan a szeretett nők torokbetegségben való elvesztésének fájdalmát látták Poe műveiben, volt, aki az ópium hatását vélte kimutatni. Aztán a posztmodern irodalomtudomány is megtalálta Poe-ban saját elgondolásainak táptalaját, az alábbiakban erre, illetve egyéb irodalom- és kulturtörténeti jelentőségére hozunk néhány példát.

A detektív születése: a Morgue utcai kettős gyilkosság

Az elsőként 1840-ben, a Grahams magazinban leközölt írás egyike a leghíresebb Poe-novelláknak, és az egyik legelső detektívtörténet. Poe a két asszony halálának ügyében nyomozó Auguste Dupin nyomozóval megteremti azt a karaktert, aki később már Sherlock Holmes vagy Hercule Poirot sem tud megkerülni. Az okos, magányos alakot, aki briliáns észjárásával sorra fedi fel a megoldhatatlannak látszó eseteket, és mindeközben mélyre hatol az őt körülvevő város szövetébe. A novella egyike Poe “gondolkodtató meséinek”, amelyben a detektív logikai rendszerekben gondolkodva, a célokat és okokat felfedve, érvelve és következtetve jut el a bűntény leleplezéséhez.

A novella az Iron Maident is megihlette.

Jelenet a Morgue utca kettős gyilkosság Robert Florey féle 1932-es filmadaptációjából

Mese a történetmesélésről: Az ellopott levél

Az ellopott levél a posztmodern értelmezési játékok egyik kedvelt színtere lett. A novella egyszerre az olvasás és az írás allegóriája. Nem történetet mesél el, hanem maga a történetmesélés az, amit elmesél. Egy írásról szól, amely, ha valakinek “a kezében van, bizonyos körökben bizonyos hatalmat ad, amely hatalom roppant sokat jelent.”

Az írás a történetben egy levél, mely terhelő tényeket tartalmaz egy magasrangú hölgyre nézve. Az üzenet súlyát megsejtve D. miniszter megkaparintja a levelet, és csupán az alkalmas pillanatra vár, hogy annak tartalmát felfedve, hatalmat szerezzen a hölgy fölött, ezzel előlendítése a saját politikai karrierjét, a nőét pedig ellehetetlenítse. Posztmodern értelmezésben a szöveg erejével a nőt ki akarja írni a politikából. Ráadásul az olvasót az elbeszélés és Dupin végig az orránál fogva vezeti. Magának a nyomozásnak minden részletét eltitkolja előle, és csak később, visszaemlékezések alapján rakhatjuk össze a játékot, amit Dupin űz a hatalmat jelentő írással.

Később Arthur Conan Doyle néhány története kísértetiesen megidézte Az ellopott levél eseménysorát.

Hoax és sci-fi: A Maelstörm poklában

A detektívregények megteremtése mellett Poe-nak tulajdonítják az első sci-fiket is. A fantázia hatalmával játszott már a Légből kapott koholmány megjelentetése idején. A Balloon Hoax néven elhíresült írást Poe a Sunban jelentette meg, és büszkén számolt be benne a férfiról, aki három nap alatt átszelte az Atlanti óceánt egy hőlégballonnal. Mire a hír cáfolata napvilágot látott, már egész Amerika hőlégballon-lázban égett.

Ennél azonban sokkal szofisztikáltabb novellája, A Maelstörm poklában is a korai sci-fi hagyományához kapcsolja Poe-t. A szinte megszemélyesített óriási örvény elnyeli a történet elmesélőjének és testvéreinek hajóját. A férfi az örvényben való hánykódását úgy festi le, mintha egy hatalmas, kiszámíthatatlan szörnyeteg gyomrában lett volna. A kétségbeesés és a nagyon közeli halál képzelgésre ragadtatják a halászt, alig lehet megkülönböztetni a valóság képeit, az ő képzeletbeli szörnyetegétől.

A Maelström a későbbi irodalomban a kétségbeesés, a fáradt megadás képévé vált. Gyakran magát a késői Poe-t helyezik az örvénybe, de Kurt Vonnegut Gépzongora című művének főhőse is úgy érzi, elnyelte őt a vízi jelenség.

Poe a popkultúrában: A holló

A holló Edgar Allan Poe egyik legismertebb költeménye. Ez a kései darab főleg dallamossága és stilizált nyelvezete révén emelkedett ki az életmű többi részéből. Már kortársai is felfigyeltek ennek a kísérteties versnek a jelentőségére, így Poe hamarosan elnyerte a Holló becenevet tőlük.

A verset megszámlálhatatlanul sokféle módon dolgozták fel, vannak köztük remekek és szörnyűek. Előbbire példa Tim Burton 1982-es animációs filmje, a Vincent. A történet a hétéves Vincentről szól, a furcsa kisfiúról, aki Vincent Malloy helyett inkább Vincent Price szeretne lenni, Burton gyerekkorának idolja. Ez az egész, már az Ollókezű Edwardot is megidéző képzeletbeli átalakulás pedig át- és át van szőve A holló szövegrészleteivel és Edgar Allan Poe kísérteties alakjával.

Vincent Malloy Edgar Allan Poe-t olvas

a képek forrásai: eapoe.org, fanpop.com, wikipedia, filmtett.ro, rebloggy.com