Várakozás előzte meg Ungváry Krisztián történész új könyvét. A Horthy-rendszer mérlege jelentős mértékben eltér minden korábbi a témával foglalkozó munkától. A könyv hármas alcíme (Diszkrimináció, szociálpolitika, antiszemitizmus Magyarországon) azt sugallhatja, hogy a Horthy-rendszert az antiszemitizmus szempontjából teszi mérlegre. Ez azonban nem egy holokausztkönyv.

Oravecz Imre az Ondrok gödre című regényében indította el az Árvai család történetét. Az Árvaiaknak az első könyvben az író szülőfalujában, Szajlában, a most megjelent folytatásban, a Kaliforniai fürjben pedig Amerikában, a kelet-európai vendégmunkások közegében kell boldogulniuk. A szántóföldről az üzembe kerülés traumája, utcán vizelő magyarok és demokráciáról megfeledkező Amerika. Oravecz Imre egy sajtóreggelin mesélt az Amerikába kitántorgott magyar vendégmunkások, bevándorlók borzasztó nehézségeiről.

Ha fogjuk Terézanyut, Carrie Bradshaw-t és Freud Dóráját, bedobjuk őket a képzeletbeli mixerünkbe, és megnyomjuk az indítógombot, akkor minden valószínűség szerint Czapáry Veronika első regényének hősét, Viktóriát kell, hogy megkapjuk. Ezt a húszas évei közepét humor és hisztéria határán egyensúlyozva, egyfajta tudatalatti tudatossággal megélő nőt, aki a visszajelzésektől függ. Viktória pszichológushoz jár haszontalan életvezetési tanácsokért, lerészegedik és betép, amikor csak tud, ok nélkül kiabál, és nem hajlandó dolgozni. Mégsem egy újabb olyan könyvet tarunk a kezünkben, amiben egy fiatal lány zúdítja ránk minden panaszát, olyan stílusban, hogy a végén nem csak az ő, de a saját hajunkat is kitépnénk.

"[E]z is olyan anyag volt, mely táplálja ugyan a művet, de aztán magában a műben már nem kimutatható, s efféle titkos anyag minden valamirevaló műalkotásban van, bőségesen" - olvasható Nádas Péter előző nagyregénye, az Emlékiratok könyve egy pontján. A Párhuzamos olvasókönyv valamiképpen ezt a mögöttes, a kimondástól már visszahúzódó "néma tartományt" hivatott az olvasó közelébe, olvasóközelbe hozni. A "titkos anyag" ugyanakkor - mely az írói ún. műhelytitkokba engedne bepillantást - itt jócskán kiegészül értő interjúkkal, esszéisztikus elemzésekkel, s így, mindezt kötetbe foglalva a további (újra)olvasás útjának is irányt szab: komoly önreflexiós gesztus a szerző és a kiadó részéről.

1816 karácsonya előtt jelent meg E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje a Kinder-Märchen című kötetben. A Diótörő a német irodalom egyik legsikeresebb szövegének bizonyult az elmúlt két évszázadban: a karácsony nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált, számtalan nyelvre fordították, különböző adaptációk készültek mindenféle műfajban és platformra. A Diótörő és Egérkirály gazdag utóéletét most egy újabb magyar átdolgozás is gyarapítja: idén novemberben jelent meg Horváth Viktor verses adaptációja, a Diótörő, amely leszámol a giccsel és az eredetit minden szinten kiforgató rémmesével riogat.