Teljes fellelhető életművének címe telitalálat: Keserű nevetés.
Nagy művészek gyermekének lenni mindig rettentő teher. Különösen akkor, ha ugyanazon a pályán kezd dolgozni, mint a szülő. A magyar irodalomból két paradigmatikus esetet ismerünk, amelyben ráadásul az apák, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső még barátok is voltak.
Karinthy gyermekei közül kettő, Gábor és Ferenc lépett írói pályára, de míg utóbbi nagyon sikeres, elismert és teljes karriert befutó szerző lett mind a Rákosi-, mind a Kádár-rendszerben, és valamennyire még 1989 után is, addig a tehetséges költőnek induló Gábort voltaképpen egész életében gyötörte az „ördöggörcs” – írja a VS.hu.
Kétségtelen, hogy az alkoholista bolondnak tartott Kosztolányi Ádám kiegyensúlyozottabb életet élt, mint az egy évvel korábban született Karinthy Gábor, igaz, Kosztolányi fia csak igen ritkán próbálkozott tiszta szépirodalommal.
Bíró-Balogh Tamás a filológiai kutatás szerint eddig egyetlen ismert, 18 éves korában publikált versét közli az előszóban; ügyes kísérlet, de folytatása nem lett, vagy egyelőre lappang. És van még pár mérsékelten szellemes rímjátéka, apja modorában (Ludas Matyi, 1979. szeptember 20.), közülük talán a legkevésbé kínos a Számonkérés című: „Azt kérdezte Adys-arccal, / Hogy mi lesz a hadisarccal.”
Az irodalom szinte minden műfajában dolgozott, írt esszéket, filozófiai kísérleteket, recenziókat, lektori jelentéseket, újságcikkeket; fordított több nyelvből. Legfontosabbak talán emlékezései, mindenekelőtt a József Attiláról szóló, mely ebben a kötetben jelenik meg először csorbítatlanul, bármiféle cenzúrázás nélkül. De a szó szellemi értelmében vettteljes életművet mégsem volt képes létrehozni.
Mindenesetre ez a nagyszerű kötet most elégtételt szolgáltat szomorú életének és csonka pályájának, mely zömmel a keserű nevetés jegyében alakult.
Kosztolányi Ádám: Keserű nevetés. Összegyűjtött írások. Jaffa kiadó, 2018, 315 oldal, 3490 Ft
