Évente 3,4 millió ember hal meg vízzel összefüggésbe hozható betegségekben. A legtöbben nem is tudják, hogy a víz, amit fogyasztanak megfertőzheti őket, és a szennyezett víz megtisztításáról sincsenek elképezeléseik. A halálozások számát, és a megelőzést szolgáló tudás terjesztését tűzte ki célul a WaterIsLife nevű kezdeményezés, akik új projektjükben a Carnegie Melon és a Virginiai Egyetem kutatóival fogtak össze, hogy megalkothassák az iható könyvet.

Izgatja-e a nőket a pornó? Ha igen (és igen) milyen fajta és miért? Mi után kutatnak a nők és mi után a férfiak a hálón? Ilyen kérdéseket tesz fel a most megjelent Pornográcia. Pornó és női szexualitás című könyv. A huszonéves szerző, Mérő Vera közvélemény-kutatást is készített arról, mi lohasztja le a nőket, hogy a szadomazót vagy a melegpornót keresik-e inkább. Úgy tűnik, Mérő tudja, milyen a jó pornó, vagy nem fél megkérdezni.

A sci-fi kommersz termék vagy művészet? Tematika vagy önálló műfaj? Van-e minőségi sci-fi irodalom hazánkban? Hogyan kapcsolódnak mindehhez a társművészetek: a film, a zene? A Szépirodalmi Figyelő és a Fiatal Írók Szövetsége közös szimpóziuma, a Nagy Sci-Fi Reboot ezekre a kérdésekre keresi a választ. December 19-én 17 órától kerekasztal-beszélgetésekkel, előadásokkal, filmvetítéssel és sci-fi klasszikusok filmzenéiből komponált DJ-szettel várják az érdeklődőket.

Robert Darnton amerikai kultúrtörténész neve ismerősen csenghet a hazai olvasóknak, hiszen a Lúdanyó meséi és A nagy macskamészárlás című tanulmányai már 1987-ben megjelentek egy rövid és manapság már rendkívül nehezen hozzáférhető kötetben az Akadémiai Kiadónál. A 2010-es kiadás szerencsére tartalmazza a fent említett két szöveget is, amelyek mára a kulturális antropológia ihlette történetírás alapszövegeivé váltak Magyarországon is. A Lúdanyó és más tanulmányok második fele Darnton munkásságának egy másik oldalából ad ízelítőt, hiszen négy, a könyvterjesztés, írás, olvasás témakörében megjelent cikket is tartalmaz.

György Péter esztéta, kritikus az Apám helyett című, most megjelent könyvében arra a kérdésre keresi a választ, miért volt édesapja kommunista, majd Jobbik-szimpatizáns, miért szerette az absztrakt művészetet, és miért dugdosta élete végéig a bori noteszt. Nyomozása közben nemcsak a 20. századi zsidó identitás egyik lehetséges történetét rajzolja fel, hanem személyes esszékben elemzi az Iskola a határon című Ottlik-regényt, az Egy szerelem három éjszakája című musicalt és a Szentendre-szigeti nyaralótelep kultúrtörténetét, hogy végül eljusson saját konfliktusos identitásáig. A kötet legtanulságosabb szövege az, amelyben a magyarok történelmi amnéziájának okairól esik szó.

A traktoroslánytól az országgyűlési képviselőnőig, az 56-ban kivégzett forradalmárnőtől a panelban élő kismamáig: a szocializmus korszakának nő sorsai jelennek meg hét tanulmányban egy kötetben. Izgalmas témák jelennek meg a Kádár leányai című kötetben tudományos alapossággal feldolgozva, csak a nyelvezet nehezen emészthető.