Úgy tűnik, nem ununk rá a Mi, szemüvegesekre, a Bezzeg az én időmben-re, a Szalmalángra, a Hárman a szekrény tetején-re. Fél évszázada nyomjuk a kamaszlányok kezébe a pöttyös vagy csíkos borítóval ellátott regényeket, vagy legalábbis azokat az újrakiadásokat, amelyeket sokan annak idején még a Móra Könyvkiadó sorozatában ismertek meg. Annak ellenére, hogy újraolvasva ezek a könyvek sokszor kínosan didaktikusnak, szörnyen szocialistának vagy valószerűtlenül rózsaszínnek tűnnek.

Fotó: Hajdú D. András (Origo)

Daniel Banulescu a kortárs román irodalom egyik legismertebb alakja. Költőként kezdte a nyolcvanas években, versei egy részét erős szexuális tartalmuk miatt be is tiltották. 1994-ben robbant be, ekkor jelent meg a Csókolom a segged, szeretett vezérünk! című regénye, amelyben provokatív, szatirikus, mágikus-realista stílusban örökítette meg Ceausescu rendszerét. Banulescu tucatnyi nyelvre lefordított könyve most először magyarul is olvasható. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk vele, többek között arról, hogy mi a különbség a balkáni és a volt kommunista mentalitás között, illetve hogy a románok miért kezelik lenéző közönnyel a titkosszolgálati iratokat.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író hatvanhárom évesen jelentette meg első regényét. A Pesti barokk a nyolcvanas évek Budapestjének és a felpuhult szocializmus nemzedékének krónikája, egy "tipikus pesti srác" szemszögéből. Dés 1986 óta Barcelonában él, Magyarországon többek kötött Borges, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa fordítója volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. A barokkos életutat járó íróval Demszky Gábor első csókolózásában játszott szerepéről, kulturális blöffről, seggvakarásról, az állami vállalatban való kussolásról beszélgettünk, illetve arról, hogyan lehet Karinthyval csajozni.

(Fotó: LG)

A MagyarBrands vezető hazai márkákat tartalmazó ötvenes toplistáján 2011-ben a borok, szalámik és porcelánok gyártói mellett egyetlen könyvkiadó kapott helyet, ez pedig a Móra. Az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja 1957-től működik Móra Ferenc Könyvkiadó néven: több mint hatvan évre visszavezethető története során megélt aranykort és mély válságot is - utóbbi annyira megviselte a valamikor monopolhelyzetű gyerek- és ifjúsági könyvkiadót, hogy csak a 2000-es évek elejére tudott magához térni. A stabilizálódás időszaka után azonban - éppen egy újabb válság közepén - gyökeres megújulásra szánta el magát.