Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.
Történelmi tévhitek és Ozzy; szlovákiai magyarok 1938-ban és egy Pipogya nevű medve Budapesten; a számítógépes játékok aranykora és nyolcvanas évek európai politikája, valamint Afrika, ipari forradalom és matematika, továbbá hangoskönyv ügyintézés közben: az [origo] véleményoldala, a Komment.hu szerzői mesélnek kedvenc idei könyveikről, olvasási szokásaikról, nagy felfedezéseikről és bepótolandó feladatokról.
Kertész Imre Nobel-díja óta közhely, hogy a külföld - főleg a németek - hamarabb fedezik fel a magyar írók értékeit, mint mi magunk. A másik példa erre Rubin Szilárd, akit a németek Scott Fitzgeraldhoz hasonlítgatnak, nálunk viszont meg kellett halnia ahhoz, hogy neve a köztudatba kerüljön. Az idén áprilisban elhunyt író most újra kiadott Csirkejáték című kisregényét olvastuk.
Barátság, forradalom, szerelem és Kína pucér alfele - foglalja össze a lényeget a reklámszöveg a borítón. A New York Times kritikusa más szempontból közelíti meg a történetet: szerinte a Testvérek olyan, mintha D. H. Lawrence valamely regényét Tom Wolfe költené át, hogy aztán Baz Luhrmann vizuális fantáziájának köszönhetően nyerje el végső formáját. Modern családregény, két fogadott testvér életének krónikája, történelmi szatíra Kína utóbbi ötven évéről, fekete komédia sok-sok vulgaritással és kegyetlenkedéssel - ez mind igaz Jü Hua (a szó összes értelmében) nagy regényére, mely a közelmúltban jelent meg a Magvetőnél magyarul.
Az Epizód egy vándorfestő életéből az argentin César Aira első magyarul megjelenő regénye. A könyv egy nálunk is létező hagyományt követ: egy valódi történetet mesél el fiktív elemekkel ötvözve. A történetmesélés viszont egészen egyedi, a műben borgesi töménységben keverednek szépirodalmi, művészeti, filozófiai és természettudományos részek.
Jean Mattern vén rókának számít a könyvszakmában, hiszen a francia Gallimard kiadó szerkesztőjeként hosszú évek óta mennek át a kezén a legnagyobb írósztárok művei. Negyvenes éveibe lépve rájött, hogy őbenne is feltolultak történetek, egy hétvége alatt vetette papírra első kisregényét, a Király fürdőt. Egy gyermekkori trauma feldolgozatlansága és a magára hagyott terhes feleség már éppen elég alapanyag lehetne a rövid történethez, de az identitáskeresés témájával a szerző végül túl sokat markol - és sehova sem jut.
Ljudmila Ulickaja két dologhoz ért nagyon: a meséléshez és a nők lelkéhez, ez pont elég, hogy a legnépszerűbb ma élő orosz író legyen belőle. Elsők és utolsók című most megjelent elbeszélésgyűjteménye ezerfelé ágazó történetgombolyag rengeteg nővel, hímzett Sztálin-képmással, társbérletek kedélyes bűzével és grúz ételek gomolygó szagával. Olyan, mint a Szomszédok című teleregény, csak Moszkvában.
A jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenteti meg a Magvető Kiadó Michel Houellebecq legújabb könyvét magyar nyelven. A La carte et le territoire (A térkép és a felségterület) című regény az ősz nagy botránykönyve volt Franciaországban. Az érdeklődést részben az okozta, hogy a franciák legismertebb szerzőjének új könyvére már öt éve várnak az olvasók, de a botrányt a plágiumvád váltotta ki - kiderült, Houellebecq részleteket emelt át a francia nyelvű Wikipedia egyes szócikkeiből (több bekezdést a házilégyről szóló oldalról), illetve más helyekről, például egy miniszteri portálról.
Az európai könyvkiadás legnagyobb eseménye a Frankfurti Könyvvásár, itt szoktak a kiadók tájékozódni arról, melyik külföldi könyv jogait érdemes megvenni, sőt nem egyszer itt kezdődnek el az informális tárgyalások a vásárlásról. Az idei vásárt 2010. október 5. és 10. között rendezték meg. Sárközy Bencét, a Magvető Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük a vásár eredményeiről. Kiderült, nagyon menő most Sofi Oksanen, még mindig nem csengett le a skandináv őrület, és hogy Európa egyelőre csak az iPhone-könyvekben lát fantáziát.
Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)
Ljudmila Ulickaja, a népszerű orosz írónő életmű-sorozatát egy novelláskötettel folytatja a Magvető. A könyv oroszul három éve jelent meg, magyar címe Elsők és utolsók lesz, és november elején kerül majd a boltok polcaira. A kötetet Ulickaja szerkesztette össze korábban már megjelent elbeszéléseiből. Goretity József, a könyv fordítója elmondta, a novellák különböző időszakokból származnak, 1989 és 2002 között születtek. Azt is megtudtuk tőle, most vaskosabb kötetre számíthatunk, mint az írónő előző magyarul megjelent novelláskötete, az Életművésznők volt. Az Elsők és utolsók előreláthatóan 400-500 oldalas lesz.
Gyomor kell hozzá. Ez a legfontosabb tudnivaló Cormac McCarthy regényéről, amely idehaza is előkelő helyen szerepelt a könyveladási listákon. Az út ugyanis egy borzasztó sötét, idegeket és érzelmeket egyaránt felkavaró mű. Viggo Mortensen szuggesztív színész, de a könyv többet tud.
Fájdalmasan bosszantó Anna Gavalda új regénye, a Kis kiruccanás. Mintha elkapnál egy isteninek ígérkező francia filmet a tévében, csodás sztori, bevackolsz, de tíz perc múlva elmegy az áram. Már sosem tudjuk meg, ki az az Eva, aki másnap a tours-i busszal érkezik. A franciák népszerű bestseller-írónője két és fél órára való történetet porcióz ki nekünk. Három testvérrel elautózunk víkendezni egy XVI. századi francia kastélyba.
