A kéziratra két kockás füzetben bukkantak.

A Jaffa kiadó Szabó Magda-életműsorozatában a tervezettnél eggyel több kötet lesz. Megkerült ugyanis az írónő első, eddig kiadatlan kisregénye, a Csigaház - írja a VS.hu.

Az elmúlt évtizedek Kelet-Európája kulturális, társadalmi és politikai párbeszédének jellegzetes és tanulságos eleme az ügynökkérdés. A széles közvéleményt itthon viszont csak azzal lehetett igazán megszólítani, ha egy híres emberről, politikusról, sportolóról vagy művészről kiderült, hogy ügynök volt, az azonban, hogy ki milyen szintű kollaboráns szerepet vállalt, sokszor zavaros és ellentmondásos, homályban maradt, és kevés kivételtől eltekintve komoly következményük nem is lett a feltárásoknak. Mégis, mára abban a szóban, hogy ügynök, a szocialista múlt minden negatívuma belesűrűsödött, egyúttal a mai történetírás toposzává vált, egyúttal pedig a könyvpiac egyik jokerévé is.

Két új könyv, az egyik a magyar futball és a titkosszolgálat kapcsolatának feltárásával, a másik az ügynökrendszer hátterével és nemzetközi példáival próbál rendet tenni a zavarban, és rávilágítani az itthoni problmékra. És Szex apóra.

Soma Mamagésa könyvei szexualitásról és párkapcsolati problémákról szólnak. Van, amikor a "szexuális megmondónénit" (Tiszta szex, Afrodiziákum), máskor a "gondolkodó Gyöngyikét" (Új egyensúly) hozza. Utóbbi szerepkörben tűnik fel Hogyan ne sárkányosodjunk el? című legújabb könyvében, amelyben négy előadást szerkesztettek egymás mellé: a könnyed, közvetlen, bizalmas hangot megütő írások sok önismétléssel, rengeteg közhellyel építkeznek, a pszichológia, a vallás, az ezotéria között ugráló gondolatmenetből furcsa katyvasz kerekedik. Minden idegesítő eleme ellenére mégis jó az, amit Soma csinál.

A második legősibb mesterségről, a besúgókról szól Tabajdi Gábor a könyvfesztiválra megjelent, szerdán bemutatott könyve, A III/III krónikája. A könyvvel együtt mutatta be a tavalyi év egyik bestselleréből, a Budapest a diktatúrák árnyékában című történelmi útikalauzból készült mobilalkalmazást is a Jaffa Kiadó és az MTA SZTAKI.

"A harmadik erő" - ez egy amerikai egyesület lapja volt, a magyar "harmadik út" szellemi elődei tehát valahol az USA farmergazdálkodó vidékein keresendők. A népi mozgalomról annyi minden maradt homályban az elmúlt kilencven évben, hogy most eljött az ideje annak, hogy az irodalmárok után a történészek is újragondolják a szerteágazó irányzat eszmetörténeti gyökereit.

A Los Angeles Times hasábjain állítólag az jelent meg - legalábbis a könyv borítója szerint -, hogy "a Raylan igazi remekmű: az elsőtől az utolsó oldalig". Az egyik budapesti könyvesbolt kirakatában pedig ott van a könyv, több példányban, egy kalap és figyelemfelhívónak szánt feliratokkal ellátott cetlik társaságában. Az egyiken valami olyasmi áll, hogy "Az amerikai regény »Tarantinója«". Ha ez igaz, akkor egyrészt Tarantino lehet az amerikai film Leonardja.

Másrészt meg az amerikai regény elég nagy szarban lehet manapság.

Mert a Raylan című könyvet remekműnek csak az nevezheti, aki elképzelhetetlenül hosszú időt töltött ingerszegény környezetben. Vagy el volt tiltva bármilyen szöveg olvasásától.

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Ármánykodó anyósok miatt ölre menő szerelmesek, negyven év után a feleséggel abszolvált kötelező szexet "önsimogatásként" definiáló, csüggedt férfiak, vagy a menedzserirodában a családanyaság vágyától félőrült szinglik - a Jaffa Kiadó Mesterkurzus-sorozatának szakértői mérleget vonnak.