Angol nyelvterületen pár éve nagy könyvsiker volt a fiatal ausztrál író, Markus Zusak A könyvtolvaj című regénye, nálunk az Ulpius adta ki november elején. A könyv az Anna Frank naplójára hasonlít leginkább, annyi a különbség, hogy itt a főhős nem egy holland zsidó kislány, hanem egy szőke német árva, aki könyvek mögé bújva éli át a második világháborút. Az ötlet jobb, mint az elbeszélés; túl sok gyermeteg mondaton és idegesítő írói trükkön kell átverekedni magunkat az igazán fontos részekig.
Markus Zusak egy meglepően fiatal srác (35 éves) Sydneyből. Édesanyja német, édesapja pedig osztrák, akik a világháború után menekültek Ausztráliába. Sokat meséltek gyerekeiknek a háború mindennapjairól, ezek a történetek ihlették A könyvtolvaj-t (ahogy kiderül ebből az interjúból). A cím azt sugallja, hogy itt egy kleptomán kislány tevékenykedik a második világháború borzalmai közepette. Erről nincs szó, a könyvlopás halvány történetszál a többi, sokkal érdekesebb mellett.
A főszereplő egy kilencéves német kislány, Liesel Meminger, akit édesanyja a háború közepén nevelőszülőkhöz kénytelen adni egy München melletti kisvárosba, mert őt üldözi a rendőrség. A kislány számára a könyvlopás "szent" hobbi. Először csak egy emléket akar magával vinni öccse temetéséről, aztán az olvasás kapocs lesz közte és szeretetreméltó nevelőapja között, aztán pedig a könyvek nyújtotta szórakozás ad menedéket számára a háborús kilátástalanság és szegénység elől. Mondjuk ahhoz képest, hogy ez a könyv címe, messze nem lop annyi könyvet.
A kiinduló szituáció nagyon érdekes: azt már sok könyvből és filmből tudjuk, hogy milyen szörnyű volt a koncentrációs táborokban vagy a kiürített gettóban bujkálva. De azt nem tudjuk, milyen lehetett németnek lenni a náci Harmadik Birodalomban. Mi történt azzal, aki nem szimpatizált a hatalommal? Nevettek-e Hitleren? Hogyan reagáltak a német városka lakói, mikor elhajtották mellettük a csontsovány, haldokló zsidókat Dachauba? Mit csináltak, amikor egy menekülő zsidó kopogott az ajtajukon?
Ebből sok minden kiderül A könyvtolvaj-ból, ezek a legérdekesebb részei. A német kisváros lakói számára a legnagyobb ellenség nem a háborús ellenfél, sem a náci párt - hanem egyedül a szegénység. Pár garasért küzd mindenki, gyerek, felnőtt egyaránt. A politika ehhez képest semmi. A könyvégetés tavaszváró közösségi ünnep, a Hitlerjugend szervezet sportversenye iskolai kikapcsolódás. Ami a mindennapokat igazán meghatározza, az az élelemszerzés és a sziszifuszi munka minden egyes fillérért.
Szóval a könyvnek ez a része hihetetlenül érdekes, és kicsit sajnálni is lehet, hogy ebből nem kapunk többet. Szívesebben megismernénk több embert, még több sorsot és német dilemmát. De A könyvtolvaj írója inkább azt választotta, hogy az elbeszélés módján csavar egyet. A történetet például maga a Halál meséli: nem az a kapucnis Kaszás, aki elképzelünk, hanem amolyan érző szívű jó munkásember. Mindenkinek megvan a maga munkája - neki akkoriban igen sok. Felfigyel a kislányra, és egyszer megtalálja a naplóját, ezt a történetet adja tovább nekünk, olvasóknak.
Ez idáig izgalmasan hangzik. De ahogy ez a Halál fogalmaz! Idegesítően szétszaggatja a mondatokat, körömszakadtáig ragaszkodik a listákhoz, és állandóan megállítja a történetet, hogy előre elmondja, mi fog történni. Ezek a közbevetések tipográfiailag is el vannak különítve, de ettől még ugyanolyan idegesítőek. Néha jó megoldás (pl. "Egy apró kis tény: Meg fogsz halni."), de legtöbbször idétlen ("Egy fontos megjegyzés Frau Dillerről. Volt egy aranyszabálya."), és sok van belőle. Ráadásul ez a lista-mánia nagyon gyermeteggé teszi a szöveget. A szentimentalizmus pedig inkább irritáló ("A könyvtolvaj arcán megfagyott könnycseppek."), mint megható. És miért kell szinte minden mondatot új bekezdésben kezdeni?! Mintha imbecillis hülyegyerekek lennénk.
Ezek a "trükközések", írói csavarok taccsra vágják a könyvet, ami amúgy tanulságos és felemelő történet lenne, az Anna Frank naplójá-nak méltó párja. A könyvből már készül a film, kíváncsiak vagyunk, milyen lesz. Ifjúsági regénynek a könyv addig sem rossz, felső tagozatosoknak ajánlott. És azoknak a felnőtteknek, akik nem allergiásak a modorosságokra.
Markus Zusak: A könyvtolvaj, Ulpius-ház, 2010, 594 oldal, 3990 Ft (ford. M. Nagy Miklós)