A napokban jelent meg Szegedy-Maszák Marianne könyve, a Csókolom a kezét. Az amerikai újságíró, író anyja a második világháború előtti legbefolyásosabb magyar zsidó család tagja volt, apja pedig fontos diplomata. A könyvben nyomon követhetjük a szülők kapcsolatát, és közben első kézből értesülünk a magyar politika alakulásáról és a holokausztról, és arról, hogy hogyan szóródik szét a világban egy kiterjedt család.

Szegedy-Maszák Marianne könyvét nagyon egyszerűen történelmi szerelmes regényként lehet jellemezni, de ennél azért jóval többről van szó. A központi szál tényleg az írónő szülei, Kornfeld Hanna és Szegedy-Maszák Aladár kapcsolatának alakulása, viszont a történelmi háttér miatt olyan témák is kibontakoznak a könyvben, mint a második világháborús magyar diplomácia, a zsidó nagypolgárság élete, az asszimiláció, az emigráció és a holokauszt, Budapest ostroma, és így tovább.

Az olyan ősök, mint akik Szegedy-Maszák Marianne-nak jutottak, tényleg kívánják a papírt. Anyai dédapja Weiss Manfréd volt, a Csepel Művek alapítója, de anyai ágon még a Monarchiában felemelkedett más híres zsidó családokból, a Kornfeldből és a Chorinból is találhatunk rokonokat. (A sors furcsa fintora a hír, ami arról szól, hogy a Weiss Manfrédról elnevezett iskolában ma rovásírással jegyzetelgetnek az ellenőrzőbe.)

Szegedy-Maszák Marianne középen, balra Dunajcsik Mátyás, a könyv szerkesztője

A második világháború előtti Magyarország GDP-jének 10%-át termelő Weiss családról persze nem most olvashatunk először, mégiscsak meghatározó szerepük volt a gazdaságban, a társadalomban és a kultúrában is. A Csókolom a kezét viszont olyan információkkal szolgál, amik nem feltétlenül jutottak el a történészekhez, hiszen első kézből számolnak be a család fényűző, művelt és jótékony nagypolgári életéről, és arról is, amikor kicsúszott a lábuk alól a talaj.

Az anyai ág mellett eleinte látszólag háttérbe szorul a nemesi apai ág, de később már nagy hangsúlyt kap az írónő édesapja, Szegedy-Maszák Aladár (és persze szóba kerül a dédapa, Barabás Miklós festő, és a nagypapa, az MTI alapítója, Szegedy-Maszák Hugó is).

Szegedy-Maszák Aladár fontos külpolitikus volt, 1937 és 1942 között a berlini magyar követség titkáraként dolgozott, ‘43 és ’44 között a Külügyminisztérium politikai osztályának helyettes vezetője volt, és nagy szerepet játszott a Kállay-kormány különbékére irányuló titkos tárgyalásaiban is. Későbbi feleségéhez, Hannához írt leveleiből nemcsak két olyan szerelmes kapcsolata bontakozik ki, ami egyrészről örök, másrészt a lehető legrosszabb körülmények között szökken szárba, hanem arról is beszámolnak, hogy milyen megpróbáltatásokon megy keresztül valaki, aki szeretett hazáját akarja szolgálni, miközben annak vezetői teljesen máshogy gondolkoznak, mint ő.

Ilyen ma egy egykori villa belseje az Andrássy úton

A náciellenes Szegedy-Maszákot végül letartóztatta a Gestapo, és Dachauba deportálták, ahol bevonták az SS-orvos Sigmund Rascher kísérleteibe is. Szerencséjére nem valami kegyetlen esztelenség áldozata lett, hanem véralvadásgátlót teszteltek rajta. A tábort a háború végén, halálközeli állapotban hagyta el, és a magyarországi koalíciós években washingtoni követként dolgozott, posztjáról 1947-ben mondott le.

A könyv egyik központi eseménye a csepeli gyár körül forog, hiszen gyakorlatilag ezért cserébe menekülhetett meg a deportálások elől a Weiss család. Ahogy Szegedy-Maszák Marianne is írja, még a történészek számára is érthetetlen miért mentek bele az alkuba a németek, de a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a háborús ipari termelésben nélkülözhetetlen volt a 40 ezer embert foglalkoztató gyár zavartalan működése.

Az írónő és újságírók a csepeli gyárban, a Libri és a Bupap túráján

Ahogy a csepeli gyár még ma is áll, úgy a könyvben sem csak a történelem, hanem a múlt velünk élő emlékezete is megjelenik. Mivel a történet jelentős része Magyarországon játszódik, ezt főleg a magyar olvasók értékelhetik, hiszen a gyár mellett a könyvben szereplő budapesti családi villák is állnak még. A könyvet kiadó Libri nagyon jól érezte az abban rejlő lehetőséget, hogy a helyszínek milyen könnyen megközelíthetők, és az újságírók és a közönség részére is városnéző túrát szervezett a Budapesten tartózkodó Szegedy-Maszák Marianne jelenlétében. Kivételes megközelítése volt a történelemnek így bejárni például az Andrássy út 114. és 116. alatt található villákat, amelyek kertjében egykoron teniszpálya volt és istálló, de ma teljesen üresen (a készenléti rendőrség tulajdonában) állnak, és az elhanyagoltság, a szőnyegpadló és az álmennyezet jellemzi őket.

Szegedy-Maszák Marianne könyvével azt folytatja a Libri, amit Julie Orringerr könyvével, a Láthatatlan híddal kezdett (erre interjúztunk vele). Mindkettő történelmi családregény, huszadik századi magyar zsidó történet, szerelmes regény és fontos információforrás.

***

Nyerjen jegyet a Katona József Színházba!

Küldje el válaszát az alábbi kérdésre:

Hol él a Csókolom a kezét című regény szerzője?

A válaszokat beküldők között 5 db páros jegyet sorsolunk ki a Katona József Színház Musik, Musikk, Musique című előadására (2014.05.06. 19:00). A megfejtéseket 2014.05.04-én 23:59 óráig várjuk a haraszti.barbara@origo.hu e-mailcímen. A e-mail tárgya ez legyen: Katona_ Musik. A kisorsolt játékosokat e-mailben értesítjük, a jegyeket a levélben leírt módon adjuk át.

A játékosok a játékban való részvétellel, azaz a megfejtés e-mailen való elküldésével elfogadják a lenti nyereményjáték szabályzatot.

A nyereményjáték szabályzatot itt olvashatja.