Megjegyzések Békés Márton Könyvünneprontás című elemzéséhez

"Magyarországon semmilyen értelemben nincs válság.
Válságjelenségek... vannak." (Kádár János, 1988-ban)

"Azt mondom én, hogy minden a matekon múlik.
Mennyi az annyi?" (Tony a Blöff című filmben)

Van bajunk elég, nem vitás, és akkor még ez is. A kultúra. Hogy hanyatlik, válságban. Nem veszünk elég könyvet, amit mégis igen, az többnyire silány ponyva vagy olcsó erotika, a könyves közösségi terek (antikváriumok, hagyományos könyvesboltok) felszámolódnak, az internetes vásárlás személytelensége, az e-könyvek testtelensége közelít, fenyeget, miközben a könyvkereskedő nagyvállalatok felfalják a piacot, a kiadók nagyobbik részét felvásárolják, a 60 százalékos kiskereskedelmi árréssel megfojtják a többit. Alapos, részletező elemzésében, a kultúrát féltő indulattal, a meghatározó könyvterjesztő cégekkel szembeni alig leplezett ellenszenvvel ezeket a toposzokat bontja ki Békés Márton történész a Jobbklikk.hu portálon. "Kizárólag a krízis nyelvén lehet és szabad nyilatkozni ma erről a kérdésről", mondja Békés, "minden más hazugság, önbecsapás és a növekvő bajok eltagadása volna".

Itt kell közbeszólni, hogy állj, ne tovább! Nagyon kockázatos ez a fajta gondolkodás, és éppen arra veszélyes, amit védeni próbál. A katasztrofista beszéd totalizálása is, a befogadói horizont változásának hanyatlásként való leírása még inkább. Legriasztóbb a könyves nagyvállalatok démonizálása, az cikk olvasóinak cégfóbiás hangolása. Mert tényleg baj van, de a baj máshol van. A könyveket az olvasókhoz eljuttatni képes rendszerek (könyvterjesztő hálózatok) nyikorognak, akadoznak, és az Isten mentse meg a magyar olvasót attól, hogy ebben a helyzetben még egy stigmát is kapjanak a könyves cégek (mondjuk, a bankokhoz hasonlóan). Öt év meredek zuhanás után a könyvpiac most ismét bővülni látszik, szerényen, de mégiscsak. Nem hiányzik neki újabb csapás, olyan ráadásul, aminek semmi haszna. Ha a vállalatokon elverjük a port, attól bizonyosan nem fognak többen Dosztojevszkijt olvasni. A kultúrkritika csak azon a ponton releváns, ahol progresszív. Ahol megoldásokat kínál, utakat keres. A meglévő szisztémák ekézése önmagában csupán rombolás.

A kilencvenes évek közepén nagyjából mindent el lehetett adni, ami színes és nyomtatott volt, hihetetlen példányszámban találtak gazdára olyan minőségű kiadványok, amelyek most már ki sem kerülnek a boltokba. Ma a könyvkiadás tőkeszegény piac, a gyerekkönyvekre általában két-három millió forintot tud fordítani egy kiadó, és ha valamiből ötezer kötet elkel, az maga a nagy siker. A példányszámok radikálisan csökkentek, a trendek évről évre változnak, de most is van olyan kiadó, amely egy aktuális divatot kap el, remekül megél belőle, majd a lecsengés után eltűnik a süllyesztőben.

E. L. James Ötven árnyalat-trilógiája nemcsak hetek óta vezeti a New York Times puhakötésű, e-könyves, és összesített bestsellerlistáját, de a könyves hírek egyik hálás anyaga is. Legutóbb több amerikai könyvtárban betiltották, mert túl pornográfnak tartották. Az eladási adatok alapján pedig a modern könyvkiadás egyik legnagyobb kasszasikere lett: hat hét alatt több mint tízmillió példány kelt el az Egyesült Államokban – jelentette be a héten Anthony Chirico, a Knopf Doubleday Publishing Group vezetője. A kiadócsoporthoz tartozó Vintage Booksnál megjelent trilógia eladása pedig továbbra is nő, Chirico szerint ez a gyorsaság példátlannak számít, és még csak most jön a nyári könyvvásárlási szezon – valószínűleg a legoptimistább becsléseket is meg fogja haladni az Ötven árnyalat sikere. A megfilmesítés joga már márciusban elkelt, a kiadási jogokat 37 országban vásárolták meg – nálunk az Ulpius-ház adja ki, az első kötet, A szürke ötven árnyalata júniusban érkezik magyarul.

(Fotó: LG)

A MagyarBrands vezető hazai márkákat tartalmazó ötvenes toplistáján 2011-ben a borok, szalámik és porcelánok gyártói mellett egyetlen könyvkiadó kapott helyet, ez pedig a Móra. Az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja 1957-től működik Móra Ferenc Könyvkiadó néven: több mint hatvan évre visszavezethető története során megélt aranykort és mély válságot is - utóbbi annyira megviselte a valamikor monopolhelyzetű gyerek- és ifjúsági könyvkiadót, hogy csak a 2000-es évek elejére tudott magához térni. A stabilizálódás időszaka után azonban - éppen egy újabb válság közepén - gyökeres megújulásra szánta el magát.