Beteg a magyar gazdaság és társadalom, ezt régóta tapasztaljuk és tudjuk is, ha máshonnan nem, hát a mutatókból és a felmérésekből. A gazdaságról szóló adatok lehangolóak, recesszióban vagyunk, nincs beruházás, magas az infláció. A társadalmi közeg sem éppen szívderítő: a bizalmatlanság, a zártság, a korrupció, az együttműködésre való képtelenség jellemző, miként az értékvizsgálatokból kirajzolódik. Igaz, legalább a költségvetés hiányát sikerült az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjére szorítani, mind GDP-arányosan, mind pedig nominálisan. De, amint azt A bizalmatlanság hálójában - A magyar beteg című kötet szerzői - három közgazdász és három jogász - meggyőzően mutatják be, ez még kevés lesz a felzárkózáshoz.

Robert Darnton amerikai kultúrtörténész neve ismerősen csenghet a hazai olvasóknak, hiszen a Lúdanyó meséi és A nagy macskamészárlás című tanulmányai már 1987-ben megjelentek egy rövid és manapság már rendkívül nehezen hozzáférhető kötetben az Akadémiai Kiadónál. A 2010-es kiadás szerencsére tartalmazza a fent említett két szöveget is, amelyek mára a kulturális antropológia ihlette történetírás alapszövegeivé váltak Magyarországon is. A Lúdanyó és más tanulmányok második fele Darnton munkásságának egy másik oldalából ad ízelítőt, hiszen négy, a könyvterjesztés, írás, olvasás témakörében megjelent cikket is tartalmaz.