A szakmai közvélemény számára is ismeretlen, eredeti Móra Ferenc-kézirat került a szegedi Móra Ferenc Múzeum irodalomtörténeti gyűjteményébe. A páratlan dokumentumokon jól felismerhető Móra legendásan szép, de olvashatatlan kézírása. Az értékes iratokat egy budapesti magánszemély ajándékozta a dél-alföldi közgyűjteménynek.

A MOME Kreatív Technológia Labor, az MTA SZTAKI és a Petőfi Irodalmi Múzeum által közösen fejlesztett alkalmazás, a Hajnali háztetők - Irodalmi séta majdnem történelmet írt: a készítők június közepén éppen egy tesztsétán vettek részt, amikor kijött okostelefonra az első irodalmi művön alapuló séta, a JoyceWays, amellyel James Joyce Ulyssese alapján barangolható be Dublin. Mostantól viszont már Budapest is megismerhető regényhelyszínként. Ottlik Géza születésének századik évfordulója tiszteletére egy interaktív irodalmi séta segít átélni a Hajnali háztetők című kisregényt (itt írtunk róla). Az eredeti regényrészleteket fotóval, filmmel és más digitális tartalmakkal vegyítő séta résztvevői a regény cselekményszálát követve a Mechwart ligettől az Egyetem térig barangolva ismerhetik meg a történet szereplőit és helyszíneit, idézhetik fel az 1930-as évek Budapestjét.

"Kicsi vagyok, mint az ökörszem, hajam szőke, mint a gesztenye belseje, szemeim, mint cseresznyék a pohárban, amit a vendég otthagyott" - jellemezte magát Emily Dickinson, a zárkózott amerikai költő, akinek életéről csak nagyon keveset tudunk. De hogyan is nézett ki valójában az 1830 és 1886 között élt, mára elismert massachusettsi költő? Mostanáig egyetlen hitelesített, dagerrotíp portrét ismertek a 17 éves Dickinsonról, amelyen egyenes háttal ül egy széken 1847-ben. A Guardian értesülései szerint azonban egy újabb képet találtak, amelyen Dickinson mosolyog, mellette pedig egy barátja látható.