Faludy György szeptember 22-én lett volna százéves. Születésnapját arra használtuk fel ürügyül, hogy körbenézzünk, hogyan látják őt és saját szakmájukat kollégái: milyen költőnek lenni 2010-ben? Tíz szerző válaszolt kérdéseinkre. Kiderült, szép szakma, de ha valaki ezt választja, keressen mellé kenyérkereső foglalkozást is. A mai korban legalább az a jó, hogy lehet játszani a formákkal. Azt is megtudtuk, Faludy Györgyöt bizonyos körökben fanyalgás övezi, Kosztolányi viszont egyöntetű népszerűségnek örvend.

Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani.

"Egy nagyon unalmas nyelvészeti órán, egy novemberi esős napon automatikus írásmóddal írtam két verset, de saját nevemen soha nem jelentettem meg szépirodalmi művet" - mesélte egy régi rádióinterjúban Szilasi László. Azt mondta, úgy érzi, hogy esszét a "maga géposztályában" jobbat tud írni, mint szépirodalmat, ezért néhány álneves próbálkozás után le is tett a regények, novellák vagy versek írásáról.

Szeptember közepén jelenik meg Spiró György új regénye Tavaszi tárlat címmel. A könyv egy középkorú gépészmérnök, Fátray Gyula életét követi nyomon 1956 októberétől 1957. szimbolikus május 1-jéig. A főhős a forradalomból aranyérműtétje miatt kimarad, de ez a megtorlástól még nem menti meg. Kafkai hangulatú boszorkányüldözés indul ellene, az ötvenes évek hátborzongató koncepciós pereinek egyike.

Tavaly egy elsőkönyves fiatal olasz fizikus srác azzal lepett meg mindenkit, hogy Stieg Larsson, Stephenie Meyer és Dan Brown mögött a negyedik helyen végzett a nemzetközi könyves toplistán. Ráadásul az olaszok legjelentősebb irodalmi díját, a Premio Stregát is begyűjtötte rögtön. Könyvéből azonnal film készült Isabella Rossellini szereplésével, most szeptemberben fogják bemutatni a velencei filmfesztivál versenyszekciójában. A prímszámok magánya nyomasztó történet egy anorexiás, bicegős fiatal lány és egy öngyilkos hajlamú, súlyosan szociofób fiú szerelméről.

Nem lehet behajtani a sarkát, nincs finom nyomdaszaga, és elég bajosan lehet bevinni a kádba. Cserébe ingyen van, és segítségével munkának lehet álcázni az olvasást. A neten töméntelen mennyiségben szétszórt, ingyenesen hozzáférhető könyvekből válogatunk. Békés Pállal kezdünk: az idén májusban elhunyt íróról a legtöbb embernek a mesék ugranak be, pedig nemcsak a Kiserdő, hanem a Nagy Pesti Kőrengeteg lakóiról is remek történetei voltak.

Fájdalmasan bosszantó Anna Gavalda új regénye, a Kis kiruccanás. Mintha elkapnál egy isteninek ígérkező francia filmet a tévében, csodás sztori, bevackolsz, de tíz perc múlva elmegy az áram. Már sosem tudjuk meg, ki az az Eva, aki másnap a tours-i busszal érkezik. A franciák népszerű bestseller-írónője két és fél órára való történetet porcióz ki nekünk. Három testvérrel elautózunk víkendezni egy XVI. századi francia kastélyba.