Akár valaki még csak gondolkozik, hogy érdemes-e e-könyv olvasót vennie, akár már döntött arról, hogy beszerez egyet (vagy már be is szerezte korábban), jól jöhet az ünnepek előtt egy gyors e-könyv körkép. Kutakodtunk egy kicsit az e-könyvesboltokban, mit és mennyiért lehet vásárolni. A helyzet nem túl rózsás, de kis erőfeszítéssel össze lehet rakni egy tisztességes karácsonyi csomagot villanykönyvekből is. Sőt, kincsekre is bukkantunk kutakodás közben.

Szilasi László Szentek hárfája című agyafúrt krimije nyerte idén a Rotary irodalmi díjat. A másik két jelölt Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc  című regénye volt. A díjat az elmúlt egy évben magyar nyelven megjelent legjobb szépirodalmi műnek ítélik oda, idén a héttagú zsűri több száz műcím közül 31 művet elemzett részletesen. A zsűri a korábban irodalomkritikusként ismert szerző első regényét Szerb Antal és Umberto Eco műveihez hasonlította. Indoklásuk szerint a sokrétegű nyelvi igényesség és a cselekmény jól bonyolított szerkezete élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A könyvről mi is írtunk, a Szentek hárfája egy többlépcsős nyomozást követ végig. 1924 karácsonyán Békéscsaba - Haragoson (Árpádharagos) a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap.  A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról. (MTI)

"Egy nagyon unalmas nyelvészeti órán, egy novemberi esős napon automatikus írásmóddal írtam két verset, de saját nevemen soha nem jelentettem meg szépirodalmi művet" - mesélte egy régi rádióinterjúban Szilasi László. Azt mondta, úgy érzi, hogy esszét a "maga géposztályában" jobbat tud írni, mint szépirodalmat, ezért néhány álneves próbálkozás után le is tett a regények, novellák vagy versek írásáról.