Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.
Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.
A Magvető Kiadó kirakott a honlapjára egyet Spiró György Kémjelentés című, Könyvhétre megjelenő kötetének novellái közül. A Milyenek a csehek (meg a magyarok meg a lengyelek)? című rövidke és frappáns írás azt hasonlítja össze, hogyan viselkednének a címbeli három nemzet tagjai, ha az orvosi rendelőben egy lány előre engedne egy idős nénit a sorban. Spiró szerint a csehek a legvidámabbak. A novella itt olvasható! (Vigyázat, pdf.)
Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani.
Szeptember közepén jelenik meg Spiró György új regénye Tavaszi tárlat címmel. A könyv egy középkorú gépészmérnök, Fátray Gyula életét követi nyomon 1956 októberétől 1957. szimbolikus május 1-jéig. A főhős a forradalomból aranyérműtétje miatt kimarad, de ez a megtorlástól még nem menti meg. Kafkai hangulatú boszorkányüldözés indul ellene, az ötvenes évek hátborzongató koncepciós pereinek egyike.