"A harmadik erő" - ez egy amerikai egyesület lapja volt, a magyar "harmadik út" szellemi elődei tehát valahol az USA farmergazdálkodó vidékein keresendők. A népi mozgalomról annyi minden maradt homályban az elmúlt kilencven évben, hogy most eljött az ideje annak, hogy az irodalmárok után a történészek is újragondolják a szerteágazó irányzat eszmetörténeti gyökereit.

"Sötét az ég, dúl már a vihar,/ Veszélyben van a hon, a magyar,/ Gaz pártütők veszett csordája/ Romlásunk már régen munkálja.// Hóha megállj! nem megy ez tovább,/ A magyar faj tán nem délibáb,/ Vér, nem savó foly még ereibe,/ Fegyvert ragad vitéz kezibe." - írta Szakál Lajos 1848 szeptemberében a Békési toborzó című versében. Talán nem véletlen, hogy költőként nem igazán tartjuk számon az egykori megyei főjegyzőt, aki még emléktábláját is csak annak köszönheti, hogy Petőfi nála töltött néhány órát. Az épület, amelyben Szakál Lajos lakott és ahol 1849 júliusában Petőfi megszállt, az 1870-es átalakítás óta nem létezik, a helyén, a Jókai utca. 4. alatti Ladics-féle házon a fenti emléktábla őrzi Petőfi Gyulán töltött néhány órája - és egy valamikori kis költő - emlékét.