Úristen a részletekben

Fotó: Mudra László [origo]

Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?

Szépen lassan a borzalmak közepébe

Az utólagosan felidézett, a történelemkönyvekből tanult tragédiák legborzasztóbb vonása az, hogy elszenvedői a folyamat elején nem tudják, mi történik majd velük. Óráról órára, napról napra zajlanak az események, amelyek soha nem egyszerre zúdulnak az emberekre. A reménykedés az, amely nyomorúságos sorsukban összeköti őket: nem lesz olyan szörnyű, a civilizált világában "az" nem történhet meg. És csak lassacskán, napról napra, hétről hétre válik világossá, hogy mégis megtörténhet, de ami ennél is rosszabb, már meg is történt. Ráadásul még mindig élnek, de hogy hogyan, az már a holnap kérdése.

A gólok íze örökre keserű marad


Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőn, ma Marosvásárhelyen él, a Látó című folyóirat prózarovatának főszerkesztője. A kétely meg a hiába a Magvető kiadónál megjelent harmadik könyve, a Fakusz három magányossága (2005) és a Nem szabad és nem királyi (2007) köteteket követi. Történeteiben erdélyi származásának tagadhatatlanul fontos szerepe van, írásaiba közérthetően és mégis pontosan fogalmazza bele azt a román-magyar viszonyt, amelyben ő egész életét töltötte.

Olvasni lehet nácikat, csak szobrot ne kapjanak

A szentek szerepét a költők vették át, papírmasé figurákká váltak - mondja Nyáry Krisztián, aki pár évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, illetve a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója volt - igazán híressé azonban a magyar irodalom love storyjai tették. 2012 elején saját és barátai szórakoztatására kezdte írni a magyar írók és költők szerelemi életéről szóló képes posztjait a Facebookon. A bejegyzések egyre népszerűbbek lettek, mára 17 ezernél is több követőjük van, október 15-én pedig érkezik a feldúsított posztokból született könyv, az Így szerettek ők. Nyáry Krisztiánnal az átpolitizált kultuszokról, Nyirő Józsefről, a nyilvánosság és a magánélet viszonyáról, a hivatkozások hiányáról, illetve komcsizó trollokról beszéltünk.


Hazakerült Rab Gusztáv hagyatéka

Rab Gusztávnak, a Magyarországon elfeledett, ám a két világháború között népszerű szerzőnek a hagyatéka került haza a napokban Magyarországra a Párizsi Magyar Intézet közreműködésével. A kéziratok, feljegyzések és a levelezés a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani.

Százéves Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye

"A megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam [Gyarmati Fannit]. Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené - az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt" - írta Vas István a ma századik születésnapját ünneplő Gyarmati Fanniról, Radnóti Miklós feleségéről, a kiemelkedő tanárról, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét.

Mesés vándorlások a halálon innen és túl: Darvasi László új könyve

A Virágzabálók gigantikus torzszülöttje után Darvasi László az idei Könyvhéten elbeszéléskötettel jelentkezett. A tematika igencsak változatos: időben és térben szinte száguldanak a szövegek, miközben a belőlük áradó hangnem és az elbeszélői technika alapvető homogenitása kiegyensúlyozza az elbeszélések sokféleségét.

Jelképesen eltemetik szülőföldjén Mikes Kelement

A székelyföldi Zágonban szombaton eltemetik azt a földet, amelyet a Mikes Kelemen (1690-1761) hamvait is őrző rodostói közös sírról hoztak a falu küldöttei.

Zombik és vérfarkasok Ungváron – Szeghalmi Lőrincz regénye

Szeghalmi Lőrincz orvosdoktor 1840 körül írt leveleit Kaposváron találták meg nemrég egy plébánia felújításakor. A levelekben a fiatal, Ung vármegyei orvos különös, racionálisan nem megmagyarázható jelenségekről számol be barátjának. A leveleket Alt Krisztián válogatta, szerkesztette levélregénnyé. A Magvető Kiadó egy saját oldalt is készített hozzá, ahol a szerző életrajza, korabeli dokumentumok, térképek egészítik ki a könyvet. A hitelesség alátámasztására törekvő honlap, a komoly szerkesztői munka és a levelek megtalálásának körülményei együtt nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tartanak Szeghalmi Lőrincz levelei, hol kezdődik Alt Krisztián munkája - és egyáltalán, valóban léteztek-e ezek a levelek.

Örkény István spániellel – kiállítás soha nem látott fényképekből

Örkény István édesanyjával. Művészi műteremfotó (Kép: Gaidusek, Budapest)

Parti Nagy Lajos szerint Örkény István arca a bölcsőtől a koporsóig "kesernyájas". Az ellentmondó érzéseket tükröző férfiarcot és írói életművet idézik fel azok a fényképek, dokumentumok, amelyek döntő részét a szélesebb közönség az Exkluzív fotókiállítás Örkény Istvánról tárlaton láthatja először. A kiállított felvételeket neves fotográfusok - Balla Demeter, Benkő Imre, Danis Barna, Dormán László, Keleti Éva, Koncz Zsuzsa, Szilvásy Z. Kálmán - alkotásaiból és a családi archívumból válogatták. Több képet Nádas Péter író készített.

Misztikus thrillerből készült az első magyar könyvfilm

Az irodalom területén az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogyan lehet olvasókat szerezni a könyveknek a multimédia folyamatos fejlődése mellett, illetve azt felhasználva. Csütörtök este a zLabor Kommunikációs Megoldások csapata egy lehetséges megoldást mutatott be, és beszélgetést kezdeményezett az irodalom népszerűsítésének lehetőségeiről az Akvárium Klubban.

A könyvfilm egy könyv alapján készülő rövid filmes alkotás, amelynek célja a népszerűsítés, a hatásgyakorlás. A fülszöveghez hasonlóan a könyvfilm a könyv tartalmát és hangulatvilágát igyekszik megragadni. Tulajdonképpen ez egy sűrített, szabadon értelmezett, a látványos és a hatásos könyvrészletekre fókuszáló adaptációt jelent, amely a műfaji sajátosságok miatt széles közönséghez jut el az interneten, a közösségi médián keresztül. A zLabor csütörtök este mutatta be az első magyar könyvfilmet, ami Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című könyvét promotálja.

A bukás útján - Sárközi György Mint oldott kéve című regénye

Az 1848-49-es szabadságharcot, előzményeit és utóéletét számos regényíró dolgozta már fel. Legutóbb két deheroizáló könyv jelent meg a kor hőseiről. Szécsi Noémi az emigrációba kényszerült egykori szabadságharcosok széteső közösségét választotta Nyughatatlanok című regényének témájául (itt írtunk róla), Fehér Béla frissen megjelent könyve, a Kossuthkifli pedig a hazafiságról, a frontvonal mögött mindennapi életét élő országról tesz fel kényelmetlen kérdéseket (itt írtunk róla). A mai napig legnépszerűbb feldolgozás azonban kétségkívül Jókai Mórnak a huszadik évforduló tiszteletére írt könyve, A kőszívű ember fiai. A hős Baradlayak kitörölhetetlenül beleégtek a hazafiságot, a nemzeti identitást feldolgozó irodalmi hagyományba, a magyarórákon ma is Baradlay Ödön és Richárd alakján keresztül tanuljuk meg, mit jelent a "cselekvő hűség a hazaért".

Kossuth Lajos meg a körmös sátán

A Fehér-regények olvasója már a második oldalon hangosan röhög. Nagyon ritka, hogy az egyszeri olvasó beleszeret egy íróba. Érdekes, hogy bár kevesen ismerik Fehért, ők annyira szeretik, ahogyan csak néhány kitüntetett nevet lehetséges - mint a magyarok közül például Kosztolányit, Tar Sándort vagy épp Örkényt. Igazi ünnep tehát a Kossuthkifli megjelenése az író rajongóinak, annál is inkább, mert Fehér nyolc éve nem jelentkezett friss nagyepikai művel.

A vámpír odakívánkozott: interjú Benedek Szabolccsal, a Vérgróf írójával

A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.

A Zagar az űrbe megy, Nemjucinak puskája van: a Rocklitera kritikája

A rockkönyvek piacát a sztárok életrajzai uralják, de lám, viszonylag rövid időn belül itt a második irodalmi alkotás. A Hasítás című 2008-as antológia írásait leginkább a rock mint olyan ihlette; Felhőjáró Baksa-Soós Attila (így szerepel a név a könyvön): Rocklitera Vol. 01 című rövidke könyvét pedig konkrét zenekarok, az általában sajnos alternatívnak nevezett magyar színtér nevesebb szereplői: Quimby, Heaven Street Seven, 30Y, Neo, Hiperkarma, Zagar, Nemjuci, Anna & The Barbies, Kistehén stb. A 18 előadó mindegyike egy-egy másfél-két oldalas írást kap. Ezekben gyakran kerülnek elő mágikus realista, szürreális, fantasztikus vagy mesei elemek; sokszor a novella poénjaként emelkedik el a szöveg az addigi többé-kevésbé realista tónustól. E közös jellemzőt leszámítva olyan sokszínű a könyv, hogy azt is mondhatnánk, stílusgyakorlatokról van szó: van itt hagyományos elbeszélés a rock and roll életstílusról, "népiesen" beszélő paraszt monológja, sci-fi, francia-magyar kevert nyelvű anekdota, állatmese, dramatizált párbeszéd, idill és színtisztán szürrealista novella.

Pletykák, drogok, klasszikus hibák: 2011 elsőkönyves magyar szépírói

2011 figyelemreméltó irodalmi (magyar) elsőkönyvesei között találunk hibákat vétő rutinos riportert, társadalmi kérdéseket feszegető tizennyolc éves lányt, őszintén valló egykori drogfüggőt, illetve elpusztul egy szlovák falu is. A szerzők közül ugyan van, akitől korábban már jelent meg önálló könyv más területen (például egy kritikagyűjtemény vagy egy képregényfüzet), de mindegyikőjükben közös, hogy szépíróként idén mutatkoztak be az olvasóknak. A lista kiegészítéseit kommentben várjuk!

Ki a szerző? Bartók Imre (1985) irodalomtörténész, kritikus
Mi ez a könyv? Fém – nevelési regény

Miért jó? Már a Bartók Imre Fém című regényének borítóján látható Győrffy László kép is sokat elárul arról a hangulatról, amelyet ebben a nevelési regényben élhet meg az olvasó. A szöveg középpontjában egy beteg és az orvosának viszonya áll. A regény szereplői az őrület, az álom és a gyógyulás összebogozott szálain egyensúlyoznak – a delírium és a józanság határai tökéletesen összemosódnak. A regény jó kritikákat kapott, különösen a belső képekbe való bezártság ábrázolásáért, ahogyan a főhős keresi önmagát az álom és az önkívület világában.

Bartók Imre: Fém, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 228 oldal, 2600 Ft

 

Ki a szerző? Izsó Zita (1986) drámaíró, 2005-ben testvérével közösen írt darabjukkal megnyerték a Magyar Rádió országos drámapályázatát, több színdarabját különböző társulatok mutatták be
Mi ez a könyv? Tengerlakó - szabadversek

Miért jó? A Tengerlakó vezérmotívuma a víz, amely megtisztít és lelassít, ahogyan az idő feledtet és kifolyik az ember kezei közül. A kötetben a nőiesség a világképből adódó lírafelfogásban, a képek finomhangoltságában jelentkezik. A Tengerlakóban néhol talán túl sok kép terheli a sorokat, a szabadverseket pedig egyes helyeken zavaróan szakítják meg a kötöttebb formákból kölcsönzött eszközök (például a rímek), de mindezt kiegyenlíti a kötet átgondolt koncepciója, a játékkal, iróniával ellensúlyozott drámaiság.

Izsó Zita: Tengerlakó, Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2011, 74 oldal, 1600 Ft

 

Ki a szerző? Kálmán Gábor (1982) költő, szerkesztő
Mi ez a könyv? Nova - novellafüzér

Miért jó? Kálmán Gábor novellafüzérében a novellák egyik összekötője a pletyka, azon keresztül pedig a megtörténtek metamorfózisa. Egy szlovák falu, Jasná Horka története, mitológiája áll össze a szóbeszédek, a lokális mítoszok sokaságából, hogy aztán maga a falu kihaljon, elpusztuljon, és Jasná Horka se legyen több egy mítosznál. A Nova nyelve a szociografikus prózát idézi meg, szürrealisztikussága, komorsága, valamint a kötet szerkezete (a novellákat a szereplők és a motívumok hálója fűzi össze) Bodor Ádám prózájára emlékeztet – egyes kritikusok szerint talán túlságosan is.

Kálmán Gábor: Nova, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 136 oldal, 2100 Ft

 

Ki a szerző? Kemény Lili (1993) mindössze 18 éves, de már Petri György-díjas költő
Mi ez a könyv? Madaram - verseskötet

Miért jó? Az irodalmi bulvárra éhezőknek különösen érdekessé teheti a kötetet, hogy Kemény Lili Kemény István költő lánya. Kemény Lili azt vallja, a kortárs lírának fontos feladata kell, hogy legyen a közéleti szerepvállalás, verseiben maga is arra törekszik, hogy reflektáljon az aktuális közéleti, társadalmi kérdésekre. A Madaram című verseskötetet Darvasi László azzal ajánlja, hogy ez „cselekményes líra, ahol minden történik, alakul”. A kritikusok elismerik Kemény Lili tehetségét, de általában hiányolják azt a megélt tapasztalatokból származó erőt, amely a költő fiatal kora miatt még nem lehet a Madaram című kötet sajátja.

Kemény Lili: Madaram, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 77 oldal, 1990 Ft

 

Ki a szerző? Kepes András (1948) újságíró, televíziós műsorkészítő
Mi ez a könyv? Tövispuszta - családregény

Miért jó? Kepes András nem éppen újonc a magyar könyvpiacon, de a riportkötetek után idén először jelentkezett regénnyel, amelyet az Európa Kiadó főszerkesztője, M. Nagy Miklós gondozott. A Tövispusztá-ban az olvasó a 20. század magyar történelmén keresztül követheti nyomon egy család életét a világháborúktól a szocializmuson át a rendszerváltozásig. Bár egy tapasztaltabb szerzőről van szó, több kritika szerint a szöveg mégis elköveti a klasszikus elsőkönyves hibákat: a szereplők nincsenek jól felépítve, a motivációikra, gondolataikra a gyors iramú narrációnak már nem marad ideje, a történetmesélés több ponton elnagyolt, a lezárás ügyetlen. A zsúfolt Tövispusztá-ban több jó ötletet is találni, alapvetően korrekt első regény született.

Kepes András: Tövispuszta, Ulpius-ház, Budapest, 2011, 354 oldal, 3499 forint

 

Ki a szerző? Kubiszyn Viktor (1979) filmes újságíró, filmkritikus
Mi ez a könyv? Drognapló - drognapló

Miért jó? A Drognapló a függőség kialakulásának, megélésének, a drogtól való szabadulási vágynak tizenhat évet felölelő története. „Pokoli”, „dráma”, „rendkívül extrém” és ezekhez hasonló szavakkal írják le kritikusok és olvasók Kubiszyn Viktor drogregényét. A könyv felkérésre született meg, a Jószöveg Műhely Kubiszyn Viktor a Literán írt netnaplóira figyelt fel, amelyekben a szerző a kábszertől való tisztaságának első évét követően őszintén írt saját függőségéről, a drog hatásáról a munkára és a magánéletre. A Drognapló elbeszélője filmek és irodalmi művek megidézésén keresztül is ír a függőségről, a tudatállapotok közti váltásokról, a módosult és a tiszta én világáról.

Kubiszyn Viktor: Drognapló, Jószöveg Műhely, Budapest, 2011, 224 oldal, 2790 Ft

 

Ki a szerző? Lakatos István (1980) képregénykészítő, kritikus
Mi ez a könyv? Dobozváros - meseregény

Miért jó? A Kötve-fűzve egyik szerzője, Lakatos István is elsőkönyves lett idén. Lakatos István rendszeresen publikál folyóiratokban képregényeket, képnovellákat, tavaly jelent meg első önálló képregényfüzete, a Lencsilány. Szigorú értelemben vett irodalmi szöveggel azonban most jelentkezett először. A Dobozváros egy meseregény, főhőse, Zalán azzal szembesül, hogy családját lecserélték, álszeretteivel él együtt. A Dobozváros-ban az agresszió, az erőszak plasztikus leírása, az akcióhősök és a szörnyek megjelenése, a gótikus mesevilág részben a szerző képregényes múltjához is köthetőek.

Lakatos István: Dobozváros, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 328 oldal, 2990 Ft

Diótörő: pusztulás és terror

1816 karácsonya előtt jelent meg E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje a Kinder-Märchen című kötetben. A Diótörő a német irodalom egyik legsikeresebb szövegének bizonyult az elmúlt két évszázadban: a karácsony nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált, számtalan nyelvre fordították, különböző adaptációk készültek mindenféle műfajban és platformra. A Diótörő és Egérkirály gazdag utóéletét most egy újabb magyar átdolgozás is gyarapítja: idén novemberben jelent meg Horváth Viktor verses adaptációja, a Diótörő, amely leszámol a giccsel és az eredetit minden szinten kiforgató rémmesével riogat.

Kunsági homokba fojtott életek

A kiskunsági, kétvízközi világban megrekedt az idő: betyárok, parasztok, szélhámosok, háztáji és vadon élő állatok, őshonosok és idegenek járják sajátnak hitt életútjukat, amelyek alapvetően mégis ugyanolyanok. A kiábrándultság, a rezignáltság, a boldogulás új lehetőségeinek keresése és a hazug reményekből fakadó bűn kíséri mindegyiket. Halász Margit Gyöngyhomok című regényében a mese és a valóság, a romantika és a realizmus keveredik, sajátos hangulatot adva ezzel a könyvnek. A Gyöngyhomok-ban a mese, a mesélés természete hasonló a folyton kavargó homokéhoz, amely a kétvízközi világot védelmezőn elrejti - vagy éppen megfojtja.

Kertész Imrét megrészegítette a siker

Milyen lehet megkapni a Svéd Királyi Akadémia legnagyobb kitüntetését, mit érez ilyenkor egy hetvenéves ember, akinek eddig ismeretlen regényeit innentől fogva elkezdi olvasni a világ? Mennyiben érezheti kárpótlásnak ezt a kései erkölcsi és anyagi elismerést, mikor élete javát diktatúrákban kénytelen leélni? Miről fog írni, ha eddig a mellőzöttségből merített ihletet?

Darvasi László könyvei ingyen a neten

Tagjai közé választotta Darvasi László írót a Digitális Irodalmi Akadémia, ami azzal jár, hogy művei nemsokára ingyenesen lesznek olvashatók a DIA oldalán. Akinek van tehát e-könyv-olvasója, készülhet. A Virágzabálók című vaskos regény egy szegedi család misztikus és mesés elemekkel átszőtt 19. századi története; A könnymutatványosok legendája pedig egy történelmi regénynek álcázott török kori tündérmese - mindkettőt ajánljuk. Akinek pedig gyereke van (öttől fölfelé), az a Trapiti-könyveket olvashatja neki esténként.

Sajnos a Digitális Irodalmi Akadémia programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra (vagy gondoltak, de utálják őket), mert a DIA ingyenesen elérhető tartalmait csak nagy kínnal lehet átrakni e-könyv-olvasókra. De nem lehetetlen. A megoldás: megnyitjuk az oldalt, ahol a könyv olvasható, jobb klikk, majd oldal mentése. A html-t utána Mobipocket Creator vagy Kindlegen programokkal (mindkettő ingyenes) lehet konvertálni a szükséges formátumba (Kindle esetén prc, a többi epub). Ez a módszer sajnos csak akkor működik, ha nincsenek a szövegben oldalszámok! Mindenképpen hasznos kipróbálni a módszert, 600 oldalas műveket laptopon/PC-n olvasni meglehetősen kényelmetlen.

 

Betegségéről is ír új könyvében Kertész Imre

A Nobel-díjas szerző 2001 és 2003 között írt naplója Mentés másként címmel kerül a boltokba. A könyvben Kertész Imre beszél súlyosbodó Parkinson-kórjáról, amely miatt át kellett térnie a számítógépre, ír Budapestről Berlinbe való költözéséről és a Nobel-díjról.

Karinthy az újságosnál

Karinthy műveiből indított már szerzői sorozatot az Európa Könyvkiadó és az Akkord is; most hozzájuk csatlakozott egy újabb kiadó. A Kossuth Karinthy-sorozatának különlegessége az lesz, hogy a kéthetente megjelenő újabb köteteket az újságosoknál is lehet majd kapni, illetve, hogy art deco designt idéző borítókkal kerülnek forgalomba 495 forintos áron. Az első könyv augusztus 31-én jelent Budapesti emlék címmel, a következő kötet a Mennyei riport lesz.

Szvoren Edina kapta az elsőkönyves díjat

A zenetanárként dolgozó 37 éves Szvoren Edina kapta idén a 350 ezer forintos pénzjutalommal járó Bródy Sándor-díjat Pertu című novelláskötetéért. A díjat mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált első kötetes prózaírónak ítélik oda. Az indoklásban a zsűri "az írásművek kiérleltségét" és "az írói világ gazdagságát" emelte ki. A díjat korábban megkapta már Varró Dániel, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Máté Angi. Szvoren Edina Pertu című kötetét tavaly már az utóbbi évek legerősebb első köteteként méltatták a kritikusok. Az elbeszélések sötét hangulatúak, de mind nagyon fegyelmezetten komponáltak, akárcsak egy-egy zenemű. A könyv a Palatinusnál jelent meg.

Asztaltáncoltatás Világos után

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.

Berg Judit: Én kalandot akartam, a lányom egereset

Fotó: Mudra László [origo]

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

«
123

Facebook

Utolsó kommentek

Címkefelhő

hír (294),kritika (238),krimi (69),képregény (58),interjú (57),magyar irodalom (56),borító (55),Magvető (52),gyerekirodalom (47),Európa Könyvkiadó (43),Európa Kiadó (40),Agave (39),összeállítás (38),nemsokára (34),Libri Kiadó (28),kortárs magyar (27),novella (25),gyerekkönyv (25),Ulpius-ház (23),sci-fi (23),dizájn (22),könyvtár (22),e-könyv (21),programajánló (21),Scolar (21),vers (21),amerikai irodalom (19),Harry Potter (19),cover design (18),Nobel-díj (17),irodalmi díj (17),ifjúsági irodalom (17),ponyva (17),illusztráció (16),történelmi regény (15),Murakami Haruki (15),Kondor Vilmos (15),J. K. Rowling (15),Stephen King (15),infografika (13),Könyvfesztivál 2012 (13),skandináv krimi (13),Cartaphilus (13),Geopen (13),észak-amerikai irodalom (13),latin-amerikai irodalom (13),Bret Easton Ellis (12),regény (12),brit irodalom (12),Könyvfesztivál 2011 (12),skandináv irodalom (12),könyvdizájn (12),portré (12),életrajz (12),fantasy (12),Scolar Kiadó (11),Nyitott Könyvműhely (11),olvasásnépszerűsítés (11),ifjúsági (11),Könyvhét 2011 (11),orosz irodalom (11),top10 (10),családregény (10),adaptáció (10),könyvpiac (10),vicces (10),Partvonal (10),fordítás (10),ajánló (10),Magvető Kiadó (10),Jonathan Franzen (10),Umberto Eco (9),ifjúsági regény (9),magánélet (9),magyar krimi (9),Michel Houellebecq (9),Gabriel García Márquez (9),könyvművesek (9),kézirat (9),Jo Nesbo (9),Baráth Katalin (9),Ljudmila Ulickaja (9),vámpírregény (8),Krasznahorkai László (8),Agave Kiadó (8),francia irodalom (8),könyvfesztivál 2013 (8),romantikus (8),Berg Judit (8),történelem (8),Mario Vargas Llosa (8),design (8),Lackfi János (7),horror (7),Háy János (7),memoár (7),Grecsó Krisztián (7),Animus (7),kiállítás (7),Cormac McCarthy (7),német irodalom (7),Man Booker-díj (7),Agatha Christie (7),Szécsi Noémi (7),Neil Gaiman (7),Salman Rushdie (6),ingyenkönyv (6),könyvbemutató (6),angol irodalom (6),Stieg Larsson (6),Parti Nagy Lajos (6),költészet (6),Könyvhét 2012 (6),cenzúra (6),Kossuth Kiadó (6),Bartos Erika (6),Manó Könyvek (6),Jane Austen (6),Sherlock Holmes (6),John le Carré (6),Batman (6),japán irodalom (6),DC Comics (6),zombiregény (6),esszé (6),Tóth Krisztina (6),Trónok harca (5),Shakespeare (5),kemény krimi (5),Benedek Szabolcs (5),Jaffa Kiadó (5),Budapest (5),Andy Warhol (5),képriport (5),A nagy Gatsby (5),Ray Bradbury (5),Superman (5),Dés Mihály (5),Könyvmolyképző (5),gasztro (5),interjúkötet (5),tényirodalom (5),J. D. Salinger (5),1Q84 (5),pszicho (5),északi irodalom (5),kortárs (5),Frei Tamás (5),Athenaeum (5),mese (5),Sofi Oksanen (5),játék (5),Alice Munro (5),Paolo Coelho (5),napló (5),meghalt (5),pályázat (5),Jack Kerouac (5),dél-amerikai irodalom (5),Kertész Imre (5),történelmi krimi (5),feminizmus (5),Rejtő Jenő (5),Douglas Coupland (5),film (5)

RSS