kötve-fűzve

Egy darab avar is jó



Kétféle ember van: aki használ könyvjelzőt, és aki nem. Gyorsan körbekérdeztünk az írók, költők között, ők melyik csoportba tartoznak. Egyesek megadják a módját és egzotikus helyekről származó kincsekkel, mások hivatalos papírokkal, fecnikkel jelölik, éppen hol tartanak. De kiderül az is, mit találhatnak a régészek és rágcsálóirtó kisvállalkozók a könyvekben.

Tovább
0

Milyen a jó gyerekkönyv?



"Eszembe jutott Maurice Sendak a Time-nak adott interjúja, amelyben azt nyilatkozta, hogy szerinte a jó gyerekkönyv elismeri és komolyan veszi a gyerekek érzéseit - ezzel nagyon egyet tudok érteni. Általánosságban kell egy jól felépített történet, igényes nyelvezettel, ami nem gügyögős, és fontos, hogy ne kacsintson össze a szerző a felnőttel a gyerek feje fölött. Egy jó gyerekkönyv kerüli a didaxist és bőven adagolja a humort. Az illusztráció akkor jó, ha kiegészíti a szöveget, és nem elnyomja azt" - foglalta össze Boczán Bea, a Prae.hu gyerekrovatának szerkesztője a Kötve-fűzvének, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie egy jó gyerekkönyvnek.

Tovább
4

Háború a magyar gyerekirodalomban?



Wittmann Ildikó Könyvmutáns címmel írt kritikát Bartos Erika Bogyó és Babóca könyveiről a Magyar Gyermekirodalmi Intézetnek. A kemény hangú, szókimondó írás éles vitát váltott ki, amibe még Berg Judit, a Bartos Erika népszerűségével vetekedő gyerekkönyvíró is beszállt: "Mint a magyar gyerekirodalom egyik alkotója, szeretném a leghatározottabban kikérni magamnak a fenti kritika stílusát és szellemiségét. A fröcsögő, vagdalkozó, gyűlölettől sistergő eszmefuttatások még a magánjellegű blogbejegyzésekben is viszolyogtatók, de irodalomkritikának álcázva, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet oldalán egyszerűen elfogadhatatlanok."

Tovább
2

Balatoni kalandok és holdutazás: ma startol a 11. Gyermekkönyvnapok



A felnőtteknek szóló könyvheti újdonságok után szétnéztünk, milyen friss kötetekkel készülnek a kiadók a gyerekolvasóknak. Lesz balatoni kalandregény, afrikai utazás, nem olvasásra, hanem minden másra szánt könyv, találni focis, apás meséket, és persze mindenféle furcsa lényekről szóló történeteket is. Jön az új Bogyó és Babóca, Rumini és Boribon is.

Tovább
0

Fociról és börtönről olvasnak a gyerekek 2012-ben



Valódi gyilkosságra felszólító számítógépes játékról, identitásától megfosztott gyerekről, a nagyszülők haláláról szóló ifjúsági és gyerekkönyvek is érkeznek 2012 első félévében. A Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Skandinávia mesekönyveket hoz, folytatódnak a sztársorozatok. Ebben az évben sem marad senki új Bogyó és Babóca vagy Boribon nélkül.

Tovább
0

Berg Judit: Én kalandot akartam, a lányom egereset



Fotó: Mudra László [origo]

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

Tovább
0

Lőrincz L. László és Berg Judit művei ingyen



A 15 éves Magyar Elektronikus Könyvtár születésnapja alkalmából 15 kortárs szerző egy-egy művét tette elérhetővé az olvasók számára. A www.mek.oszk.hu oldalon mostantól bármikor elolvashatjuk Lőrincz L. László A kicsik című könyvét, ha pedig esti mesére lenne szükségünk, csak egy kattintás Berg Judit és a Mesék a Tejúton túlról. Hozzáférhetünk Bartis Attila Tizenegy novella, Csányi Vilmos Malion és Theaés Szív Ernő (Darvasi László) A vonal alatt című köteteihez. Rajtuk kívül Heller Ágnes, Nyíri Kristóf, Nemeskürty István, Kenyeres Zoltán, Vekerdi József, Vajda Mihály, Szilágyi Szabolcs, Hévizi Ottó, Zimányi Vera egy-egy szövege olvasható a digitális könyvtárban, érdemes kutakodni. A szövegeket maguk a szerzők adományozták a szervezetnek. (MTI)

Tovább
0

Nagy mesemondóink: miért szeretjük őket és miért nem?



Rájuk vagyunk büszkék, az ő meséiken növünk fel, az ő történeteiket mondjuk el újra és újra gyerekeinknek. De mit szeretünk bennük, melyikőjüket miért olvassuk - és ki az, akinek a meséit valamiért mégse olvassuk szívesen? Összeszedtük a magyar mesehagyomány legnépszerűbb szerzőit - ha már meséről van szó, hetet. Összeállításunk szigorúan szubjektív, vitatkozni szabad. Lázár Ervin

Amiért szeretjük: A szökevény szeplők iskolai olvasása után mindenki szeplős akart lenni az osztályban. Dömdödöm pedig minden kétséget kizáróan a legbölcsebb mesehős. A humor és az irónia keserédessé teszi Lázár Ervin mesevilágát, mely nemcsak egyedi, de mesterien felépített is. 

Amiért unalmas: Unalmas? Rongyosra olvassuk!

 

Janikovszky Éva

Amiért szeretjük: Janikovszky Éva feszes, jól megírt szövegei, valamint az azoktól szinte elválaszthatatlan Réber László illusztrációk üdítően hatnak a sok locsogós, túlcsicsázott gyerekkönyv mellett. Igazi klasszikus.

Amiért unalmas: Az Örülj, hogy fiú! és az Örülj, hogy lány! a legmodorosabb, legközhelyesebb ajándékkönyvek közé küzdötték fel (vagy inkább le) magukat. A magyar olvasóközönség körében hangosan sztárolt Janikovszky legidegesítőbb jellemzője, hogy a gyerekeknek szánt könyveiben örökké és erőltetetten kikacsint a felnőttekre.  

 

Dargay Attila

Amiért szeretjük: Munkássága nemcsak megkerülhetetlen, de felejthetetlen is, szinte minden magyar animációs filmet, amit ismerünk és szeretünk, ő készített. A Vuk vagy éppen a Szaffi a mi Walt Disney-nk, sorozatain (például a Pom Pom vagy A nagy ho-ho-ho-horgász) több generáció nőtt fel és nevelkedik most is. Igazi zseni, akire a magyar mese és filmgyártás örökre büszke lehet.   

Amiért unalmas: Egyre fásultabban várjuk, hogy a Dargay-klasszikusok után mikor fog végre újjáéledni a magyar animációs film. Továbbá rossz látni, hogy tehetségtelen kóklerek elpazarolják az örökségét (lásd például A kis Vuk). Dargay viszont mindig is megunhatatlan marad.

 

Bálint Ágnes

Amiért szeretjük: Bálint Ágnessel kezdődött a magyar gyerektelevíziózás, műsorai pedig még ma is sokak kedvencei. A Futrinka utca lakói, Mazsola, Kukori és Kotkoda, vagy éppen Frakk születésük óta nem mentek ki a divatból, a legtöbb felnőtt úgy gondol rájuk, mint a tévés mesék békés aranykorára, amikor még a mesék nem voltak erőszakosak, és nem tört a gyerekek romlatlanságára a gonosz Cartoon Network.

Amiért unalmas: A könyvek, a televíziós és színházi bábjátékok után megérkeztek a Bálint Ágnes-hangosmesekönyvek, a puzzle-ök, a társasjátékok, a Mazsola- vagy Frakk-plüssök - ennyi talán még Bálint Ágnesből is sok.

 

Bartos Erika

Amiért szeretjük: Az építészből örök amatőr meseíróvá és illusztrátorrá avanzsáló Bartos Erika könyvei a maguk egyszerűségében kétségkívül hordoznak valamilyen bájt. Kellő történeti távolból visszatekintve pedig a Bartos Erika-sikersztori minden bizonnyal a könyvpiac és könyvmarketing egyik legendájává fog válni. 

Amiért unalmas: Címszavakban: monotonitás, gondolkodást nem igénylő nyelvi és vizuális minimalizmus, futószalagon gyártott folytatások, tolakodó marketing.

 

Berg Judit

Amiért szeretjük: Berg Judit meseírói tehetségét nem lehet elvitatni: párhuzamosan több sorozatot is ír, melyek hasonlóan színvonalas, nyelvi minőségükben is megbízható mesék.

Amiért unalmas: Az állandóság azonban vissza is üthet. Több tucat kötet után egyre nehezebb újat mutatni. A folyamatosan megjelenő újabb és újabb köteteket rezignáltan tudomásul vesszük, a gyerek kedvenc sorozatának friss köteteit pedig automatikusan visszük haza, hogy minden különösebb meglepetés nélkül a már jól megszokott Berg Juditot tovább (vagy inkább újra és újra) mesélhessük.

 

Benedek Elek és a magyar népmesék

Amiért szeretjük: A magyar népmeséket legtöbben Benedek Elek gyűjtése nyomán ismerjük. Munkásságát - akárcsak a népdalgyűjtő Kodály Zoltánét - töretlen megbecsülés övezi, a népmesékre pedig, akár rajzfilmsorozatról, akár könyvekről van szó, nosztalgiával gondolunk. A népi hagyományok átörökítését segítő történetek ráadásul izgalmas akciókkal, véres tragédiákkal, túlvilági démonokkal zsúfoltak. A magyar népmesék gyerekszemmel az általános emberi értékek diadaláról szólnak, az idősebbek akár horrornovellákként is olvashatják őket. A rajzfilmekben pedig hihetetlen abszurd báj rejtőzik.  

Amiért unalmas: Bár valóban gazdag népmesegyűjteményünk van, a történetek felépítése elég monoton. Aki ismer párat, az tulajdonképpen ismerheti mindet: három királylány, legkisebb szegénylegény. A felkapottobb mesékkel farsangokon, óvodai-iskolai előadásokon, színházban, bábszínházban, tévében és diafilmeken is találkozhatunk. Sok gyereket már nehezen kötnek le az ismerős szerkezetű, régies stílusú és népies életmódról szóló mesék. Pedig a kevésbé favorizáltak között bőven akad izgalmasabb történet, csak ritkán vesszük a fáradságot, hogy megismerjük azokat. Érdemes turkálni Benedek Elek mesegyűjteményeiben (amelyek szerencsére interneten is elérhetők).

Tovább
0

Facebook

Utolsó kommentek

Címkefelhő

hír (295),kritika (238),krimi (69),képregény (58),interjú (57),magyar irodalom (56),borító (55),Magvető (52),gyerekirodalom (47),Európa Könyvkiadó (43),Európa Kiadó (40),Agave (39),összeállítás (38),nemsokára (34),Libri Kiadó (28),kortárs magyar (27),novella (25),gyerekkönyv (25),sci-fi (23),Ulpius-ház (23),könyvtár (22),dizájn (22),e-könyv (21),Scolar (21),programajánló (21),vers (21),amerikai irodalom (19),Harry Potter (19),cover design (18),irodalmi díj (17),ifjúsági irodalom (17),Nobel-díj (17),ponyva (17),illusztráció (16),történelmi regény (15),Murakami Haruki (15),J. K. Rowling (15),Kondor Vilmos (15),Stephen King (15),skandináv krimi (13),regény (13),infografika (13),Könyvfesztivál 2012 (13),Cartaphilus (13),Geopen (13),észak-amerikai irodalom (13),latin-amerikai irodalom (13),portré (12),skandináv irodalom (12),Bret Easton Ellis (12),brit irodalom (12),Könyvfesztivál 2011 (12),életrajz (12),könyvdizájn (12),fantasy (12),Könyvhét 2011 (11),orosz irodalom (11),Nyitott Könyvműhely (11),olvasásnépszerűsítés (11),Scolar Kiadó (11),ifjúsági (11),Magvető Kiadó (10),adaptáció (10),top10 (10),vicces (10),Partvonal (10),fordítás (10),családregény (10),könyvpiac (10),Jonathan Franzen (10),kézirat (10),ajánló (10),Umberto Eco (9),Gabriel García Márquez (9),Michel Houellebecq (9),magánélet (9),Ljudmila Ulickaja (9),ifjúsági regény (9),Baráth Katalin (9),Jo Nesbo (9),magyar krimi (9),könyvművesek (9),Mario Vargas Llosa (8),Agave Kiadó (8),vámpírregény (8),memoár (8),Krasznahorkai László (8),francia irodalom (8),történelem (8),Berg Judit (8),romantikus (8),design (8),könyvfesztivál 2013 (8),Man Booker-díj (7),könyv (7),horror (7),Szécsi Noémi (7),Neil Gaiman (7),Animus (7),Háy János (7),Cormac McCarthy (7),Agatha Christie (7),német irodalom (7),Grecsó Krisztián (7),kiállítás (7),Lackfi János (7),könyvbemutató (6),Parti Nagy Lajos (6),Könyvhét 2012 (6),cenzúra (6),Batman (6),angol irodalom (6),Kossuth Kiadó (6),Bartos Erika (6),japán irodalom (6),zombiregény (6),John le Carré (6),esszé (6),költészet (6),DC Comics (6),Salman Rushdie (6),Stieg Larsson (6),Sherlock Holmes (6),Tóth Krisztina (6),Manó Könyvek (6),ingyenkönyv (6),Jane Austen (6),Shakespeare (5),Jaffa Kiadó (5),Dés Mihály (5),A nagy Gatsby (5),Trónok harca (5),Budapest (5),Superman (5),Andy Warhol (5),képriport (5),Benedek Szabolcs (5),kemény krimi (5),Ray Bradbury (5),feminizmus (5),gasztro (5),interjúkötet (5),tényirodalom (5),J. D. Salinger (5),1Q84 (5),pszicho (5),északi irodalom (5),Athenaeum (5),Frei Tamás (5),mese (5),kortárs (5),Sofi Oksanen (5),játék (5),Alice Munro (5),Paolo Coelho (5),napló (5),meghalt (5),pályázat (5),Jack Kerouac (5),dél-amerikai irodalom (5),Kertész Imre (5),történelmi krimi (5),Könyvmolyképző (5),Rejtő Jenő (5),Douglas Coupland (5),film (5)

RSS