Össze vagyunk rohadva

Tar Sándor (Oláh Tibor, 1996)

A hetvenes években még alig publikált, a kilencvenes években már ünnepelték. Tar Sándoré volt az első kirobbant ügynökbotrány, több kritikát kapott amiatt, hogy lejáratja a munkásokat, mégis van, aki szerint ő az egyetlen valóban baloldali írónk. Életében sokszorosan élte meg a kitaszítottságot: író volt a munkások között, munkás az írók között, munkanélkülisége és besúgó múltja miatt pedig a legkülönbözőbb természetű perifériákra szorult.

A személyes élmények ismeretében nem meglepő, hogy az írót az embertelenség, az életből való kiszorulás világa érdekelte. A szocializmus beváltatlan ígéreteiről, a rendszerváltozás kevésbé szép hozományáról olvashatunk Tar Sándornál. A társadalom perifériáján élőkről mintázza szereplőit: alakjai képtelenek változtatni a sorsukon, megrekednek a nyomorban, a betegségben, valamilyen függőségben, a kilátástalanság pedig felerősíti az ösztönök szerepét, az emberek állati énjét.

Istentelen, mégis istennel teli világ

Ljudmila Ulickaja 2008-as regénye most ősszel jelent meg magyarul a Magvető Kiadónál Goretity József fordításában. Fanyar, szarkasztikus, néha igazán szemét szöveg ez főleg hétköznapi vagy azzá vált ember(ek) mindennapi tragédiáiról. Valódi dráma vagy katarzis azonban - nagyon kevés kivételtől eltekintve - nincs, akkor sem, ha lennie kellene, holott mindvégig érezzük a kimondott szavak és tettek hatalmas súlyát. Ulickaja úgy beszél öngyilkosságról, meddőségről, halálról, válásról, megcsalásról, hogy érezzük, milyen esetlegesek, milyen jelentéktelenek mindezek az univerzum egészéhez képest. Milyen pici porszemek a hatalmas sivatagban, s az általa teremtett esendő karakterek is pontosan, végtelenül önreflexíven kezelik ezt.

Elnökgyilkosság nem rondíthat a karácsonyba

A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.

Így teremts ellenszenves hőst!

Gerlóczy Márton legújabb könyvében, a Check-inben külföldön átélt kalandjait írja le. Az ajánló szerint "nemcsak négy kontinens tíz országát ismeri meg és ismerteti meg az olvasóval, hanem legalább ennyire magáról és honfitársairól is izgalmas tapasztalatokra tesz szert". A 12 novella kitartóan dolgozik azon, hogy elidegenítse, megutáltassa a "csóró magyar" világturistát. Íme Gerlóczy Márton négy alapszabálya az ellenszenves hős megteremtéséhez és az antiútikönyv-íráshoz!

Töltsd le Kondor Vilmos novelláját!

"Az ősz, kortalan arcú Valéria ritkán mosolyog, legutóbb akkor láthatták így, amikor megszerezte a Detektívkrónika összes számát. Most viszont mindjárt kitör belőle a nevetés, ahogyan Gordon Zsigmondnak egy abszurd gázolásról mesél." Az Agave Kiadó jóvoltából a Kötve-fűzvéről e-könyvre letölthető epub és prc formátumban Kondor Vilmos egyik elbeszélése a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes novelláskötetből. Hajtás után részlet is olvasható A Nyavalya tudja novellából.

Ilyen lesz Magda, a bestiális


Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg az Agave Kiadónál, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével. A novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. A borító a Kötve-fűzvén látható először.

Elkészült Kondor Vilmos első novelláskötete

Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével - adta hírül az Agave Kiadó. Összesen hat novelláról van szó, köztük van egy majdnem száz oldal hosszú, akár kisregénynek is tekinthető darab. Kettő kifejezetten ehhez a kiadványhoz íródott. A novellák 1920-1937 között játszódnak, így az egyik helyszíne még Amerika. A történetekben árverési hiénák, gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok és eltökélt detektívek bukkannak fel. Két dolog közös bennük: Budapest, a város és Gordon Zsigmond.

A gólok íze örökre keserű marad


Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőn, ma Marosvásárhelyen él, a Látó című folyóirat prózarovatának főszerkesztője. A kétely meg a hiába a Magvető kiadónál megjelent harmadik könyve, a Fakusz három magányossága (2005) és a Nem szabad és nem királyi (2007) köteteket követi. Történeteiben erdélyi származásának tagadhatatlanul fontos szerepe van, írásaiba közérthetően és mégis pontosan fogalmazza bele azt a román-magyar viszonyt, amelyben ő egész életét töltötte.

Én a szigetlakókkal vagyok

Senko Karuza (1957, Split) népszerű horvát író, magyarul a Libri Kiadó gondozásában jelent meg első kötete, a Szigetlakók. A könyvben olvasható rövidprózákat a szerző két korábbi kötetéből válogatták, a történetek közös pontja, hogy rámutatnak arra, milyen hamis kép él egy városlakó fejében a "földi Paradicsomról", a szigetvilágról. Karuza gyerekkorát a turisták elől elzárt Vis szigeten töltötte, a Zágrábi Tudományegyetemen szerzett diplomát, ma a sziget és a nagyváros között ingázik, így gyakran tapasztalja a két világ ellentéteiből fakadó feszültséget. A magyar nyelvű kötet megjelenése alkalmából Budapestre látogató íróval beszélgettünk a földi Paradicsom kiirthatatlan illúziójáról, az elnéptelenedő horvát szigetekről.

Mesés vándorlások a halálon innen és túl: Darvasi László új könyve

A Virágzabálók gigantikus torzszülöttje után Darvasi László az idei Könyvhéten elbeszéléskötettel jelentkezett. A tematika igencsak változatos: időben és térben szinte száguldanak a szövegek, miközben a belőlük áradó hangnem és az elbeszélői technika alapvető homogenitása kiegyensúlyozza az elbeszélések sokféleségét.

Légy szadista! Vonnegut tippjei novellaíráshoz

Kurt Vonnegut rövid írásait összegyűjtő kötete, a Bagombo Snuff Box (1999) előszavában nyolc viccesen furcsa tippet ad ahhoz, hogyan kell novellát írni. Az író narrációjával kísért videóban is elhangzó szabályoknak azonban nem mindenkinek kell feltétlenül megfelelnie: Vonnegut az előszóban is megjegyzi, hogy nemzedékének legnagyobb novellistája, Flannery O'Connor minden pontot megszegett. "A nagy írók hajlamosak erre" - teszi hozzá.

Történetek a kisbetűs életről - Maros András novellái

Mielőtt elkezdenénk olvasni Maros András Csinálni kell című novelláskötetét, nézzük meg alaposan a könyv borítóját! Rég láttam ilyen ügyesen eltalált fedőlapot: pontosan megmutatja, mire számíthatunk olvasás közben. A régi típusú húsdarálót alkatrészeire szétszedve látjuk, de szigorúan szabályos rendben, tehát még semmi sincs veszve, lesz még nekünk húsdarálónk. Így van ez a történetek során is: adott a már részekre bontott egész, mellyel az író könnyedén bűvészkedik, próbálgatja az egyes elemeket, csűri-csavarja a szálakat. A kísérlet végére általában megkapjuk az eredeti formát, de úgy, hogy láttuk alakulni, már egészen más jelentéssel bír. Igaz, hogy a Bárcsak én lennék Dr. Csapó Gábor! című novella hőse, Szörényi Áron ugyanúgy ül a tévé előtt a kanapén, mint minden más este, de mi tudjuk, hogy azon a napon történtek olyan dolgok, amik indokolttá teszik ezt az ücsörgést, mert ő igenis megpróbált Dr. Csapó Gábor lenni. A részekből felépített novellák pedig alkatrészeivé válnak az egész könyvnek.

A hallgatás tesz magányossá – Kjell Askildsen novellái

Kjell Askildsennek két válogatott novelláskötete olvasható magyarul - és ezzel az életmű közel kétharmadához férhetünk hozzá. A norvég író leghíresebb ciklusát (Thomas F. utolsó feljegyzései a nagyközönség számára) is tartalmazó A thesszaloniki kutyák (Noran Kiadó, 2004), után az idei Könyvfesztiválra jelent meg az Úgy, mint azelőtt. Az új kötetbe a fordító-szerkesztő, Pap Vera-Ágnes az írói pálya kezdeteitől a legfrissebb szövegekig válogatott. Noha több évtizedet ölel fel a gyűjtemény, az olvasó nem érez különbséget: Askildsen novelláiban nincs semmilyen nyom, ami meghatározná a mindenkori pillanatot, a novellák örök témája a különböző kapcsolatok feszültsége.

A jó művészet fájdalmas - interjú Kjell Askildsennel

Kertek, szobák, verandák. Fojtogató terekbe zárt szereplők, akik között valamilyen feszültséget érezni. Hogy pontosan mit és miért, azt sem a novellák hősei, sem az olvasó nem tudhatja biztosan. Kjell Askildsen kisprózája a mindennapok tapasztalataiból építkezik, a szűkszavú, feszes novellák szuggesztíven beszélnek az emberi kapcsolatok feszültségéről. A legnagyobb skandináv elismerést, az Északi Irodalmi Nagydíjat is elnyert norvég szerző friss magyar nyelvű könyve, az Úgy, mint azelőtt bemutatójára érkezett a Könyvfesztiválra. Interjú.

Váratlanul hunyt el Hazai Attila

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Hazai Attila író - közölte a Litera.hu irodalmi portál. Hazai a kortárs magyar próza kiemelkedő szerzője volt, művein az amerikai minimalizmus, főként Raymond Carver és Bret Easton Ellis hatása érződik. Már első regényével, a Feri: cukor kékséggel (1992) berobbant az irodalmi köztudatba, bár mindig is megosztotta a kritikusokat. Legfontosabb regénye az 1997-ben megjelent Budapesti Skizo, melynek jelentőségét mutatja az is, hogy a megjelenést követően neves kritikusok, Angyalosi Gergely, Farkas Zsolt, Margócsy István, Németh Gábor, Szilasi László vitatkoztak róla egy pódiumbeszélgetésen, Kálmán C. György moderálása mellett. (A pódiumbeszélgetés átirata itt elolvasható.)

Egy patkányról szól Charlotte Brontë megkerült novellája

Charlotte Brontë egy régen elveszett novelláját találták meg egy belga múzeumban. A kéziratról közel száz éve hallottak utoljára.

Tíz kicsi morbid

A Zsigerek című novella felolvasóestjein állítólag több tucatnyian ájultak el, pedig Chuck Palahniuk horrornovellái egy megfáradt, önmagát agyonismétlő író képét sejtetik. Sem a szereplők, sem a vér nem hiteles. A Kísértetteket olvastuk.

Kötelező olvasmány minden magyarnak

Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

Puzzle elfuserált párkapcsolatokból

Ha Tóth Krisztina prózát ír, annak óriási tétje van: tud-e olyan erős lenni, mint a 2006-os Vonalkód? A mostani Könyvhétre megjelenő Pixel című novelláskötet szerkezetében és témáiban hasonló, de a tárcaműfajból adódó kötelezően kurta terjedelem kalitkába zárja a történeteket.

A sorbanállás pszichológiája Spiró szerint

A Magvető Kiadó kirakott a honlapjára egyet Spiró György Kémjelentés című, Könyvhétre megjelenő kötetének novellái közül. A Milyenek a csehek (meg a magyarok meg a lengyelek)? című rövidke és frappáns írás azt hasonlítja össze, hogyan viselkednének a címbeli három nemzet tagjai, ha az orvosi rendelőben egy lány előre engedne egy idős nénit a sorban. Spiró szerint a csehek a legvidámabbak. A novella itt olvasható! (Vigyázat, pdf.)

Mennyi erőszak!

A Park Kiadó jóvoltából tetemes mennyiségű Munro-kötetet olvashatunk magyarul. A Könyvfesztiválra jelent meg a legújabb, Mennyi boldogság! címmel. Novelláskötet ez is, de ezúttal másfajta történeteket kapunk, mint amilyeneket megszoktunk. Lehet, hogy azért van az az érzésünk, hogy az írónő mostanra kifulladt.

Öröklét szívószállal

Lackfi János termékeny íróember, de tőle is meglepő, hogy a Könyvfesztiválra két könyvvel is előrukkol: az egyik novellákat, a másik verseket tartalmaz. Mivel az utóbbi időben Lackfi inkább a gyerekolvasókra koncentrált, felnőtteknek szóló két új könyvére nagyon kíváncsiak voltunk. Nem csalódtunk. Ha valakinek bizonygatni kéne, hogy van szórakoztató modern magyar vers, Lackfit mutogatnánk neki vitrinben. Külön öröm, hogy mindkét könyvnek csodaszép a borítója, jó kézbe fogni őket.

Dugdossák a magyar írókat az olvasók elől

Négy népszerű magyar író tárcanovellái jelentek meg közös kötetben különösebb felhajtás nélkül, szinte titokban az Alexandra gondozásában. A kiadó úgy rejtegeti a könyvet, mintha szégyellni kellene: a borító messziről üzeni: "hozzám ne nyúlj", bemutató nem volt, és a kiadvány a megjelenés után azonnal a leértékelt áruk közé került. Pedig Dragomán György, Háy János, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina olyan nevek, amikről azt gondolnánk, külön-külön is elvisznek a hátukon egy kötetet. Vagy mégsem?

Stephen King összenyálaz

Amilyen nagy lelkesedéssel várjuk a soron következő Stephen King-kötetet, akkora csalódás érheti az olvasót a könyv elfogyasztása után. Nem is érdemes nagy elvárásokkal belekezdeni King ötödik, elbeszéléseit tartalmazó gyűjteményébe. És hiába terpeszkedik a borítón az író neve, sajnos már csak a megszokás miatt figyelünk fel rá - a zsigerekig ható félelem ezúttal is hiányzik.

A sellőférfi és a díszmadarakat evő lány

Már emlegettük, hogy szép számban jelenik meg mostanában kortárs dél-amerikai irodalom. Ezúttal Samanta Schweblin A madárevő című novelláskötetét olvastuk, amelyet a fordító hatékony marketingjének köszönhetően nagy várakozással fogadtunk. És nem kellett csalódnunk.

Facebook

Utolsó kommentek

Címkefelhő

hír (294),kritika (238),krimi (69),képregény (58),interjú (57),magyar irodalom (56),borító (55),Magvető (52),gyerekirodalom (47),Európa Könyvkiadó (43),Európa Kiadó (40),Agave (39),összeállítás (38),nemsokára (34),Libri Kiadó (28),kortárs magyar (27),novella (25),gyerekkönyv (25),Ulpius-ház (23),sci-fi (23),dizájn (22),könyvtár (22),e-könyv (21),programajánló (21),Scolar (21),vers (21),amerikai irodalom (19),Harry Potter (19),cover design (18),Nobel-díj (17),irodalmi díj (17),ifjúsági irodalom (17),ponyva (17),illusztráció (16),történelmi regény (15),Murakami Haruki (15),Kondor Vilmos (15),J. K. Rowling (15),Stephen King (15),infografika (13),Könyvfesztivál 2012 (13),skandináv krimi (13),Cartaphilus (13),Geopen (13),észak-amerikai irodalom (13),latin-amerikai irodalom (13),Bret Easton Ellis (12),regény (12),brit irodalom (12),Könyvfesztivál 2011 (12),skandináv irodalom (12),könyvdizájn (12),portré (12),életrajz (12),fantasy (12),Scolar Kiadó (11),Nyitott Könyvműhely (11),olvasásnépszerűsítés (11),ifjúsági (11),Könyvhét 2011 (11),orosz irodalom (11),top10 (10),családregény (10),adaptáció (10),könyvpiac (10),vicces (10),Partvonal (10),fordítás (10),ajánló (10),Magvető Kiadó (10),Jonathan Franzen (10),Umberto Eco (9),ifjúsági regény (9),magánélet (9),magyar krimi (9),Michel Houellebecq (9),Gabriel García Márquez (9),könyvművesek (9),kézirat (9),Jo Nesbo (9),Baráth Katalin (9),Ljudmila Ulickaja (9),vámpírregény (8),Krasznahorkai László (8),Agave Kiadó (8),francia irodalom (8),könyvfesztivál 2013 (8),romantikus (8),Berg Judit (8),történelem (8),Mario Vargas Llosa (8),design (8),Lackfi János (7),horror (7),Háy János (7),memoár (7),Grecsó Krisztián (7),Animus (7),kiállítás (7),Cormac McCarthy (7),német irodalom (7),Man Booker-díj (7),Agatha Christie (7),Szécsi Noémi (7),Neil Gaiman (7),Salman Rushdie (6),ingyenkönyv (6),könyvbemutató (6),angol irodalom (6),Stieg Larsson (6),Parti Nagy Lajos (6),költészet (6),Könyvhét 2012 (6),cenzúra (6),Kossuth Kiadó (6),Bartos Erika (6),Manó Könyvek (6),Jane Austen (6),Sherlock Holmes (6),John le Carré (6),Batman (6),japán irodalom (6),DC Comics (6),zombiregény (6),esszé (6),Tóth Krisztina (6),Trónok harca (5),Shakespeare (5),kemény krimi (5),Benedek Szabolcs (5),Jaffa Kiadó (5),Budapest (5),Andy Warhol (5),képriport (5),A nagy Gatsby (5),Ray Bradbury (5),Superman (5),Dés Mihály (5),Könyvmolyképző (5),gasztro (5),interjúkötet (5),tényirodalom (5),J. D. Salinger (5),1Q84 (5),pszicho (5),északi irodalom (5),kortárs (5),Frei Tamás (5),Athenaeum (5),mese (5),Sofi Oksanen (5),játék (5),Alice Munro (5),Paolo Coelho (5),napló (5),meghalt (5),pályázat (5),Jack Kerouac (5),dél-amerikai irodalom (5),Kertész Imre (5),történelmi krimi (5),feminizmus (5),Rejtő Jenő (5),Douglas Coupland (5),film (5)

RSS