Miért kell olvasnunk a kisgyerekeknek?

A Bookpatrolon megjelent infografika a gyerekeknek való felolvasás fontosságát mutatja be apró tényekkel, számokkal és rajzokkal.

Meseolvasó önkénteseket keresnek

Idén is folytatódik a K&H gyógyvarázs önkéntes meseolvasó programja, amelyre ebben az évben bárki jelentkezhet országszerte. A három éve indult akció keretében eddig háromszáz középiskolás, valamint a pénzintézet száz dolgozója 37 alkalommal olvasott fel a kórházakban fekvő gyerekeknek kedvenc könyveikből.

A gyerekek nem ismerik a meséket

Fotók: Hajdú D. András [origo]

Kétszáz éve, 1812 decemberében jelent meg Wilhelm és Jacob Grimm német mesegyűjtése, a Gyermek- és családi mesék. Az évforduló alkalmából a Goethe Intézet interaktív vándorkiállítást szervezett. Január 4. és 18. között Budapesten látható a Grimm-meséket feldolgozó Märchenwelten.

Elnökgyilkosság nem rondíthat a karácsonyba

A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.

Ez egy könyv, válaszolja a majom. Gyerekkönyvek őszi estékre

"Egy öregemberről akarok mesélni, egy olyan öregről, aki egy szót sem szól már, arca fáradt, túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogjon, túl fáradt, hogy haragudjon" - kezdi egyik szokatlan meséjét Peter Bichsel. Az egyre sötétebb és hosszabb őszi estékre abszurd, indiános, dundi-bolyhos, könyvnépszerűsítő és tanító szándékkal írt meséket válogattunk.

75 éve jelent meg először A hobbit

A The Hobbit első kiadásának borítója

"Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit" - írta le a legenda szerint J. R. R. Tolkien nyolcvan éve dolgozatjavítás közben egy üres oldalra. Tolkien az 1920-as években kezdett el mesélni a gyerekeinek, ezekből a történetekből több meg is jelent, majd nekilátott egy meseregény megírásának egy kis hobbitról. Ennek kéziratát 1936 őszén adta le kiadójának, az Allen&Unwinnek. A The Hobbit című könyv pontosan 75 éve, 1937. szeptember 21-én meg is jelent Nagy-Britanniában, egy nappal a főhős, Zsákos Bilbó születésnapja előtt. Azóta százmillió példányt adtak el belőle, közel ötven nyelvre fordították le. A rajongók 1978 óta Zsákos Bilbó és Frodó (A Gyűrűk Ura hőse) születésnapja, azaz a szeptember 22-i Hobbit Nap körül megünneplik a Hobbit Hetet Tolkien világához kapcsolódó programokkal.

A népmeséktől az irodalmi alvilágig

Robert Darnton amerikai kultúrtörténész neve ismerősen csenghet a hazai olvasóknak, hiszen a Lúdanyó meséi és A nagy macskamészárlás című tanulmányai már 1987-ben megjelentek egy rövid és manapság már rendkívül nehezen hozzáférhető kötetben az Akadémiai Kiadónál. A 2010-es kiadás szerencsére tartalmazza a fent említett két szöveget is, amelyek mára a kulturális antropológia ihlette történetírás alapszövegeivé váltak Magyarországon is. A Lúdanyó és más tanulmányok második fele Darnton munkásságának egy másik oldalából ad ízelítőt, hiszen négy, a könyvterjesztés, írás, olvasás témakörében megjelent cikket is tartalmaz.

Nosztalgikus mesék iskolakezdéshez



- Picúr, hová sietsz?
- Iskolába! De egyáltalán nem sietek.
- Ráérsz?
- Majd szép lassan megyek, az iskola megvár.

Bár nem szigorúan az iskolásokról szólnak, a nyolcvanas években született Pom Pom-mesék nem hiányozhatnak a tanévkezdéshez kedvet hozó könyvek közül. Pom Pom minden reggel elkíséri barátnőjét a pontosan egy mese távolságra lévő iskolába, hogy az úton Gombóc Artúr, a Radírpók vagy az Óriástüdejű Üvegfújó történeteivel szórakoztassa. Csukás István hősei önzetlenek, segítőkészek, és lehetnek bármilyen furcsák, fontos, pótolhatatlan helyük van egymás életében. A Sajdik Ferenc rajzain megelevenedő, vissza-visszatérő, csetlő-botló szereplők otthonos világában a gyerekek majd' minden kérdéséről van valami mesélnivaló: az új cipőről, a lapos kerekű bicikliről, a sárkányokat és a lovagokat érintő illemszabályokról.

A világ legkisebb könyvtára

A legnagyobb és leghíresebb babaház Mária királynőnek készült unokatestvére, Mária Lujza megrendelésére 1922-ben. Az építését Edwin Lutyens, a kor leghíresebb brit építésze felügyelte, ezerötszáz kézműves három évig dolgozott rajta. A működő mosdók, felvonók és autók mellett egy könyvtár is helyet kapott az 1:12 arányban készült Edward-kori villában, amely kétszáz kötetet tartalmaz 171 szerzőtől. Megtalálhatók benne többek között Arthur Conan Doyle, J. M. Barrie, Thomas Hardy, Rudyard Kipling és W. Somerset Maugham művei is.

Egy kisfiú, a teremtő és ősi lények harca a szabadságért

A kiadott gyerekkönyvek csaknem hatvan százaléka készül a 6 év alatti gyerekeknek a KSH adatai szerint. A szerényebb választék miatt nagy érdeklődést vált ki, ha végre egy 10-14 éveseknek szóló regény jelenik meg egy magyar szerzőtől. Különösen, ha azt a Magvető adja ki, ahol viszonylag ritkán jelentkeznek gyerekkönyvvel, a kivételek között pedig olyan kortárs kánonképző könyveket találni, mint például Varró Dániel verses meseregénye (Túl a Maszat-hegyen), Kovács András Ferenc gyűjteményes verskötete (Hajnali csillag peremén) vagy Tóth Krisztina kötete (Állatságok).

Ebben a környezetben jelent meg 2011 végén Lakatos István meseregénye, a Dobozváros.

A mese elzáródott érzelmi csatornákat nyit fel

A mesékkel kapcsolatban azonnal a gyerekek jutnak eszünkbe, a terápia szó hallatán azonban a legkevésbé sem egy kanapén gyötrődő ötévest képzelünk magunk elé. De akkor kit gyógyít a mese és hogyan?

A kínaiak azt hitték, Hófehérke a törpékkel szexel

Egy kínai kiadó nem találta a Grimm-testvérek eredeti német nyelvű meséit, ezért egy japán kiadvány alapján készítették el a mesék kínai kiadását. Utólag jöttek rá, tévedésből a világhírű történetek pornográf változatát fordíttatták le, amelyben Hófehérke erotikus kapcsolatba bonyolódik előbb apjával, aztán a hét törpével, halála után pedig egy nekrofil herceg használja ki őt szexuálisan. A Grimm-mesék ominózus pornóváltozatát a Miszao-Kirju japán szerzőpáros jegyzi, a hibát a China Media Time érdekeltségébe tartozó China Friendship Publishing Company követte el. A pornómesék a gyermekkönyvek között kaptak helyett, és szerzőként a Grimm-testvérek szerepeltek. A köteteket azóta eltávolíttatták a könyvespolcokról. (MTI)

Nagy mesemondóink: miért szeretjük őket és miért nem?

Rájuk vagyunk büszkék, az ő meséiken növünk fel, az ő történeteiket mondjuk el újra és újra gyerekeinknek. De mit szeretünk bennük, melyikőjüket miért olvassuk - és ki az, akinek a meséit valamiért mégse olvassuk szívesen? Összeszedtük a magyar mesehagyomány legnépszerűbb szerzőit - ha már meséről van szó, hetet. Összeállításunk szigorúan szubjektív, vitatkozni szabad. Lázár Ervin

Amiért szeretjük: A szökevény szeplők iskolai olvasása után mindenki szeplős akart lenni az osztályban. Dömdödöm pedig minden kétséget kizáróan a legbölcsebb mesehős. A humor és az irónia keserédessé teszi Lázár Ervin mesevilágát, mely nemcsak egyedi, de mesterien felépített is. 

Amiért unalmas: Unalmas? Rongyosra olvassuk!

 

Janikovszky Éva

Amiért szeretjük: Janikovszky Éva feszes, jól megírt szövegei, valamint az azoktól szinte elválaszthatatlan Réber László illusztrációk üdítően hatnak a sok locsogós, túlcsicsázott gyerekkönyv mellett. Igazi klasszikus.

Amiért unalmas: Az Örülj, hogy fiú! és az Örülj, hogy lány! a legmodorosabb, legközhelyesebb ajándékkönyvek közé küzdötték fel (vagy inkább le) magukat. A magyar olvasóközönség körében hangosan sztárolt Janikovszky legidegesítőbb jellemzője, hogy a gyerekeknek szánt könyveiben örökké és erőltetetten kikacsint a felnőttekre.  

 

Dargay Attila

Amiért szeretjük: Munkássága nemcsak megkerülhetetlen, de felejthetetlen is, szinte minden magyar animációs filmet, amit ismerünk és szeretünk, ő készített. A Vuk vagy éppen a Szaffi a mi Walt Disney-nk, sorozatain (például a Pom Pom vagy A nagy ho-ho-ho-horgász) több generáció nőtt fel és nevelkedik most is. Igazi zseni, akire a magyar mese és filmgyártás örökre büszke lehet.   

Amiért unalmas: Egyre fásultabban várjuk, hogy a Dargay-klasszikusok után mikor fog végre újjáéledni a magyar animációs film. Továbbá rossz látni, hogy tehetségtelen kóklerek elpazarolják az örökségét (lásd például A kis Vuk). Dargay viszont mindig is megunhatatlan marad.

 

Bálint Ágnes

Amiért szeretjük: Bálint Ágnessel kezdődött a magyar gyerektelevíziózás, műsorai pedig még ma is sokak kedvencei. A Futrinka utca lakói, Mazsola, Kukori és Kotkoda, vagy éppen Frakk születésük óta nem mentek ki a divatból, a legtöbb felnőtt úgy gondol rájuk, mint a tévés mesék békés aranykorára, amikor még a mesék nem voltak erőszakosak, és nem tört a gyerekek romlatlanságára a gonosz Cartoon Network.

Amiért unalmas: A könyvek, a televíziós és színházi bábjátékok után megérkeztek a Bálint Ágnes-hangosmesekönyvek, a puzzle-ök, a társasjátékok, a Mazsola- vagy Frakk-plüssök - ennyi talán még Bálint Ágnesből is sok.

 

Bartos Erika

Amiért szeretjük: Az építészből örök amatőr meseíróvá és illusztrátorrá avanzsáló Bartos Erika könyvei a maguk egyszerűségében kétségkívül hordoznak valamilyen bájt. Kellő történeti távolból visszatekintve pedig a Bartos Erika-sikersztori minden bizonnyal a könyvpiac és könyvmarketing egyik legendájává fog válni. 

Amiért unalmas: Címszavakban: monotonitás, gondolkodást nem igénylő nyelvi és vizuális minimalizmus, futószalagon gyártott folytatások, tolakodó marketing.

 

Berg Judit

Amiért szeretjük: Berg Judit meseírói tehetségét nem lehet elvitatni: párhuzamosan több sorozatot is ír, melyek hasonlóan színvonalas, nyelvi minőségükben is megbízható mesék.

Amiért unalmas: Az állandóság azonban vissza is üthet. Több tucat kötet után egyre nehezebb újat mutatni. A folyamatosan megjelenő újabb és újabb köteteket rezignáltan tudomásul vesszük, a gyerek kedvenc sorozatának friss köteteit pedig automatikusan visszük haza, hogy minden különösebb meglepetés nélkül a már jól megszokott Berg Juditot tovább (vagy inkább újra és újra) mesélhessük.

 

Benedek Elek és a magyar népmesék

Amiért szeretjük: A magyar népmeséket legtöbben Benedek Elek gyűjtése nyomán ismerjük. Munkásságát - akárcsak a népdalgyűjtő Kodály Zoltánét - töretlen megbecsülés övezi, a népmesékre pedig, akár rajzfilmsorozatról, akár könyvekről van szó, nosztalgiával gondolunk. A népi hagyományok átörökítését segítő történetek ráadásul izgalmas akciókkal, véres tragédiákkal, túlvilági démonokkal zsúfoltak. A magyar népmesék gyerekszemmel az általános emberi értékek diadaláról szólnak, az idősebbek akár horrornovellákként is olvashatják őket. A rajzfilmekben pedig hihetetlen abszurd báj rejtőzik.  

Amiért unalmas: Bár valóban gazdag népmesegyűjteményünk van, a történetek felépítése elég monoton. Aki ismer párat, az tulajdonképpen ismerheti mindet: három királylány, legkisebb szegénylegény. A felkapottobb mesékkel farsangokon, óvodai-iskolai előadásokon, színházban, bábszínházban, tévében és diafilmeken is találkozhatunk. Sok gyereket már nehezen kötnek le az ismerős szerkezetű, régies stílusú és népies életmódról szóló mesék. Pedig a kevésbé favorizáltak között bőven akad izgalmasabb történet, csak ritkán vesszük a fáradságot, hogy megismerjük azokat. Érdemes turkálni Benedek Elek mesegyűjteményeiben (amelyek szerencsére interneten is elérhetők).

Facebook

Utolsó kommentek

Címkefelhő

hír (294),kritika (238),krimi (69),képregény (58),interjú (57),magyar irodalom (56),borító (55),Magvető (52),gyerekirodalom (47),Európa Könyvkiadó (43),Európa Kiadó (40),Agave (39),összeállítás (38),nemsokára (34),Libri Kiadó (28),kortárs magyar (27),novella (25),gyerekkönyv (25),Ulpius-ház (23),sci-fi (23),dizájn (22),könyvtár (22),e-könyv (21),programajánló (21),Scolar (21),vers (21),amerikai irodalom (19),Harry Potter (19),cover design (18),Nobel-díj (17),irodalmi díj (17),ifjúsági irodalom (17),ponyva (17),illusztráció (16),történelmi regény (15),Murakami Haruki (15),Kondor Vilmos (15),J. K. Rowling (15),Stephen King (15),infografika (13),Könyvfesztivál 2012 (13),skandináv krimi (13),Cartaphilus (13),Geopen (13),észak-amerikai irodalom (13),latin-amerikai irodalom (13),Bret Easton Ellis (12),regény (12),brit irodalom (12),Könyvfesztivál 2011 (12),skandináv irodalom (12),könyvdizájn (12),portré (12),életrajz (12),fantasy (12),Scolar Kiadó (11),Nyitott Könyvműhely (11),olvasásnépszerűsítés (11),ifjúsági (11),Könyvhét 2011 (11),orosz irodalom (11),top10 (10),családregény (10),adaptáció (10),könyvpiac (10),vicces (10),Partvonal (10),fordítás (10),ajánló (10),Magvető Kiadó (10),Jonathan Franzen (10),Umberto Eco (9),ifjúsági regény (9),magánélet (9),magyar krimi (9),Michel Houellebecq (9),Gabriel García Márquez (9),könyvművesek (9),kézirat (9),Jo Nesbo (9),Baráth Katalin (9),Ljudmila Ulickaja (9),vámpírregény (8),Krasznahorkai László (8),Agave Kiadó (8),francia irodalom (8),könyvfesztivál 2013 (8),romantikus (8),Berg Judit (8),történelem (8),Mario Vargas Llosa (8),design (8),Lackfi János (7),horror (7),Háy János (7),memoár (7),Grecsó Krisztián (7),Animus (7),kiállítás (7),Cormac McCarthy (7),német irodalom (7),Man Booker-díj (7),Agatha Christie (7),Szécsi Noémi (7),Neil Gaiman (7),Salman Rushdie (6),ingyenkönyv (6),könyvbemutató (6),angol irodalom (6),Stieg Larsson (6),Parti Nagy Lajos (6),költészet (6),Könyvhét 2012 (6),cenzúra (6),Kossuth Kiadó (6),Bartos Erika (6),Manó Könyvek (6),Jane Austen (6),Sherlock Holmes (6),John le Carré (6),Batman (6),japán irodalom (6),DC Comics (6),zombiregény (6),esszé (6),Tóth Krisztina (6),Trónok harca (5),Shakespeare (5),kemény krimi (5),Benedek Szabolcs (5),Jaffa Kiadó (5),Budapest (5),Andy Warhol (5),képriport (5),A nagy Gatsby (5),Ray Bradbury (5),Superman (5),Dés Mihály (5),Könyvmolyképző (5),gasztro (5),interjúkötet (5),tényirodalom (5),J. D. Salinger (5),1Q84 (5),pszicho (5),északi irodalom (5),kortárs (5),Frei Tamás (5),Athenaeum (5),mese (5),Sofi Oksanen (5),játék (5),Alice Munro (5),Paolo Coelho (5),napló (5),meghalt (5),pályázat (5),Jack Kerouac (5),dél-amerikai irodalom (5),Kertész Imre (5),történelmi krimi (5),feminizmus (5),Rejtő Jenő (5),Douglas Coupland (5),film (5)

RSS