Móricz Zsigmond megfojtja a kortárs regényt

A nagy magyar író, Móricz Zsigmond szerelemmel és apai érzésekkel vegyes kapcsolata Littkey Erzsébettel kétségkívül izgalmas témát szolgáltathat egy regényhez. Móricz Zsigmond viszonya azonban csak ürügy: hiába igyekszik a borító és a szöveg (előbbi egyértelműbben, utóbbi kevésbé hűen) az íróóriás életéhez kötni Barna Dávid első regényét, a törekvés a regény szempontjából kifejezetten károsnak bizonyul. A szövegben egyetlen ponton válik nyilvánvalóvá, hogy a minden szempontból jóétvágyú úr esetleg Móricz volna. Az Egy magyar regény azonban ezzel az egyértelműsítéssel többet veszít, mint nyer.

Darvasi László könyvei ingyen a neten

Tagjai közé választotta Darvasi László írót a Digitális Irodalmi Akadémia, ami azzal jár, hogy művei nemsokára ingyenesen lesznek olvashatók a DIA oldalán. Akinek van tehát e-könyv-olvasója, készülhet. A Virágzabálók című vaskos regény egy szegedi család misztikus és mesés elemekkel átszőtt 19. századi története; A könnymutatványosok legendája pedig egy történelmi regénynek álcázott török kori tündérmese - mindkettőt ajánljuk. Akinek pedig gyereke van (öttől fölfelé), az a Trapiti-könyveket olvashatja neki esténként.

Sajnos a Digitális Irodalmi Akadémia programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra (vagy gondoltak, de utálják őket), mert a DIA ingyenesen elérhető tartalmait csak nagy kínnal lehet átrakni e-könyv-olvasókra. De nem lehetetlen. A megoldás: megnyitjuk az oldalt, ahol a könyv olvasható, jobb klikk, majd oldal mentése. A html-t utána Mobipocket Creator vagy Kindlegen programokkal (mindkettő ingyenes) lehet konvertálni a szükséges formátumba (Kindle esetén prc, a többi epub). Ez a módszer sajnos csak akkor működik, ha nincsenek a szövegben oldalszámok! Mindenképpen hasznos kipróbálni a módszert, 600 oldalas műveket laptopon/PC-n olvasni meglehetősen kényelmetlen.

 

Betegségéről is ír új könyvében Kertész Imre

A Nobel-díjas szerző 2001 és 2003 között írt naplója Mentés másként címmel kerül a boltokba. A könyvben Kertész Imre beszél súlyosbodó Parkinson-kórjáról, amely miatt át kellett térnie a számítógépre, ír Budapestről Berlinbe való költözéséről és a Nobel-díjról.

Szvoren Edina kapta az elsőkönyves díjat

A zenetanárként dolgozó 37 éves Szvoren Edina kapta idén a 350 ezer forintos pénzjutalommal járó Bródy Sándor-díjat Pertu című novelláskötetéért. A díjat mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált első kötetes prózaírónak ítélik oda. Az indoklásban a zsűri "az írásművek kiérleltségét" és "az írói világ gazdagságát" emelte ki. A díjat korábban megkapta már Varró Dániel, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Máté Angi. Szvoren Edina Pertu című kötetét tavaly már az utóbbi évek legerősebb első köteteként méltatták a kritikusok. Az elbeszélések sötét hangulatúak, de mind nagyon fegyelmezetten komponáltak, akárcsak egy-egy zenemű. A könyv a Palatinusnál jelent meg.

Asztaltáncoltatás Világos után

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.

Több mint retro, kevesebb mint korrajz

Egy szociológus regényt ír az általa jól ismert korról - ráadásul ez a kor a 60-as évek: a Bambi, a táskarádió és a pöttyös szoknya kora. A Csupasz nyulakban elfért volna több szociológia, de alapvetően elgondolkodtató, igényes szórakoztató irodalom, amely a korszak egyik alapproblémájával, a nők helyzetével foglalkozik egy leányanya és éltanuló húga sorsán keresztül.

Kötelező olvasmány minden magyarnak

Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

A sorbanállás pszichológiája Spiró szerint

A Magvető Kiadó kirakott a honlapjára egyet Spiró György Kémjelentés című, Könyvhétre megjelenő kötetének novellái közül. A Milyenek a csehek (meg a magyarok meg a lengyelek)? című rövidke és frappáns írás azt hasonlítja össze, hogyan viselkednének a címbeli három nemzet tagjai, ha az orvosi rendelőben egy lány előre engedne egy idős nénit a sorban. Spiró szerint a csehek a legvidámabbak. A novella itt olvasható! (Vigyázat, pdf.)

Krasznahorkai László: A Bibliának is rossz a marketingje

Fotó: Mudra László [origo]

Ha azt gondolta valaki, hogy Krasznahorkai László, Tarr Béla állandó alkotótársa egy búskomor, pesszimista remete, aki állandóan világégésről fantáziál, ráadásul hosszú mondatokban, az most ezt elfelejtheti. Egy derűs ember beszélt nekünk a kínai bevásárlóközpontokról, divatos rockkoncertekről és a bulvármédia filozófiájáról. Kitárgyaltuk, hogy rossz a marketingje, hogy David Byrne-nel a konyhában zenélgettek, és hogy az irodalom helyett nemsokára gondolkodunk. Közben elfogyasztottunk némi szusit is. Nemrég került a mozikba Krasznahorkai László egy korábbi szövegére alapozó, A torinói ló című film, ennek ürügyén ültünk le beszélgetni, de az író szerint ő már Tarr Béláról mindent elmondott.

Öröklét szívószállal

Lackfi János termékeny íróember, de tőle is meglepő, hogy a Könyvfesztiválra két könyvvel is előrukkol: az egyik novellákat, a másik verseket tartalmaz. Mivel az utóbbi időben Lackfi inkább a gyerekolvasókra koncentrált, felnőtteknek szóló két új könyvére nagyon kíváncsiak voltunk. Nem csalódtunk. Ha valakinek bizonygatni kéne, hogy van szórakoztató modern magyar vers, Lackfit mutogatnánk neki vitrinben. Külön öröm, hogy mindkét könyvnek csodaszép a borítója, jó kézbe fogni őket.

A költészettel lehet a legjobban csajozni

Fiatal filmesek saját pénzből csináltak dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme 2011-ben is az irodalomnak. A dokumentumfilm párjaként készül egy rövidfilm is Trill Zsolt és Petrik Andrea szereplésével. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag "ütni fog". A két film április 11-én, a költészet napján debütál a neten.

Dugdossák a magyar írókat az olvasók elől

Négy népszerű magyar író tárcanovellái jelentek meg közös kötetben különösebb felhajtás nélkül, szinte titokban az Alexandra gondozásában. A kiadó úgy rejtegeti a könyvet, mintha szégyellni kellene: a borító messziről üzeni: "hozzám ne nyúlj", bemutató nem volt, és a kiadvány a megjelenés után azonnal a leértékelt áruk közé került. Pedig Dragomán György, Háy János, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina olyan nevek, amikről azt gondolnánk, külön-külön is elvisznek a hátukon egy kötetet. Vagy mégsem?

Ingyenes magyar irodalmi lap indul New Yorkban

Színházjegy és múzeumi belépő mellé osztogatná a kortárs magyar irodalmi folyóiratot a Megint Nobel Alapítvány. Céljuk, hogy ismét legyen magyar szerző, aki "Magyarországon folytatott tevékenységéért kapja meg a Nobel-díjat" - nyilatkozta a kiadó vezetője az MTI-nek.

Száz év fejremegés

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.

"A nagymama receptesfüzetén keresztül lehet a hazát szeretni" - interjú Grecsó Krisztián íróval

Fotó: Magócsi Márton [origo]

A harmincas írógeneráció egyik sikertörténete az övé. Versekről nyergelt át prózára, ahol láthatóan azóta is elemében érzi magát. A helyi anekdotákat feldolgozó Pletykaanyu botrányt keltő novellái után megbízhatóan jönnek sorba a regények. Mellettem elférsz címmel most került a boltok polcaira a harmadik, melyben Grecsó Krisztián saját családi titkairól lebbenti fel a fátylat: a titkolt melegszerelem csak az egyik az elmesélt komor férfisorsok közül. Grecsóval a regény egyik helyszínén, a Komédiás kávéházban beszélgettünk a családi mítoszok fontosságáról, Trianonról, hazáról, és arról, hova jár kocsmázni. Az író egyúttal megnyugtat mindenkit, nem jár kurvázni a Thököly útra.

Dörzsöld meg a pöttyöt! 2010 legjobb könyvei

Megkértünk hét, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó embert, hogy válasszák ki az elmúlt év számukra legfontosabb könyveit. Íróemberek, irodalomkritikusok, kiadóvezetők, könyvesbolt-tulajdonosok foglalják össze számunkra 2010-et könyvcímek formájában. Sci-fi, gyerek, kortárs - ami belefér.

Maga miért ragaszkodik azokhoz, akik a halálát akarták?

Konrád Györgyöt nem kell bemutatni. A látogatót, A cinkost vagy A városalapítót az is ismeri, aki nem is olvasta. És mindenki szembesült már politikai tevékenységével. Konrád György napjaink egyik legismertebb magyar írója külföldön, főleg Németországban. Azt talán kevesebben tudják, hogy filmekben is vállalt szerepet. Életművében mindig is nagyobb hangsúlyt kapott az esszé, mint a szépirodalom: új könyvében a zsidó létről gondolkodik.

Mit olvasson a celeb a vadonban? - Interjú Lackfi János költővel

66 évvel Szerb Antal híres Száz vers című antológiája után a napokban került a könyvespolcokra Lackfi János azonos című válogatása. A költő a Helikon Kiadó kérésére vágott bele a feladatba, ami egy - a nagyközönséghez szóló, de a nehezebb hangvételű műveket sem mellőző - színes összeállítás elkészítése volt. Lackfi szerint Szerb Antal óta jócskán tágult a világköltészet, de azért pár verset megőrzött az előd válogatásából is. A versolvasási kedv lanyhulásáról panaszkodni évezredes közhely, csak fel kell fedezni azokat az értékes verseket, amelyek érthetők, és mai mondanivalóval is bírnak számunkra. Beszélgetés Lackfi János költővel, a most megjelent Száz vers című versantológia összeállítójával.

Magyar történelemtanárnő Leni Riefenstahl árnyékában

Olvasható női regénynek, fejlődésregénynek, szerelmes regénynek, kriminek, párhuzamos életrajznak, történelmi regénynek - sokrétű művel van dolgunk, ami azonban mégsem túlzsúfolt. Lovas Ildikó a Kijárat az Adriára és a Spanyol mennyasszony után újra helyet követel magának az éjjeliszekrényünkön: a nácik kedvenc rendezőnőjének, Leni Riefenstahlnak a monológjait szövi egybe egy általános iskolai történelemtanárnő életének eseményeivel. Leni és Léni regénye.

Vámos Miklós kalózokról és dinókról

Vámos Miklós A csillagok világa című új könyvében Virág Pál középkorú tengerjogász bőrébe bújik, akinek legfőbb ismertetőjegye, hogy állandóan mesél. Világnézetét és tudását, mint trezorba, úgy zárja mesékbe, hogy így adja át fiainak. Mesél az óbudai plüssállatkagyárról, Pompejiről és az időmértékes verselésről, Julius Caesarról és a kalózokról, Gulliverről és Steven Spielberg dinoszauruszairól - közben pedig az ő életét is megismerjük minden felnőtt gondjával és nehézségével együtt. A történetek meg(rajz)filmesítésért kiáltanak, de míg az megszületik, sok jó sztorit zsákmányolhatunk saját gyermekeink számára.

Szilasi László kapta a Rotary irodalmi díjat

Szilasi László Szentek hárfája című agyafúrt krimije nyerte idén a Rotary irodalmi díjat. A másik két jelölt Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc  című regénye volt. A díjat az elmúlt egy évben magyar nyelven megjelent legjobb szépirodalmi műnek ítélik oda, idén a héttagú zsűri több száz műcím közül 31 művet elemzett részletesen. A zsűri a korábban irodalomkritikusként ismert szerző első regényét Szerb Antal és Umberto Eco műveihez hasonlította. Indoklásuk szerint a sokrétegű nyelvi igényesség és a cselekmény jól bonyolított szerkezete élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A könyvről mi is írtunk, a Szentek hárfája egy többlépcsős nyomozást követ végig. 1924 karácsonyán Békéscsaba - Haragoson (Árpádharagos) a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap.  A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról. (MTI)

Lőrincz L. László és Berg Judit művei ingyen

A 15 éves Magyar Elektronikus Könyvtár születésnapja alkalmából 15 kortárs szerző egy-egy művét tette elérhetővé az olvasók számára. A www.mek.oszk.hu oldalon mostantól bármikor elolvashatjuk Lőrincz L. László A kicsik című könyvét, ha pedig esti mesére lenne szükségünk, csak egy kattintás Berg Judit és a Mesék a Tejúton túlról. Hozzáférhetünk Bartis Attila Tizenegy novella, Csányi Vilmos Malion és Theaés Szív Ernő (Darvasi László) A vonal alatt című köteteihez. Rajtuk kívül Heller Ágnes, Nyíri Kristóf, Nemeskürty István, Kenyeres Zoltán, Vekerdi József, Vajda Mihály, Szilágyi Szabolcs, Hévizi Ottó, Zimányi Vera egy-egy szövege olvasható a digitális könyvtárban, érdemes kutakodni. A szövegeket maguk a szerzők adományozták a szervezetnek. (MTI)

"Költőnek lenni nem pálya" - tízen a versről és Faludyról

Faludy György szeptember 22-én lett volna százéves. Születésnapját arra használtuk fel ürügyül, hogy körbenézzünk, hogyan látják őt és saját szakmájukat kollégái: milyen költőnek lenni 2010-ben? Tíz szerző válaszolt kérdéseinkre. Kiderült, szép szakma, de ha valaki ezt választja, keressen mellé kenyérkereső foglalkozást is. A mai korban legalább az a jó, hogy lehet játszani a formákkal. Azt is megtudtuk, Faludy Györgyöt bizonyos körökben fanyalgás övezi, Kosztolányi viszont egyöntetű népszerűségnek örvend.

Kádártól az aranyér sem ment meg

Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani.

Hiányzik a hulla, a tettes meg az indíték

"Egy nagyon unalmas nyelvészeti órán, egy novemberi esős napon automatikus írásmóddal írtam két verset, de saját nevemen soha nem jelentettem meg szépirodalmi művet" - mesélte egy régi rádióinterjúban Szilasi László. Azt mondta, úgy érzi, hogy esszét a "maga géposztályában" jobbat tud írni, mint szépirodalmat, ezért néhány álneves próbálkozás után le is tett a regények, novellák vagy versek írásáról.

«
12

Facebook

Utolsó kommentek

Címkefelhő

hír (294),kritika (238),krimi (69),képregény (58),interjú (57),magyar irodalom (56),borító (55),Magvető (52),gyerekirodalom (47),Európa Könyvkiadó (43),Európa Kiadó (40),Agave (39),összeállítás (38),nemsokára (34),Libri Kiadó (28),kortárs magyar (27),novella (25),gyerekkönyv (25),Ulpius-ház (23),sci-fi (23),dizájn (22),könyvtár (22),e-könyv (21),programajánló (21),Scolar (21),vers (21),amerikai irodalom (19),Harry Potter (19),cover design (18),Nobel-díj (17),irodalmi díj (17),ifjúsági irodalom (17),ponyva (17),illusztráció (16),történelmi regény (15),Murakami Haruki (15),Kondor Vilmos (15),J. K. Rowling (15),Stephen King (15),infografika (13),Könyvfesztivál 2012 (13),skandináv krimi (13),Cartaphilus (13),Geopen (13),észak-amerikai irodalom (13),latin-amerikai irodalom (13),Bret Easton Ellis (12),regény (12),brit irodalom (12),Könyvfesztivál 2011 (12),skandináv irodalom (12),könyvdizájn (12),portré (12),életrajz (12),fantasy (12),Scolar Kiadó (11),Nyitott Könyvműhely (11),olvasásnépszerűsítés (11),ifjúsági (11),Könyvhét 2011 (11),orosz irodalom (11),top10 (10),családregény (10),adaptáció (10),könyvpiac (10),vicces (10),Partvonal (10),fordítás (10),ajánló (10),Magvető Kiadó (10),Jonathan Franzen (10),Umberto Eco (9),ifjúsági regény (9),magánélet (9),magyar krimi (9),Michel Houellebecq (9),Gabriel García Márquez (9),könyvművesek (9),kézirat (9),Jo Nesbo (9),Baráth Katalin (9),Ljudmila Ulickaja (9),vámpírregény (8),Krasznahorkai László (8),Agave Kiadó (8),francia irodalom (8),könyvfesztivál 2013 (8),romantikus (8),Berg Judit (8),történelem (8),Mario Vargas Llosa (8),design (8),Lackfi János (7),horror (7),Háy János (7),memoár (7),Grecsó Krisztián (7),Animus (7),kiállítás (7),Cormac McCarthy (7),német irodalom (7),Man Booker-díj (7),Agatha Christie (7),Szécsi Noémi (7),Neil Gaiman (7),Salman Rushdie (6),ingyenkönyv (6),könyvbemutató (6),angol irodalom (6),Stieg Larsson (6),Parti Nagy Lajos (6),költészet (6),Könyvhét 2012 (6),cenzúra (6),Kossuth Kiadó (6),Bartos Erika (6),Manó Könyvek (6),Jane Austen (6),Sherlock Holmes (6),John le Carré (6),Batman (6),japán irodalom (6),DC Comics (6),zombiregény (6),esszé (6),Tóth Krisztina (6),Trónok harca (5),Shakespeare (5),kemény krimi (5),Benedek Szabolcs (5),Jaffa Kiadó (5),Budapest (5),Andy Warhol (5),képriport (5),A nagy Gatsby (5),Ray Bradbury (5),Superman (5),Dés Mihály (5),Könyvmolyképző (5),gasztro (5),interjúkötet (5),tényirodalom (5),J. D. Salinger (5),1Q84 (5),pszicho (5),északi irodalom (5),kortárs (5),Frei Tamás (5),Athenaeum (5),mese (5),Sofi Oksanen (5),játék (5),Alice Munro (5),Paolo Coelho (5),napló (5),meghalt (5),pályázat (5),Jack Kerouac (5),dél-amerikai irodalom (5),Kertész Imre (5),történelmi krimi (5),feminizmus (5),Rejtő Jenő (5),Douglas Coupland (5),film (5)

RSS