Cormac McCarthy könyveiből több filmfeldolgázás is készült, de az amerikai író pályája során most először ír eredeti forgatókönyvet. A sztoriról egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy ügyvédről szól, aki belekeveredik egy drogbizniszbe az Egyesült Államok délnyugati részén.
Exhumálhatják Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő holttestét, hogy megállapítsák, gyilkosság áldozata volt-e - írja a The Telegraph. Neruda hazájában vezető kommunista politikusnak számított, 1973. szeptember 23-án 69 éves korában hunyt el, halotti anyakönyvi kivonata szerint prosztatarákja győzte le. Nem először vetődik fel a gyanú, hogy Neruda halála körül valami nem stimmel.
Az elmúlt tíz évben az amerikaiak feszülten várták a nagy 9/11-es regényt, amely leírja, milyen volt megélni az addig csak hazafias katasztrófafilmekből ismert élményt, hogy társadalmukat náluk hatalmasabb veszély fenyegeti. Az igényt maguk a "nagy kortárs író" címkével ellátott szerzők is nyomasztónak érezhették, mivel pár év elteltével szinte valamennyien megpróbálkoztak írni 9/11-ről különböző nézőpontokból.
A Google űrvárosba sűrítette a születésnapos argentin írói világát. A képen az idős Borges egy üvegen át szemléli egy kupolás épület, kanyargós lépcsők és labirintusok látképét. Jorge Luis Borges nemcsak szürreális-fantasztikus hangulatú novellái miatt lett a posztmodern irodalom nagy ikonja, hanem azért is, mivel irodalmi fantazmagóriáiban olyan problémákat vetett fel, amelyek később meghatározták korunkat. A Bábeli könyvtár című elbeszélésében leírt fantasztikus végtelen könyvtárat például az internet előfutáraként szokták értelmezni, Az elágazó ösvények kertje című remek kémnovellából a hipertext ötletét olvassa ki az utókor, míg a Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője című rendkívül vicces írása a posztmodern irodalom egyik fő problémáját, a vendégszövegek és intertextusok kérdését mutatja be groteszk nézőpontból. A novelláit szerezzétek be, azok a legjobbak; az Európa könyvkiadó adta ki őket magyar nyelven négykötetes Borges-sorozatában.
A Zsigerek című novella felolvasóestjein állítólag több tucatnyian ájultak el, pedig Chuck Palahniuk horrornovellái egy megfáradt, önmagát agyonismétlő író képét sejtetik. Sem a szereplők, sem a vér nem hiteles. A Kísértetteket olvastuk.
A Portnoy-kór és az Amerikai pasztorál amerikai szerzőjét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosaként emlegetik. Egyelőre még nem sikerült megkapnia, viszont az angol nyelvterület legtekintélyesebb irodalmi díját, a Man Bookert most 2011-ben neki ítélték oda.
Cormac McCarthy Határvidék trilógiájának első részét nem a sztori teszi érdekessé, mert az elég sablonos, hanem a hangulat. A mexikói határvidék minden cecelégye a fülünkben zümmög, miközben a Texasból menekülő suhancok boldogulni próbálnak délen. Reménytelenül, persze, hiszen McCarthy-regényről van szó. A Vad lovakat olvastuk.
Thomas Pynchon, Philip Roth, Cormac McCarthy és Don DeLillo nagy amerikai négyesfogata mellett Bret Easton Ellis a provokatőr, Paul Auster pedig a monomániás grafomán. Regényeit posztmodernnek vagy posztmodern utáninak tartják, mégis könnyen emészthető, olvasmányos művek. Eddig 15 kötete jelent meg nálunk, a legutolsó Láthatatlan címmel épp pár hete. Annak, aki még sosem olvasott Austert, de érdekli, mit esznek rajta mások, összeszedtük, hol érdemes nekiállni az életműnek.
Richard Yates neve ismerősen csenghet: ő az az amerikai író, akinek regényéből A szabadság útjai című emlékezetes film készült, Leonardo DiCaprio és Kate Winslet főszereplésével. A most megjelent Húsvéti korzó is filmvászonra kívánkozik. Az író legjobb regényének mondják, de akárhogy is: Yates a családon belüli elfojtások szakértője.
Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn hamarosan cenzúrázott verzióban jelenik meg az Egyesült Államokban: a rasszistának minősülő "nigger" szót rabszolgára (slave) cserélik, és más, kisebb változtatásokat is eszközölnek.
Huszonöt évvel a Nullánál is kevesebb után Bret Easton Ellis megírta, mi lett negyvenes éveikre a regény közönyös, sivár és tehetetlen tinédzsereiből. Aki az előzményhez hasonló erejű korrajzot vár, csalódni fog. A Királyi hálószobák nem korrajz, csak pár furcsa szerelem és pár még furcsább gyilkosság története. Annak viszont nem rossz.
Idén a 85 éves katalán írónő, Ana María Matute kapta a spanyol nyelvű országok legrangosabb irodalmi elismerését, a Don Quijote szerzőjéről elnevezett 125 ezer eurós (csaknem 35 millió forintos) Cervantes díjat. "Régóta kijárt neki ez a díj, de jobb későn, mint soha" - kommentálta a hírt az idei Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben kapta meg a Cervantes-díjat. Matutét a polgárháború utáni spanyol irodalmi nemzedék egyik jelentős szerzőjeként tartják számon. Munkásságára erősen hatott a spanyol polgárháború, több könyve szól erről a témáról, visszatérő témái az erőszak és a gyermeki ártatlanság elvesztése. Emellett számos gyermekkönyvet is írt. Munkáit 23 nyelvre fordították le, magyarul olvasható a Paulina című ifjúsági regény és számos novella. Jelenleg több ország egyetemén oktat, idejének nagy részét az Egyesült Államokban tölti. (MTI)
Az Epizód egy vándorfestő életéből az argentin César Aira első magyarul megjelenő regénye. A könyv egy nálunk is létező hagyományt követ: egy valódi történetet mesél el fiktív elemekkel ötvözve. A történetmesélés viszont egészen egyedi, a műben borgesi töménységben keverednek szépirodalmi, művészeti, filozófiai és természettudományos részek.
Állatkínzás, zajártalom, szómágia, varázslat, gyerekhalál, boszorkányság, nekrofília és a szabad akarat - az új Palahniuk-könyv, az Altató hívószavai. Chuck Palahniuk az egyik legjobban hájpolt amerikai szerző - hát ebből a könyvből nem derül ki, miért.
Már emlegettük, hogy szép számban jelenik meg mostanában kortárs dél-amerikai irodalom. Ezúttal Samanta Schweblin A madárevő című novelláskötetét olvastuk, amelyet a fordító hatékony marketingjének köszönhetően nagy várakozással fogadtunk. És nem kellett csalódnunk.
Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.
Az ősz az irodalmi díjak szezonja, és bár nem akarunk túlságosan belemélyedni az összes díj esélyeseinek és nyerteseinek sorolásába, ezt muszáj megírnunk. Feltűnően hiányzik ugyanis Jonathan Franzen az évtized könyveként ünnepelt Freedom című regénye az amerikai irodalmi díj (National Book Prize) döntőseinek szerdán közzétett listájából. Miután az utóbbi hetekben Jonathan Franzen portréja virított mindenhol (például a Time címlapján), valamint másról sem lehetett hallani, csak hogy mennyire fontos és korszakalkotó a regénye (például Oprah Winfrey műsorában), a mellőzés felér egy arculcsapással. Helyette bejutott a döntősök közé nagy kedvencünk, Nicole Krauss, akinek könyvei, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába magyarul is olvashatók, illetve nem-fikciós kategóriában jelölték Patti Smith önéletrajzát is.
2010-ben Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön egy órakor Peter Englund, a svéd akadémia titkára. Az író a hivatalos indoklás szerint "a hatalmi struktúrák feltérképezéséért és az egyén ellenállásának, lázadásának és kudarcának erőteljes ábrázolásáért" érdemelte ki az irodalmi kitüntetést. Mario Vargas Llosa Latin-Amerika egyik legelismertebb szerzője, generációjának kiemelkedő alkotója, aki rengeteg különféle műfajban kipróbálta magát. Írt krimit, politikai thrillert, erotikus regényt, könnyed komédiát, történelmi nagyregényt. Magyarországon 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt. Magyarul legtöbb műve olvasható, ismertebb regényei közé tartozik A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, a Mayta története, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései, A kecske ünnepe.
Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)
Jonathan Franzen, akit a Freedom (Szabadság) című regényének szeptemberi megjelenése óta a "világ jelenleg élő legnagyobb írójaként" ünnepelnek az amerikai kritikusok, pórul járt tegnap egy londoni könyvbemutatón. Az este a kiadó sűrű bocsánatkéréseivel kezdődött, amire a brit kiadás helyesírási hibái és a könyv kényszerű bezúzása miatt került sor. Ezután az események még bizarrabb fordulatot vettek. Két ismeretlen férfi lépett oda az íróhoz, az egyikük lekapta róla a szemüveget, a másik pedig egy cetlit nyomott a kezébe "$100 000 és a szemüveged megint a tied" felirattal és egy hotmailes e-mail-címmel, majd a két alak gyors iramban elhagyta a tett színhelyét. A szemüveget a rendőrség helikopterei egy közeli park bozótjában sértetlenül megtalálták, eltulajdonítójával együtt. Az író annak ellenére, hogy bizonyára megérezte mínusz nyolcas szemüvegének hiányát, nem tesz feljelentést, "veszélytelen csíny"-nek tartja az egészet. A viccre közben mások is lecsaptak, az eBayen még tegnap este egy hirdetés látott napvilágot, amely Franzen ellopott szemüvegét kínálta licitre. Később ezt néhány híroldal tényként tette közzé.
Franzen regényének nagyszerűségéről egyelőre a magyar olvasók még nem tudnak anyanyelvükön meggyőződni, eddig még egyik magyar kiadó sem csapott le a jogokra.
Az Apa és fia című regényével berobbant brit Tony Parsons kapcsán szokták gyakran emlegetni a "pasi irodalom" (lad lit) kifejezést. Mondván, ő teremtette meg a Bridget Jones-féle csajos könyvek (chick lit) pasis ellenpárját, ahol tipikus harmincas férfi-parák kerülnek előtérbe könnyed, olvasmányos tálalásban: elköteleződés, felelősségvállalás, házasság, válás, gyereknevelés, ilyesmi. A pasik jobban jártak, hiszen Tony Parsons vagy Nick Hornby (akit még ebbe a kategóriába szoktak utalni) legrosszabb formájában is jobb, mint az átlag rózsaszín borítós csajos könyv. Parsons állandó visszatérő témája a házasság és a család. Legutóbb magyarra fordított regényében, A kedvenc feleségem-ben megint veszélybe kerül egy frigy, most éppen Kínában.
Négy évvel legutóbbi könyvének megjelenése után Mario Vargas Llosa perui író újabb regénnyel jelentkezik. A kötet november 3-án jelenik meg, címe El sueno del celta (A kelta álma), ám egyelőre csak spanyol nyelven lesz elérhető.
Gyomor kell hozzá. Ez a legfontosabb tudnivaló Cormac McCarthy regényéről, amely idehaza is előkelő helyen szerepelt a könyveladási listákon. Az út ugyanis egy borzasztó sötét, idegeket és érzelmeket egyaránt felkavaró mű. Viggo Mortensen szuggesztív színész, de a könyv többet tud.
Jorge Amado könyvéből kiderül, hogy milyen lehetett Brazília a véget nem érő szappanoperák és Coelho ezoterikus tanmeséi előtt. Az író a '30-as évek színes forgatagába repít minket, ahol fura fickókkal ismerkedünk meg. A varázsló gyanús üzelmeket folytat, a szegény srác sztárságra tör, a többiek pedig csak isznak. A munkásosztály hős fiain tényleg csak a szocializmus segíthet? És legfőképpen: ki lehet az a Zsubiabá?
