Hibásan érvel Günter Grass az Izraelt bíráló versében, az alkotás azonban fontos vitának adhat lendületet, hiszen felveti azt a kérdést, hogy miként kellene Németországnak viszonyulnia a mindenkori izraeli kormány politikájához – fejtette ki Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Der Spiegel című német hetilap internetes kiadásában, a Spiegel Online csütörtökön megjelent interjújában.
Asselborn elmondta: Grass „sajnos teljesen hibásan” építette fel érvelését, arról írt, hogy Izrael egy Irán elleni megelőző csapást fontolgat, amivel Iránt az áldozat, Izraelt pedig az agresszor szerepébe helyezte. Ez téves beállítás, hiszen például a két Korea viszonyát elemezve „senkinek sem jutna eszébe”, hogy az észak-koreai nép kiirtásának szándékával vádolja meg Dél-Koreát, amiért katonai erejének növelésével reagál az észak-koreai diktatúra erőszakos politikájára – fejtette ki a luxemburgi külügyminiszter. Hozzátette: az esetenként „hisztérikus” németországi reakció Grass versére egy nem német számára „nehezen érthető”. A szerzőt „úgy kezelik, mint egy leprást”, holott alkotása „remélhetőleg” lendületet ad egy olyan vitának, amelyet „sürgősen le kell folytatni”.
A kérdés az, hogy miként viszonyuljon Berlin a mindenkori tel-avivi kormányzati politikához. Ez azért jelentős kérdés, mert „meg kell fontolni a következményeket, ha az izraeli kormány (a nemzetközi közösség) csaknem egyöntetű vélemény(e) szerint tévúton jár”, lehetetlenné teszi a valódi béketárgyalásokat „és gyakorlatilag semmi esélyt nem ad a palesztinoknak arra, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek”. A folyamatokra „meghatározó befolyást” pedig „csak két ország tud gyakorolni, az Egyesült Államok és Németország” – mondta Asselborn a Spiegel Online-nak.
Kifejtette: különbséget kell tenni Izrael állam és az izraeli kormány között. Ez a németek számára nem könnyű, de mégis „ell kell kezdeniük”, mert az állam és a kormány érdekei nem esnek egybe feltétlenül. Németország az izraeli államnak tartozik szolidaritással, nem pedig a kormánynak, és egyedül Németország van abban a helyzetben, hogy új irányba terelje az EU közel-keleti politikáját – hangsúlyozta a luxemburgi külügyminiszter.
Grass az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani című prózaversében arról írt, hogy Izrael veszélyezteti az „egyébként is törékeny világbékét”. Iránra utalva azt írta, hogy Izrael egy olyan országra mérhet csapást, ahol „egyetlen egy atombomba létét” sem sikerült még bizonyítani.
Éli Jisáj izraeli belügyminiszter a vers miatt nemkívánatos személynek nyilvánította Izraelben a német írót. Grass a Süddeutsche Zeitung című német lap csütörtöki számában reagált az intézkedésre. Akkor mint most című kommentárjában megjegyezte: mostanáig csak két diktatórikus állam, az NDK és Burma tagadta meg tőle a beutazást, „most pedig egy demokratikus ország, Izrael állam belügyminisztere büntet engem beutazási tilalommal, olyan indoklással, amelynek hangneme (Erich) Mielkét (az egykori NDK állambiztonsági hatósága, a Stasi vezetőjét) idézi”. Az NDK már nem létezik, az izraeli kormány pedig ellenőrizetlen nukleáris arzenáljával mindentől független hatalomnak gondolja magát, amelyről „leperegnek a figyelmeztetések”, így aztán csak Burma (Mianmar) ad okot reménységre – írta Günter Grass, utalva az ázsiai országban április elsején tartott részleges parlamenti választásokra, amelyeken Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki politikus bejutott a törvényhozásba. (MTI)
Kép: Marcus Brandt/AFP
