Bayer Antal, a Képregényszövetség elnökségi tagja szerint már minden fontos képregénytípusból bejöttek a nagy nemzetközi címek, itt az idő, hogy a magyar alkotók álljanak elő a farbával. Szerinte a hazai témájú, önéletrajzi vagy szatirikus képregény lenne sikeres itthon. Bárány Ferenc, a Watchment, a Sandmant és a Hellboyt kiadó Cartaphilus munkatársa pedig elmondta, a következőkben Alan Moore egy másik legendás képregényének kiadásával kacérkodnak. Egy kis cég (Míves Céh) és egy nagy (Cartaphilus-Alexandra) képviselője - egyben a képregényes szakma két régi motorosa - beszélgetett velünk arról, mi lenne jó a hazai piacnak. Közben megtudtuk, hogy a graphic novel viszonylag friss műfaj Amerikában is, és megfejtettük a mangák népszerűségének titkát.

Jó hír a képregényes arcoknak: újabb alapmű jelenik meg a december 18-i Hungarocomixra. Az amerikai képregényíró- és rajzoló Jason Lutes Berlin című képregénytrilógiáját Art Spiegelmann Maus-ához szokták hasonlítani: mindkettő fekete-fehér graphic novel formájában dolgozza fel a náci időszakot. Jason Lutes viszont nem a holokausztot, hanem a hozzá vezető időszakot akarja bemutatni: a nácizmus lassú és vészjósló kibontakozását a 20-30-as évek weimari köztársaságában. A demokrácia diktatúrába való fokozatos átalakulását két főszereplő, egy fiatal újságíró (Kurt Severing) és egy művészeti hallgató (Marthe Müller), illetve más karakterek (pl. eltérő politikai nézetek miatt szétbomló család, túlterhelt szerkesztő, rendőr stb.) sorsán keresztül mutatja be.

Neil Gaiman a modern kor Grimmje: akár regényt ír, akár képregényt, aprólékosan kidolgozott meseszerű fantáziavilága seperc alatt beszippant. A Cartaphilus tavaly kezdte el kiadni Gaiman tízkötetes képregénysorozatát, a Sandmant. Eddig kettő jelent meg belőle magyarul, a decemberi Hungarocomixra jön a harmadik. Nem a legszebb képregény a világon, de a sztori annyira lehengerlő, hogy simán elfeledteti a rajzok esetlenségét. A megszemélyesített Álom kalandjai elképesztő csűrcsavarokkal.

Két hét múlva szombaton (december 18-án) rendezik meg a hagyományos téli képregényvásárt, a Hungarocomixot. Ezúttal az animések is betársulnak, a két rendezvény együtt fog új helyszínre költözni, a Millenáris B épületébe (ez az, ahol a Könyvfesztivál is szokott lenni). A belépő 1000 Ft lesz. Télapós Hulk, neccharisnyás fantasy, vörös szörny, Enki Bilal, Stephen King és egy harcias kanadai tini.

November utolsó hetében kerül az amerikai boltok polcaira a Paolo Coelho legismertebb bestselleréből, Az alkimistá-ból készült képregény. A könyvbe maga az író is belekerült, az ő vonásait kapta meg a könyv egyik szereplője, Sálem királya, akivel a főszereplő pásztorfiú egy padon ücsörögve találkozik. Az ő szájából hangzik el a könyv legfontosabb mondata: "Az ember egyetlen kötelessége, hogy beteljesítse Személyes Történetét (...), és ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy kívánságodat megvalósítsad".

Az Agave Kiadó merész vállalkozásba kezdett: Nádasdy Ádám fordításában magyarul is elérhető lesz a Nagy-Britanniában már hatalmas népszerűségre szert tett képregénysorozat, a Manga Shakespeare. És hogy miért merész a vállalkozás? Leginkább a potenciális olvasók körének meghatározhatatlansága miatt: a Shakespeare- és a mangaolvasók táborának közös metszete elég szűkösnek tűnik. Legalábbis így elsőre.

A nyolcadik helyen nyitott ma a Futaki Attila által illusztrált Villámtolvaj című képregény a The New York Times bestsellerlistáján. A képregény Rick Riordan író sikeres Percy Jackson és az olümposziak című fantasyregényei alapján készült (Chris Columbus filmet is forgatott belőle, itt a trailer), a buborékos verziót Futaki Attila rajzolta, Jose Villarrubia színezte, és Robert Venditti, a The Surrogates (Hasonmás) című képregény szerzője írta. Több kötetet terveznek, az első múlt héten került az amerikai boltok polcaira. A történet egy modern mitológiai mese, melynek főhőse egy 12 éves fiú, Percy Jackson, aki rájön, hogy ő Poszeidon görög isten fia. Az első részben eltűnik Zeusz főisten villáma, az első számú gyanúsított pedig épp a fiú. Tíz napja van, hogy megtalálja az eltűnt holmit, és békét tegyen az Olümposzon. A bestseller képregényváltozatát a Marvelt felvásárló Disney adja ki. A képregénybe itt bele lehet nézni.

Futaki Attila a Franciaországban is megjelent Spirál című képregénye révén ismerkedett meg a nagyágyúnak számító José Villarrubiával, akinek nagyon tetszettek Futaki rajzai, meg is mutatta őket Robert Vendittinek. Venditti addigra már nagyban törte a fejét a Villámtolvaj-on, és úgy vélte, ez az a stílus, amit már régen keres - így került Futaki Attila az amerikai képregényiparba. Ezzel ő az első magyar képregényes, akinek sikerült nemzetközi ismertségre szert tennie. (Képregényakadémia)

Egy brit kiadó három évvel ezelőtt óriási sikert aratott Shakespeare klasszikus darabjainak manga formában megrajzolt adaptációival. A sorozat eddig 14 darabot számlál, az Agave Könyvek az első két kötettel (Rómeó és Júlia; Hamlet) szeptemberben kezdi el a széria magyar nyelvű kiadását. A sorozat magyar szerkesztője Nádasdy Ádám költő-műfordító-nyelvész lesz. Személyében megbízható kezekbe kerül a széria, az utóbbi évtizedekben nyolc Shakespeare-drámának készítette el új, korszerűbb fordítását.

Hozzánk is eljutott a Scott Pilgrim-őrület, a Nyitott Könyvműhely a Képregényfesztiválra hozta ki a tengerentúlon már kultstátuszig jutott kanadai képregénysorozat első két részét (Scott Pilgrim kivételes átlagélete; Scott Pilgrim a világ ellen), és szeptemberben már jön is a harmadik kötet. A srác minden, csak nem tipikus képregényhős: elég laza, kicsit béna, és azért szeretjük, mert húszévesen mi is ilyenek voltunk, vagy legalábbis szerettünk volna lenni. A képregényből film is készült, a magyar forgalmazó még tanakodik, behozza-e.