Idén ősszel két sokak által olvasott és valósággal körülrajongott regény folytatása is piacra került, jó pár évvel az előzményük után. Szeptemberben kijött a Doctor Sleep, Stephen King A ragyogás című regényének folytatása, októberben pedig Helen Fielding immár megözvegyült szinglijének, Bridget Jonesnak a legújabb új naplója.

Olyan könyvek közül válogattunk, amelyeknél hosszú évek, évtizedek, sőt évszázadok teltek el folytatásuk megjelenése előtt. Még a szerzőhöz sem ragaszkodtunk.

Helen Fielding: Bridget Jones naplója (1996); Mad about the boy (2013) - 17 év

Nemrég jelent meg a Bridget Jones-naplók harmadik része, a Mad About the Boy, amiben Fielding a kilencvenes évek szerethető szinglijét újabb nyomorúságokba taszítja. Valószínűleg már senkinek nem árulunk el titkot azzal, hogy Mark Darcy meghalt. Ha élne, miért is kéne harmadik rész? Az ötvenegy éves kétgyerekes özvegy visszatér tehát a párkeresés mocsaras terepére, ahol olyan régi barátokkal is találkozhatunk, mint a szeretőből a gyerekek keresztapjává vált Daniel Cleaver. Bridgetnek pedig már szemüveg kell, hogy az okostelefonját böködve felsóhajthasson: "miért nem írt?". A "miért nem hívott?" már annyira kilencvenes évek.

Joseph Heller: A 22-es csapdája (1961); Closing time (1994) - 33 év

Az 1953 óta íródott és 1961-ben megjelent 22-es csapdájának folytatásaként 1994-ben jelent meg a Closing Time. A könyvek cselekménye között 50 év telik el, bár az elsőből megismert Yossarian csak 40 évet öregszik. ("Igen, tudom, de ezt inkább figyelmen kívül hagytam" - intézte el a szembesítő kérdést a New York Times interjújában Heller.) Heller saját bevallása szerint a Closing Time az a regény, amelybe a legtöbbet dolgozott bele a saját életéből és élményeiből, és mégsem önéletrajz. És ekkor, 69 évesen ír először a házasságról komolyan és nem szatirikusan.

Joseph Heller

Ira Levin: Rosemary gyereket vár (1967); Rosemarynek nagyfia van (1997) - 30 év

A Rosemary gyereket vár, hasonlóan A ragyogáshoz, hírnevét részben a filmes feldolgozásának köszönheti. Ira Levin nem is kívánta elhallgatni a film hatását: a második könyvet a Polanski filmben Rosemaryt életre keltő Mia Farrownak ajánlotta. Az első kötetben végigizgulhatjuk Rosemary csöppet sem mindennapi terhességét, és aztán láthatjuk, hogy megszületik a Sátán gyermeke. 30 évvel később pedig egy klasszikus húzással Rosemary felébred az évtizedekig tartó kómából, és szembesül azzal a ténnyel, hogy fia immár krisztusi korba lépett. A küzdelem újrakezdődik, mely most is messze túl mutat az anya és fia kapcsolatán.

Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb (1985); Királyi hálószobák (2010) - 25 év

A Nullánál is kevesebb és a Királyi hálószobák közti időt Bret Easton Ellis többek között az Amerikai pszicho megírásával ütötte el, illetve azzal, hogy kultikus szerzővé vált. Huszonöt évvel később azonban Clay visszatér Los Angelesbe és az olvasók életébe. A fogadtatása bár nem volt olyan lenyűgöző, mint az első könyvnek, Ellis neve már nem engedte elbukni a regényt. Mi így fogadtuk.

John Updike: Eastwicki boszorkányok (1984); Eastwicki özvegyek (2008) - 24 év

A boszorkánybarátnők történetének folytatását John Updike nagyon is tudatosan húzta 24 évig. Az özvegyekkel együtt ő is megöregedett és a saját idős kori tapasztalásaiból alkotta újra a karaktereiket. "Ezeket a nőket megöregíteni egy módja volt annak, hogy az öregségről írhassak; a saját öregségemről."

Isaac Asimov: Második Alapítvány (1953); Az Alapítvány pereme (1982) - 29 év

Az Alapítvány-trilógia (Alapítvány, 1951; Alapítvány és Birodalom, 1952; Második Alapítvány, 1953) Isaac Asimov egyik legsikeresebb műve, illetve a huszadik századi sci-fi irodalom alapvetése. 21 évvel később pontosan emiatt a kiadója szinte utasította, hogy írja meg a Második Alapítvány folytatását. Asimov a folytatáshoz újraolvasta az előző köteteket és ebből olyan lendületet merített, hogy 1982-ben már kész is volt Az Alapítvány peremével, amit aztán további három rész követett a következő 10 évben. Ezek jelentősége messze elmaradt az alaptrilógiáétól.

Stephen King: A ragyogás (1977); Doctor Sleep (2013) - 36 év

36 évvel ezelőtt, 1977-ben megjelent a fiatal Stephen King harmadik, A ragyogás című regénye. A 2013 szeptemberében pedig a Doctor Sleep, amely az első könyv idején ötéves Danny történetét viszi tovább, aki a ragyogás természetfeletti képességével képes látni a múltban történt borzalmakat és kapcsolatot teremteni más teremtményekkel. A Doctor Sleep idejére Danny egy New Yorkban élő, az első könyv csapásait csak részlegesen kiheverő felnőtt férfi. Az, hogy belekezdjen-e A ragyogás folytatásába, egy szavazáson dőlt el, melyet King kezdeményezett a hivatalos honlapján. Itt a rajongók két munka közül választhattak, és ők erre voksoltak.

Jelenet a Psycho 2 című filmből, amelynek nincs köze a Psycho II című könyvhöz

Robert Bloch: Pszicho (1959); Pszicho II (1982) - 23 év

A Pszichót 23 évvel követő Pszicho II-t közel sem fogadták olyan elragadtatással, ahogyan az első regényt, melynek felértékelésében szintén segített a Hitchcock nevéhez kötődő filmfeldolgozás. A második kötetben Norman Bates az elmegyógyintézetben megöli az egyik látogatóját, egy apácát, és a ruhájában egészen egy filmgyárig szalad.

Ha nem ragaszkoduk az eredeti szerzőhöz

J. D. Salinger: A zabhegyező(1951); J.D. California: Rozshegyező (2009) - 51 év

J.D. Salinger még élt, amikor John David California megírta a Zabhegyező folytatását. Az író bíróságig vitte a dolgot, és bár az Egyesült Királyságban kiadták regényt, Amerikában megtiltották a terjesztését. Az ítélet arra hivatkozott, hogy a Rozshegyező se nem paródiája, se nem kritikája az eredeti könyvnek. A botrány azóta elült, de a Rozshegyező a mai napig vígan megél belőle.

J. D. Salinger

Bram Stoker: Drakula (1897); Dacre Stoker: Drakula, az élőhalott (2009) - 112 év

A Drakula folytatása családban maradt, ugyanis közel egy évszázaddal Bram Stoker halála (1912) után dédunokája, Dacre Stoker kapta meg a jogokat a következő kötetre. A londoni baljós eseményeket látva a huszonöt évvel korábbi hősök ismét a gonosz üldözésébe kezdenek, mindeközben a Lyceum színházban épp színpadra viszik Bram Stoker Drakula című regényét. A folytatás elég vegyes fogadtatásban részesült, de az mindenképp elmondható, hogy Dacre nem örökölte egyenes ágon a dédnagyapa vámpírteremtő képességeit.

Johanna Spyri: Heidi (1880); Charles Tritten: Heidi grows up (1938) - 58 év

Ötvennyolc év kellett ahhoz, hogy célba érjenek azok a rajongói levelek, amelyek mind afelől érdeklődtek, hogy vajon mi lett Heidivel, Péterrel és Nagyapával, és Charles Tritten megírja a regény második, illetve harmadik kötetet. Tritten volt a svéd Johanna Spyri fordítója, így elég jólértesültnek számított a havasi történésekben. De azért észlelhető néhány alapvető eltérés: míg Heidi haja 5 és 8 éves kora között rövid, hullámos és fekete volt, 15 éves korára nem csak megnő és kiegyenesedik, de szőkévé is lesz.

Geraldine McCaughrean, a pályázat boldog nyertese

J.M. Barrie: Pán Péter (1911); Geraldine McCaughrean: Peter Pan in Scarlet (2006) - 95 év

J.M. Barrie a Pán Péter jogait egy londoni kórházra hagyta, amely 2004-ben versenyt hirdetett a folytatásra. A beérkezett pályaművek közül Geraldine McCaughrean verzióját választották ki, és 2006-ban ki is adták a Peter Pan in Scarlet című regényt, mely egy az egyben folytatja az eredeti regényből ismert szereplők történetét.

Margaret Mitchell: Elfújta a szél (1936); Alexandra Ripley: Scarlett (1991) - 55 év

Majdnem magától értetődik, hogy egy olyan sikerű könyvről (és filmből), mint az Elfújta a szél, nem elég egy bőrt lehúzni. És valóban, ötvenöt évvel a polgárháborús, szerelmes regény megjelenése után publikálták a Scarlett című folytatást. Bár a könyv színvonalában nem volt mérhető a tíz évig készülő elődjéhez, így is elég jól fogyott. Minisorozat is készült belőle Timothy Dalton főszereplésével, de ő nem Scarlettet játszotta.

Joanne Whalley-Kilmer és Timothy Dalton a Scarlett című minisorozatban

Jane Austen: Büszkeség és balítélet (1813); P.D. James: A halál jár Pemberley-ben (2012) - 199 év

Az angol kisasszonyok regényeihez óriási lelkesedéssel nyúlnak vissza időről időre, jobb vagy rosszabb folytatásokat készítve hozzájuk. Aki nehezen engedi el Jane Eyre, Bartha Mason vagy Heathcliff kezét, annak mindig van mihez nyúlnia az eredeti regények után. A halál jár Pemberley-ben a Büszkeség és balítélet párjának, Elizabeth Bennetnek és Fitzwilliam Darcynak az esküvője után hat évvel játszódik, amikor is holtan találják az eredeti regény egyik mellékszereplőjét. Arról, hogy a romantikus regény szereplői hogy állnak helyt egy krimiben, itt írtunk.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1943); Louis de Saint-Marché: A kis herceg a nagyvárosban (2000) - 57 év

A.A. Milne: Micimackó (1926); Vernon L. Brenner: Micimackó kertje (1996) - 70 év

A kis herceg történetének folytatásához Louis de Saint-Marché vette a bátorságot és megírta a már csak a borítója alapján is rendkívül tanulságos Kis herceg a nagyvárosban című gyerekkönyvet. Külön érdekesség, hogy a fordító Vásárhelyi Lajos neve tükörfordításban kis híján megegyezik a szerzőével. Micsoda talány! Hasonló kételyek már az 1996-os Micimackó kertjénél is felmerültek, melynek csupán impresszumában szerepelt Vásárhelyi neve, de később elismerte, hogy bár a könyv borítóján Vernon L. Brenner szerepel íróként, valójában ő a szerzője.