Az Európa Kiadó a Könyvfesztiválra adja ki Umberto Eco 2010 őszén megjelent sikerregényét, A prágai temetőt, amelynek ugyan egyetlen részlete sem játszódik Prágában, viszont a városhoz kapcsolódó szimbolikus történetek fontosak benne.

Az Amerikai Krimiírók Szövetségének Grand Master-díjával, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrével kitüntetett Sara Paretsky magyarul frissen megjelent regényének, A testművésznőnek magánnyomozó hőse napjaink Chicagójában fedezi fel a leghihetetlenebb összefüggéseket és összefonódásokat a klubok és gengszterek, a háborús cégek és a maffia között, miközben a játéktéren számtalan ember válik áldozattá.

Erin Morgenstern Éjszakai cirkusza 2011 szeptemberében jelent meg Nagy-Britanniában és Amerikában, azóta számos nyelvre lefordították. Több héten át vezette a The New York Times bestsellerlistáját, 2011-ben pedig jelölték a Guardian legjobb elsőkönyves díjára. A hájp azonban egy közepes regényt övez, amely ötletgazdag illúziókkal kendőzi a dramaturgia szétesését, és nem képes működtetni a cirkusz gazdag szimbolikáját.

A világ legismertebb horrorírójának fiaként Joe Hill vagy hihetetlenül bátor, vagy egyszerűen csak egy vakmerő bolond. Első regénye, A szív alakú doboz hamar felejthető kísértettörténet volt. Az Európa Kiadónál most megjelent második könyve, a Szarvak is csapnivaló, ha horrorként, misztikus thrillerként olvassuk. Ám tragikus szerelmi történetként akár emlékezetes is lehetne.

Az Európa Kiadó Andorka Tímeát kérte fel, hogy tervezze meg J. D. Salinger kultkönyve, a Zabhegyező 2011-es újrakiadásának borítóját. Salinger külön kérésére a Zabhegyező borítóján csak az író neve és a cím szerepelhet, ez pedig különleges kihívás elé állítja a tervezőket. Andorka Tímea munkáját most hivatalosan is elismerték: a Design and Design International Awardon a nap grafikai tervével díjazták március 24-én.

Áprilisban több gyerekkönyvvel is jelentkezik a Magvető Kiadó. A Könyvfesztiválra érkezik Máté Angi újabb meséje, a Kapitány és Narancshal Rofusz Kinga rajzaival. Ulickajától megjelenik a második mesekönyv, a Történetek gyerekekről és felnőttekről, amelyet Lakatos István munkái kísérnek. És jön Szabó T. Anna verseskötete, a Tatoktatok Kárpáti Tibor minimalista illusztrációival.

Két nap múlva, március 21-én érkezik magyarul Erin Morgenstern Éjszakai cirkusz című regénye. A könyv 2011 szeptemberében jelent meg, több héten át vezette a The New York Times bestsellerlistáját, Erin Morgensternt pedig jelölték vele a Guardian legjobb elsőkönyves díjára.

Íme a regényhez készült magyar tréler:

Az Európa újra kiadja Szabó Magda műveit, a sorozat teljesen új külsőt kap. Az első friss borítóval Az ajtó jelenik meg március elején, kapcsolódva Szabó István a regény alapján készült filmjének bemutatójához. Az adaptációban a főhőst, az öntörvényű házvezetőnőt, Emerencet Helen Mirren formálja meg.

A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.

A Kötve-fűzve blog és a Libri Könyvkiadó közös játékában öt darab páros jegyet sorsolunk ki A leleményes Hugo című film szerda esti premier előtti vetítésére.

A jegyeket az alábbi két kérdésre helyesen válaszolók nyerhetik meg:

1. Végül melyik kategóriákban kapott Oscar-díjat Martin Scorsese filmje, A leleményes Hugo? (Segítség itt.)
2. Milyen témák inspirálták Brian Selznicket a film alapjául szolgáló könyv megírásában? (Segítség itt.)

Brian Selznick több díjat is kapott már számos kötet illusztrálásáért, de csak 2007-ben jelentkezett teljesen saját könyvvel. A leleményes Hugo Cabret éppen csak megjelent, máris imádták. A Caldecott-érem történetében ez lett az első regény, ami megkapta az illusztrációkért járó legrangosabb amerikai elismerést, és már a megjelenés évében megvásárolta Martin Scorsese a filmes jogokat. Az adaptációt, a rendező első ifjúsági filmjét 2011 végén mutatták be, és idén ez a film kapta a legtöbb Oscar-jelölést: 11 kategóriában indul, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szoborra is esélyes.

M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.

Először a Kötve-fűzvén láthatók egyben az Európa Kiadó februári és márciusi megjelenéseinek borítói, íme:

Szabó Levente Irreverzibilis című steampunk képregényében elméletileg minden adott ahhoz, hogy az olvasó szeresse: gyönyörű fekete-fehér rajzok, a 19-20. század fordulóját idéző hangulat, különös gőzgépek, rejtélyekkel spékelt tudományos-fantasztikus sztori, rivalizáló tudósok - valamiért azonban mégsem működik.

(Fotó: LG)

A MagyarBrands vezető hazai márkákat tartalmazó ötvenes toplistáján 2011-ben a borok, szalámik és porcelánok gyártói mellett egyetlen könyvkiadó kapott helyet, ez pedig a Móra. Az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja 1957-től működik Móra Ferenc Könyvkiadó néven: több mint hatvan évre visszavezethető története során megélt aranykort és mély válságot is - utóbbi annyira megviselte a valamikor monopolhelyzetű gyerek- és ifjúsági könyvkiadót, hogy csak a 2000-es évek elejére tudott magához térni. A stabilizálódás időszaka után azonban - éppen egy újabb válság közepén - gyökeres megújulásra szánta el magát.

A Scolar Kiadó idén ősszel adta ki a dán Janne Teller botránykönyvét, a Semmi című ifjúsági regényt. A két-három óra alatt elolvasható könyv, mely igazi világsiker lett, leszámol a gyermeki ártatlanságba vetett hittel: a valakivé válás nehézségét, az identitásukat nem találó gyerekek erőszakban tobzódó kegyetlen világát mutatja meg. Pedagógusok és könyvtárosok a megjelenést követően komolyan attól féltek, a regény öngyilkosságra késztetheti a gyerekeket - pedig a Semmi éppen arról szól, hogy igenis, van értelme élni, hogy önmagunkat sosem szabad feladni.

A tél legnagyobb könyvsikereként harangozták be, pedig inkább a szezon legnagyobb csalódása az elsőkönyves amerikai Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyve. Mindenki a Harry Potterhez hasonlította, pedig csak arra jó példa, hogyan lehet végzetesen agyoncsapni egy briliáns regényötletet. Tim Burton, aki a hírek szerint filmet fog rendezni a sztoriból, még kihozhat belőle valami jót. Riggs sajnos lusta volt az ötlethez méltó regényt írni, de egy jó forgatókönyvíró és élénk képzelőerővel megáldott rendező még csodát tehet. Az alapanyag ott van: távoli sziget, walesi láp, elhagyatott árvaház, rejtélyes tragédiák, fura gyerekek, titkok, nyomozás, párhuzamos világ, veszélyt hordozó ellenség. Most már csak ki kell találni hozzá minden egyebet.

Steve Jobs önéletrajzi kötete hasonló hisztériát váltott ki az emberekből, mint az Apple termékei szoktak: a cég ősszel elhunyt társalapítójának életét feldolgozó kötet premierjét nagy felhajtás kísérte, a kötetből pedig a kiadó figyelmeztetése szerint ugyanúgy korlátozott példányszám áll rendelkezésre, mint a legújabb iPhone-ból. Bár a magyar fordítás rekordidő alatt elkészült, fura, hogy a kötetet csak hagyományos, papír kiadásban lehet beszerezni. Vagyis aki saját iPadjén, iPhone-ján (vagy más e-könyv olvasására alkalmas eszközén) szeretné olvasni az önéletrajzi regényt, annak csak az idegennyelvű kiadásokkal nyílik erre lehetősége.

Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.

Már tíz éve csak temetjük Stephen Kinget újonnan megjelenő fantáziamentes és marketingszagú könyvei miatt, mivel azok alapján azt hihetnénk, hogy a horror koronázatlan királya - rég túl karrierje csúcspontján- már tényleg nem tud újat mutatni. A Búra alatt is afféle utolsó szalmaszálként szolgált egészen addig, amíg rájöttünk: a könyv maga a Nagy Visszatérés. Egyszerre ébreszt nosztalgiát a régi, "klasszikus" művei iránt, és mutat újat még a rajongó kemény mag számára is.

Általában nem szoktunk részleteket közölni nemsokára megjelenő könyvekből, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ezeket senkinek sincs türelme elolvasni. Most viszont kivételt teszünk, mert a november elején várható Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei minket is nagyon bezsongatott. Az amerikai gyerekkönyv nagy siker volt a tengerentúlon, és nem csodálkoznánk, ha hamar filmet csinálnának belőle. A regény egy titokzatos árvaházról szól, ahol különleges képességű gyerekek élnek. Itt a magyar borító, a tovább gomb után pedig borzongatós részlet a könyvből!

Korábban: A legtökéletesebb könyvelőzetes

Múltkor már ajánlgattuk nektek Julie Orringer amerikai írónő Láthatatlan híd című Magyarországon játszódó sikerregényét, ami másfél hét múlva kerül majd a boltokba. Most megérkezett hozzá a magyar borító is, ami sokban hasonlít az amerikai kiadásra, de sikerült egy sokkal jobb színt találni hozzá. A romba dőlt Lánchíd maradt! A regény a második világháborúban játszódik. Két szerelmes kezdene Budapesten új életet, a fiú azonban fivéreivel együtt munkatáborba kerül, a lány pedig a fővárosban bujkálva próbálja túlélni a vészkorszakot. A történetből Koltai Lajos szeretne filmet forgatni.

Ha csak a sztorija nem lenne bőven elegendő, hogy beleszeressünk a Vándorsólyom kisasszony különös gyermekei című fantasyregénybe, hát itt a trailer, ami garantáltan behúz mindenkit, aki szereti a furcsa történeteket. A legtökéletesebb, legszebb könyvelőzetes, amit valaha láttunk; olyan, mint egy kilencvenes évek eleji kalandfilm komplett első két perce. A könyv szerzője maga forgatta Belgiumban, ahol ráakadt a könyvbeli walesi furcsa árvaház mására. A történet pedig dióhéjban: egy titokzatos gyermekotthonban különleges képességű gyerekek laknak. Több évtizeddel később talál rá a lerombolt árvaház nyomaira a nagypapája halála ügyében nyomozó kamaszfiú, és elkezdi érdekelni, mi történt itt. Sajnos még két és fél hónapot várnunk kell a könyvre. Viszont reméljük, az angol nyelvű kiadás borítóját átveszi a Kossuth Kiadó.

Legjobban egy mesebeli sasmadarat várunk, de előre rákattantunk két családregényre is: jön Kepes András első regénye és Julie Orringer második világháborús Láthatatlan hídja, amit Koltai Lajos akar megfilmesíteni.

Karinthy műveiből indított már szerzői sorozatot az Európa Könyvkiadó és az Akkord is; most hozzájuk csatlakozott egy újabb kiadó. A Kossuth Karinthy-sorozatának különlegessége az lesz, hogy a kéthetente megjelenő újabb köteteket az újságosoknál is lehet majd kapni, illetve, hogy art deco designt idéző borítókkal kerülnek forgalomba 495 forintos áron. Az első könyv augusztus 31-én jelent Budapesti emlék címmel, a következő kötet a Mennyei riport lesz.