A mesekönyvek illusztrációi gyakran elvontnak, felnőtt szemmel nézve inkább félelmetesnek, ridegnek, nem gyereknek valónak látszanak. A szöveggel együtt (vagy akár csak második belelapozásra) azonban mégis harmonikus, szerethető vagy legalábbis pontos lesz az összkép. Nem lehet megúszni, hogy ne beszéljünk a gyerekekkel a félelmetes, rettegett, szomorú dolgokról. A gyerekirodalom segíthet feldolgozni azokat a témákat, amik nagyon nehezen megfogalmazhatók, de mégis meg kell érteni őket.

Összegyűjtöttünk néhány kortárs gyerekkönyvet, amelyek bár ijesztőnek tűnhetnek első ránézésre, valójában pont segíteni akarnak.

A Lego új, tizedik minifigura-sorozatában a karakterek között megtaláljuk a paintballjátékost, a szomorú bohócot, a Medúzát, sőt a nagypapát is. A meglehetősen eklektikus társaságba egyetlen foglalkozás került be, a könyvtáros. Az összesen több mint 150 minifigura közül alig tíz olyan van, ami főiskolai, egyetemi diplomához kötött szakma képviselőjét ábrázolja, ennek a szűk csoportnak lett a tagja a könyvtáros.

A tengerparti nyaraláson még az is kedvet kap nagy valószínűséggel az olvasáshoz, aki év közben hanyagolja a könyveket. (Szoktátok figyelni, ki mit olvas körülöttetek? Kifejezetten szórakoztató tud lenni.) A tavalyi nyaralásra készülve elszámoltam magam, és a bepakolt olvasnivaló elég hamar elfogyott, az ilyen szerencsétlen esetekben jöhet igazán jól a strandkönyvtár - főleg, ha olyan jól néz ki, mint amilyet a francia Matali Crasset tervezett.

Az üzleti életben hasznosítható tanácsokat gyűjtött egybe Louis Ferrante, a jó útra tért egykori maffiózó. A hírhedt Gambino család volt tagja nyolc évet ült börtönben, ahol eldöntötte, felhagy addigi életével. Így is tett, a szabadulása után az úgynevezett becsületes világban vállalt munkát, ám csakhamar megdöbbenve tapasztalta, hogy a vállalatok működése, a menedzserek módszerei gyakran közeli rokonai a maffia technikáinak.

Az izraeli Steimatzky könyvesboltlánc megbízásából készült plakátok arra az egyszerű igazságra épülnek, miszerint a jó könyv mindig társaságot nyújt (az angol szlogen ezt így mondja: the right book will always keep you company), és híres karakterek segítségével ábrázolják, hogy milyen az, amikor az olvasó az álmába is magával viszi az élményeket. Képek a folytatásban!

Korábban írtunk már arról, hogy új borítókat kap a 15 éves Harry Potter-sorozat. J. K. Rowling varázslótörténeteinek amerikai kiadója, a Scholastic már öt új Harry Potter-borítót bemutatott a hétből, a legfrissebb kettőt most hozták nyilvánosságra. Az új dizájn a szeptemberben boltokba kerülő puhafedeles amerikai díszkiadáshoz készült. Kazu Kibuishi illusztrátor munkái egy-egy emlékezetes pillanatot emelnek ki az adott részből. Fent az első kötet, a Harry Potter és a bölcsek köve új külsője látható. Íme az újabb borítók!

Az Európa Könyvkiadó könyveihez készítettek könyvtrailert a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elsőéves média design szakos hallgatói. A kiadó több könyvéhez készült már trailer, legutóbb Szabó Szonja filmrendező forgatott ajánlót Háy János A mélygarázs című könyvéhez (itt megnézhetitek), Csáki László krétaanimációja pedig Dimitri Verhulst Elcseszett napok egy elcseszett bolygón című regényét népszerűsítette (fent).

Megjegyzések Békés Márton Könyvünneprontás című elemzéséhez

"Magyarországon semmilyen értelemben nincs válság.
Válságjelenségek... vannak." (Kádár János, 1988-ban)

"Azt mondom én, hogy minden a matekon múlik.
Mennyi az annyi?" (Tony a Blöff című filmben)

Van bajunk elég, nem vitás, és akkor még ez is. A kultúra. Hogy hanyatlik, válságban. Nem veszünk elég könyvet, amit mégis igen, az többnyire silány ponyva vagy olcsó erotika, a könyves közösségi terek (antikváriumok, hagyományos könyvesboltok) felszámolódnak, az internetes vásárlás személytelensége, az e-könyvek testtelensége közelít, fenyeget, miközben a könyvkereskedő nagyvállalatok felfalják a piacot, a kiadók nagyobbik részét felvásárolják, a 60 százalékos kiskereskedelmi árréssel megfojtják a többit. Alapos, részletező elemzésében, a kultúrát féltő indulattal, a meghatározó könyvterjesztő cégekkel szembeni alig leplezett ellenszenvvel ezeket a toposzokat bontja ki Békés Márton történész a Jobbklikk.hu portálon. "Kizárólag a krízis nyelvén lehet és szabad nyilatkozni ma erről a kérdésről", mondja Békés, "minden más hazugság, önbecsapás és a növekvő bajok eltagadása volna".

Itt kell közbeszólni, hogy állj, ne tovább! Nagyon kockázatos ez a fajta gondolkodás, és éppen arra veszélyes, amit védeni próbál. A katasztrofista beszéd totalizálása is, a befogadói horizont változásának hanyatlásként való leírása még inkább. Legriasztóbb a könyves nagyvállalatok démonizálása, az cikk olvasóinak cégfóbiás hangolása. Mert tényleg baj van, de a baj máshol van. A könyveket az olvasókhoz eljuttatni képes rendszerek (könyvterjesztő hálózatok) nyikorognak, akadoznak, és az Isten mentse meg a magyar olvasót attól, hogy ebben a helyzetben még egy stigmát is kapjanak a könyves cégek (mondjuk, a bankokhoz hasonlóan). Öt év meredek zuhanás után a könyvpiac most ismét bővülni látszik, szerényen, de mégiscsak. Nem hiányzik neki újabb csapás, olyan ráadásul, aminek semmi haszna. Ha a vállalatokon elverjük a port, attól bizonyosan nem fognak többen Dosztojevszkijt olvasni. A kultúrkritika csak azon a ponton releváns, ahol progresszív. Ahol megoldásokat kínál, utakat keres. A meglévő szisztémák ekézése önmagában csupán rombolás.

A múlt töredékeiből épít valami újat bevallása szerint Anouk Kruithof, akinek fő alapanyaga a könyv: 3500 színes könyvet vásárolt össze 2008-ban, amelyek között találni a 20. század elején megjelent köteteket is, de jó részüket még az NDK-ban adtak ki. A közös bennük az, hogy mára teljesen értéküket veszítették. Anouk Kruithof végigjárta az egy eurós könyvesboltokat, kikukázta a kihajított könyveket, és hát ő sem éppen elolvasni akarta, amit összegyűjtött, hanem kifejezetten tárgyakként, építőkockákként tekintett rájuk.

Tasnádi István A kőmajmok háza című ifjúsági regénye kapta az év legjobb gyerekkönyvének járó díjat. A könyvben a hétköznapok tragédiái és traumái válnak varázslattá, és nem csak a gyerekeknek szól.

Tóth Krisztina megírta első regényét, végre történik valami az ifjúsági irodalomban is, jön a magyar Narnia krónikái. Mások bioapokalipszist, parlamenti képviselőket manipuláló óriásokat vizionálnak. A könyvhéten minden a magyar irodalomról szól. Június első hetére jelenik meg a legtöbb verseskötet (az újakról itt is olvashattok), de az idei kínálatban eddig publikálatlan Márai-regényt, Hajnóczy-írásokat is találunk, illetve megjelenik cenzúrázatlanul Károlyi Mihály, a "vörös gróf" visszaemlékezése. Ezt a tíz könyvet várjuk legjobban a június 6. és 10. között zajló könyvhéten.

Kétféle ember van: aki használ könyvjelzőt, és aki nem. Gyorsan körbekérdeztünk az írók, költők között, ők melyik csoportba tartoznak. Egyesek megadják a módját és egzotikus helyekről származó kincsekkel, mások hivatalos papírokkal, fecnikkel jelölik, éppen hol tartanak. De kiderül az is, mit találhatnak a régészek és rágcsálóirtó kisvállalkozók a könyvekben.

A gonosz pórul jár, a jó elnyeri jutalmát - valami ilyesmi történik a vakonddal is, akinek a fejére kakiltak: az alapos nyomelemzéssel, az alibik bizonyításával és a szakértők bevonásával folytatott nyomozás során kiderül, hogy melyik állat volt a tettes, így a vakond visszaadhatja a kölcsönt.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Eugen Ruge azért ment matekszakra, mert középiskolában beleszeretett a nála négy évvel idősebb matektanárnőjébe. Aztán egy épülő atomerőműnek kellett volna biztonsági elemzéseket készítenie, amit már nem vállalt el és inkább színdarabok írásába fogott. Az áttörést 2011 hozta meg számára, amikor A fogyatkozó fény idején című bemutatkozó regénye megkapta az év legjobb német nyelvű regényének járó Deutscher Buchpreis nevű elismerést. Regényében négy generáció életéről ír az NDK-ban, és bár sok fiktív elemet vegyít a történetekbe, voltaképp a családján keresztül mutatja be a keletnémet hétköznapokat. A budapesti könyvfesztiválon róluk, a berlini fal mögötti életről, nem túl szimpatikus alteregójáról és az életkor és az írás összefüggéseiről beszélt meglepő őszinteséggel. Valamint arról is, hogy miért bosszankodott, amikor leomlott a berlini fal.

Fotók: Hirling Bálint [origo]

Az elmúlt évek legnagyobb izraeli könyvsikere A világ végére most magyarul is megjelent. David Grossman regényében egy anya túrázni indul Galileába, pontosabban menekül, hogy véletlenül se kaphasson rossz hírt az éppen a seregben szolgáló fiáról. David Grossman a Budapesti Könyvfesztivál vendégeként járt Magyarországon, egy csoportus interjú keretében beszélgettünk vele.

A magyar könyvkiadásban a mai napig másodlagos - de inkább harmadlagos - jelentőségű a könyv fizikai megjelenése. A könyv mint tárgy a legkevesebb esetben kerül a szöveggel egyenrangú szerepbe, csupán a szöveg hordozófelületeként lehet érdekes, és bár az utóbbi években történtek jelentős előremozdulások, illetve a magyar könyves mesterség komoly hagyományokra tekinthet vissza, meg sem közelítjük például az angolszász világ bátorságát, szellemességét, koncepciózus szemléletmódját. De szerencsére vannak kivételek. Nézzük, melyek voltak a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál legvalamilyenebb borítói.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Michel Houellebecq az idei könyvfesztivál díszvendége - annyiszor írtuk már le, hogy lassan puskázás nélkül is megy a nevének lebetűzése. A legismertebb kortárs francia író legendásan nehéz interjúalany: hosszú hümmögés után vagy valászol, vagy nem. Őszinteségét, nyers modorát akár provokatívnak is érezhetnénk, de a gyorsan mögé tett mosoly talán inkább azt jelzi, hogy egyszerűen csak nem akar maszatolni. Legyen szó olvasmányélményről, prostitúcióról, gyerekkori félelmekről, vagy az anya helyett őt felnevelő nagymamáról. Az interjú után kiderül az is, miért Houellebecq a népszerű mém, a kiábrándult értelmiségi ideális arca.

Szoros menetrendet készítettünk magunknak a Kis Könyves Éjre, minél több dolgot akartunk látni, és minél inkább a közepébe csapni. Az idén másodszorra megrendezett esemény célja a független könyvesboltok összehozása egy közös program keretében. Ismerkedés a szakmán belül, ismerkedés a vásárlókkal és ismerkedés azzal, hogy miben lehet több egy könyvesbolt a vásárlás helyszínénél. Közel harminc könyvesbolt sokszor ennyi programja várt minket péntek délutántól az éjszakába nyúlóan.

Jevgenyij Popov bizonyos értelemben csúcstartó. Egy interjúban egyenesen a Guinnes Rekordok Könyvébe illő "teljesítménynek" tartja, hogy miután 1978-ban felvették a (természetesen: szovjet) Írók Szövetségébe, 7 hónap és 13 nap múlva ki is zárták onnan, egyébként Viktor Jerofejevvel együtt, a Metropol Almanach című 12 példányban elkészített szamizdat létrehozásában való részvételükért. Aki a számmisztikát kedveli, érdekesnek találhatja, hogy Popovnak épp 13 év után jelenik meg kötete magyar nyelven, mégpedig a második.

Elátkozta barátait, aki nyilatkoztak róla életrajzi könyvében, az őt kérdező riporternőt szexuálisan inzultálta, agresszív és keserű ember benyomását kelti, díjnyertes könyveiben túlteng a szex és a brutalitás. Ám romantikus énje a boldogságot kutatja. Portré a XX. Budapesti Könyvfesztivál díszvendégéről, a kortárs francia irodalom legnagyobb alakjának tartott Michel Houellebecq-ről.

Amir Gutfreund 2003-ban megjelent, Sapir-díjas nagyregényét a könyfesztiválra jelenteti meg az Európa kiadó. A késés miatt sosem tudhatjuk meg, hogy milyen lett volna A mi holokausztunk recepciója, ha egyből megjelenik magyarul is: a friss Nobel-díjas Kertész Imre életműve (és persze kitüntetetten a Sorstalanság) körül kialakuló tudományos és közéleti diskurzust bizonyára színezte volna. Most - immár messzebb a Kertész-hatástól - magyarul is kézbe vehetjük a holokauszt-irodalom újabb megkerülhetetlen művét.

Folytatódik a hatvanas évek New Yorkjában játszódó Mad Men, a korabeli reklámügynökségek életét bemutató sorozat. Az évad kezdete előtt kiszivárogtatott egyik képen a főhős Don Draper feleségével a tengerparton nyaral, és az Isteni színjátékból bújja a Pokol énekeit. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy Don feje felett mennyire csapnak össze a hullámok, de az biztos, hogy a könyvek eddig is központi szerepet játszottak a Mad Menben. Segítették a karakterábrázolást, a korszellem bemutatását, és a humor forrásai is voltak. Miket olvasnak a Mad Menben?

Isol, eredeti nevén Marisol Misenta (1972) argentin író, illusztrátor, zenész nyerte idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat - jelentették be ma koradélután a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásáron, élő kapcsolással Lindgren szülővárosából, a svédországi Vimmerbyből. A gyerekirodalmi díjak közül a 2002-ben alapított Astrid Lindgren jár a legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (kb. 175 millió forinttal).

5 éves a Veszíts el könyvet! Az évfordulóhoz kapcsolódóan ma 15 órától közös olvasást és könyvelhagyást tervez az akció magyarországi elindítója, az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár az Árpád-kertben. Bárki mehet, akinek kedve van a közös olvasáshoz, majd könyvelhagyáshoz. A könyves flashmobokhoz hasonlóan itt is lesz közös, tízpercnyi olvasás (mindenki a saját könyvét persze), majd a könyvet vagy elcserélhetjük mással, vagy elhagyhatjuk egy jól látható helyen. Az akcióhoz nyereményjáték is kapcsolódik, a nagy könyvelhagyó hétvége részletei itt.

Ha Quentin Tarantino forgatókönyvei megjelennének, talán ilyen borítót kapnának. Egy Londonban élő tervező grafikus, Sharm Murugiah készített a Kutyaszorítóban, a Tiszta románc, a Ponyvaregény, a Jackie Brown, a Kill Bill 1-2, a Halálbiztos, a Becstelen brigantyk és a Django elszabadul forgatókönyveihez borítót, a Penguin kiadó sajátos stílusában.