César Aira 1987-es, magyarra először csak most lefordított műve, a Kísértetek egyetlen nap eseményeit fogja közre, miközben a nagyon is időhöz, sőt percekhez kötött történések megkérdőjelezhetetlenül az örökkévalóság felé tartanak. Az esszéisztikus hangvételű részletekkel bőven megspékelt kisregény középpontjába Patri, a Viñas-család álmodozó nagylánya kerül. Álmai a mindennapok elviselésének, majd az azokból való kilépésnek a lehetőségét hordozzák. A Kísértetek, hasonlóan az Epizód egy vándorfestő életéből című könyvhöz (itt írtunk róla), a borgesi töménységre emlékeztet a szépirodalmi, irodalomtudományi, filozófiai részek vegyítésével.

Kjell Askildsennek két válogatott novelláskötete olvasható magyarul - és ezzel az életmű közel kétharmadához férhetünk hozzá. A norvég író leghíresebb ciklusát (Thomas F. utolsó feljegyzései a nagyközönség számára) is tartalmazó A thesszaloniki kutyák (Noran Kiadó, 2004), után az idei Könyvfesztiválra jelent meg az Úgy, mint azelőtt. Az új kötetbe a fordító-szerkesztő, Pap Vera-Ágnes az írói pálya kezdeteitől a legfrissebb szövegekig válogatott. Noha több évtizedet ölel fel a gyűjtemény, az olvasó nem érez különbséget: Askildsen novelláiban nincs semmilyen nyom, ami meghatározná a mindenkori pillanatot, a novellák örök témája a különböző kapcsolatok feszültsége.

Toni Morrison Nobel- és Pulitzer-díjas amerikai írót az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári elismerésével, az Elnöki Szabadság-éremmel tüntette ki Barack Obama - derül ki a Fehér Ház közleményéből.

Jo Nesbø gyerekkönyvének hőse, Doktor Proktor egy barátságos, de kicsit őrült zseni, aki két dologhoz nagyon ért: a látszólag haszontalan porok gyártásához (mint amilyen a puki- vagy a foszforeszkáló por) és a karamellás puding elkészítéséhez. Nehezen lehetne nála izgalmasabb barátot elképzelni tízévesen. A professzor utcájában két magányos gyerek is lakik: a jó tanuló, visszahúzódó Lise és a - Nesbø szerint - egy használtautó-kereskedő beszélőkéjével megáldott Bulle. A három figura között bontakozó barátság legyőzi az Oslo csatornarendszerében élő bestiákat, a gonosz gazdagokat, sőt a szagtalan, de annál nagyobb erejű, akár az űrbe is felrepítő fingpor segítségével megmentik május 17-ét, Norvégia nemzeti ünnepét is. A történet végére a kiközösített furák a közösség népszerű különceivé válnak.

Elina Hirvonen legújabb regényét olvasni zavarba ejtő élmény. Az első pár fejezet nem is próbálja feloldani ezt a zavart: a megértést segítő tájleírások és jellemábrázolások hiányában vakon tapogatózva haladunk előre a történetben, sokszor a betűkön kívül semmi nem jelenik meg a képzeletünkben. Ezt a kényelmetlen érzést fokozza a regény hangnemének látszólag indokolatlan váltakozása: a naplószerű leírások túlzott romantikáját többször hirtelen cserélik fel az erőszak naturalisztikus képei. Ez megzavarja a harmonikus olvasás élményét, és idő kell, hogy magával ragadjon bennünket a könyv. Azonban ha megszokjuk, hogy ide-oda dobál minket a történet anélkül, hogy kapaszkodóval szolgálna, kíváncsivá válunk, hogy legalább a szereplők meg tudják-e vetni lábukat ebben a káoszban.

Van, aki szerint az északi írók a világ lelkiismeretének tartják magukat, az izlandi költők pedig négy évvel előre megérezték a gazdasági világválságot. Előnyös könyvadó, írókat ösztönző programok, a jó történetekhez való vonzódás, illetve az, hogy a hosszú, sötét teleken az ember sokat olvas - ebben látják a skandináv írók saját irodalmuk sikerét. Az [origo] világhírű skandináv írókkal, a Könyvfesztiválon kereste az északi irodalom titkát.

szólj hozzá: Miért olyan jók a skandinávok?

Kertek, szobák, verandák. Fojtogató terekbe zárt szereplők, akik között valamilyen feszültséget érezni. Hogy pontosan mit és miért, azt sem a novellák hősei, sem az olvasó nem tudhatja biztosan. Kjell Askildsen kisprózája a mindennapok tapasztalataiból építkezik, a szűkszavú, feszes novellák szuggesztíven beszélnek az emberi kapcsolatok feszültségéről. A legnagyobb skandináv elismerést, az Északi Irodalmi Nagydíjat is elnyert norvég szerző friss magyar nyelvű könyve, az Úgy, mint azelőtt bemutatójára érkezett a Könyvfesztiválra. Interjú.

A trieszti Claudio Magris a legismertebb olasz germanista, neve többször felmerült a Nobel-esélyesek között, máig legsikeresebb regénye, a Közép-Európa hétköznapi mitológiáját megteremtő Duna pedig paródiákat és számtalan újrakiadást egyaránt megélt. Magris nem hisz a nosztalgiában és a történelmi igazságban, szerinte azonban anarcho-kapitalizmus uralja most Közép-Európát, és sajnálja, hogy a szocializmus fürdővízével együtt a gyereket is kidobták. Néha szélhámos, de azért a pápával nem mer ujjat húzni. Interjú a Könyvfesztivál Budapest-díjas díszvendégével.

A prágai temető a jól ismert Eco-univerzumból építkezik: a regény a híres összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus gyökereinek kutatása során az igazság és fikció, valamint a tények és azok meghamisítása közti veszélyesen vékony határvonalat rajzolja fel, és közös nyomozásra hívja olvasóját. Hogyan sikerül Ecónak megteremtenie a gonosz Forrest Gumpot? Jogos volt-e a római főrabbi felháborodása a regény olasz megjelenésekor?

Gyerekeknek szánt fantasy könyveken dolgozik együtt J. R. R. Tolkien (1892-1973) legidősebb fiúunokája és Charles Dickens (1812-1870) ükunokája - írja az MTI. A hobbit című világhírű regény szerzőjének unokája, a költő Michael Tolkien két regényt fog írni azon történetek alapján, amelyeket még gyermekként hallott a nagyapjától. Gerald Dickens, a viktoriánus kor egyik legnagyobb írójaként számon tartott Charles Dickens ükunokája pedig a regényekből készülő hangoskönyveknek lesz a narrátora.

A legjobb szándékok - hasonlóan Ingmar Bergman más műveihez - önéletrajzi ihletésű munka. Kicsit dokumentumregény, kicsit forgatókönyv, kicsit krónika, azonban egyik sem igazán. Bergman saját szülei történetét meséli el azok találkozásától a saját születését közvetlenül megelőző időkig.

A krimiíró Jo Nesbøt egyáltalán nem kell bemutatni a magyar olvasónak: társadalmi problémákból eredő bűnügyi történetei több millió példányban keltek el világszerte. A Kolibri Kiadó jóvoltából a Könyvfesztiválra jön magyarul Nesbø gyerekkönyvsorozatának, a Doktor Proktor pukiporának első kötete, és először itt nálunk látható az ősszel érkező második és a 2013 tavaszán megjelenő harmadik rész magyar borítója is. A gyerekkönyveket szintén Petrikovics Edit fordította.

Szőnyei Tamás öt évig kutatta az irodalmi élet sakkban tartására vonatkozó titkosszolgálati múlt levéltárban őrzött anyagát. Titkos írás című könyve az ügynökakták megnyitásáról szóló törvényjavaslat körüli politikai viták hevében jelent meg. A titkosszolgálati dokumentumok, bár igazságtartalmuk gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, mégis jellemző képet mutatnak a kádári-aczéli korszakról. A Titkos írás a megzsarolt és a rosszindulattól vezérelt ügynökök, az értelmiségiek és a műveletlen rendőrök, a beteg gyerekükön segítő szülők és a kényelmes életre vágyó törekvők jelentésein, a hálózat működésén keresztül enged bepillantást a közelmúlt (irodalom)történetébe. A korszakról, az ügynökmúlt megismerésének jelentőségéről, a tényfeltáró munkáról a szerzőt, Szőnyei Tamást kérdeztük.

A férfi divat elismert tervezője, Paul Smith készítette a Granta következő számának borítóját. A negyedéves irodalmi folyóirat 119., májusban megjelenő számának témája Britannia. A közölt írások a brit identitás problémáját járják körül, azt a kettősséget, hogy bár a nemzet a társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok hatására éppen átalakul, mégis sokan úgy gondolnak Nagy-Britanniára, mint a szilárd hagyományok és társadalmi osztályok világára. Paul Smith borítója is ezt kívánja érzékeltetni.

Szeghalmi Lőrincz orvosdoktor 1840 körül írt leveleit Kaposváron találták meg nemrég egy plébánia felújításakor. A levelekben a fiatal, Ung vármegyei orvos különös, racionálisan nem megmagyarázható jelenségekről számol be barátjának. A leveleket Alt Krisztián válogatta, szerkesztette levélregénnyé. A Magvető Kiadó egy saját oldalt is készített hozzá, ahol a szerző életrajza, korabeli dokumentumok, térképek egészítik ki a könyvet. A hitelesség alátámasztására törekvő honlap, a komoly szerkesztői munka és a levelek megtalálásának körülményei együtt nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tartanak Szeghalmi Lőrincz levelei, hol kezdődik Alt Krisztián munkája - és egyáltalán, valóban léteztek-e ezek a levelek.

Nyirő József földi maradványai szerdán este megérkeztek Madridból Budapestre. Az emigrációban 1953-ban elhunyt erdélyi írót május 27-én, pünkösd vasárnapján temetik újra szülőföldjén a székelyudvarhelyi katolikus temetőben - írja az MTI.

A Magyar Gyermekirodalmi Intézet (MGYI) célja, hogy megismertesse az igényes gyerekirodalmat a gyerekekkel, a szülőkkel, segítse a pedagógusok, könyvtárosok munkáját. Fóruma a Csodaceruza folyóirat, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelentet meg az intézet - jelentették be péntek este az alapítók.

Örkény István édesanyjával. Művészi műteremfotó (Kép: Gaidusek, Budapest)

Parti Nagy Lajos szerint Örkény István arca a bölcsőtől a koporsóig "kesernyájas". Az ellentmondó érzéseket tükröző férfiarcot és írói életművet idézik fel azok a fényképek, dokumentumok, amelyek döntő részét a szélesebb közönség az Exkluzív fotókiállítás Örkény Istvánról tárlaton láthatja először. A kiállított felvételeket neves fotográfusok - Balla Demeter, Benkő Imre, Danis Barna, Dormán László, Keleti Éva, Koncz Zsuzsa, Szilvásy Z. Kálmán - alkotásaiból és a családi archívumból válogatták. Több képet Nádas Péter író készített.

Erin Morgenstern Éjszakai cirkusza 2011 szeptemberében jelent meg Nagy-Britanniában és Amerikában, azóta számos nyelvre lefordították. Több héten át vezette a The New York Times bestsellerlistáját, 2011-ben pedig jelölték a Guardian legjobb elsőkönyves díjára. A hájp azonban egy közepes regényt övez, amely ötletgazdag illúziókkal kendőzi a dramaturgia szétesését, és nem képes működtetni a cirkusz gazdag szimbolikáját.

A világ legismertebb horrorírójának fiaként Joe Hill vagy hihetetlenül bátor, vagy egyszerűen csak egy vakmerő bolond. Első regénye, A szív alakú doboz hamar felejthető kísértettörténet volt. Az Európa Kiadónál most megjelent második könyve, a Szarvak is csapnivaló, ha horrorként, misztikus thrillerként olvassuk. Ám tragikus szerelmi történetként akár emlékezetes is lehetne.

Az irodalom területén az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogyan lehet olvasókat szerezni a könyveknek a multimédia folyamatos fejlődése mellett, illetve azt felhasználva. Csütörtök este a zLabor Kommunikációs Megoldások csapata egy lehetséges megoldást mutatott be, és beszélgetést kezdeményezett az irodalom népszerűsítésének lehetőségeiről az Akvárium Klubban.

A könyvfilm egy könyv alapján készülő rövid filmes alkotás, amelynek célja a népszerűsítés, a hatásgyakorlás. A fülszöveghez hasonlóan a könyvfilm a könyv tartalmát és hangulatvilágát igyekszik megragadni. Tulajdonképpen ez egy sűrített, szabadon értelmezett, a látványos és a hatásos könyvrészletekre fókuszáló adaptációt jelent, amely a műfaji sajátosságok miatt széles közönséghez jut el az interneten, a közösségi médián keresztül. A zLabor csütörtök este mutatta be az első magyar könyvfilmet, ami Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című könyvét promotálja.

Az ünnepelt holland író, Guus Kuijer kapta idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat - jelentették be tegnap Lindgren szülővárosában, a svédországi Vimmerbyben. A gyerekirodalmi díjak közül a 2002-ben alapított Astrid Lindgren jár a legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (kb. 155 millió forinttal). A Harisnyás Pippi írójának tiszteletére alapított díjat egy 12 tagú, gyerekirodalmi szakértőkből álló zsűri ítéli oda évente egy vagy két szerzőnek, illusztrátornak, korábban például Philip Pullmannak (Az Úr sötét anyagai trilógia), Maurice Sendaknak (Ahol a vadak várnak). Kuijert 66 ország 184 jelöltje közül választották ki. Magyar esélyes idén nem volt, 2007-ben Lázár Ervint jelölték, de őt végül elutasították, mert a díj posztumusz nem adható. 2010-ben Szegedi Katalin illusztrátor szerepelt a javasoltak listáján.

Áprilisban több gyerekkönyvvel is jelentkezik a Magvető Kiadó. A Könyvfesztiválra érkezik Máté Angi újabb meséje, a Kapitány és Narancshal Rofusz Kinga rajzaival. Ulickajától megjelenik a második mesekönyv, a Történetek gyerekekről és felnőttekről, amelyet Lakatos István munkái kísérnek. És jön Szabó T. Anna verseskötete, a Tatoktatok Kárpáti Tibor minimalista illusztrációival.

Az 1848-49-es szabadságharcot, előzményeit és utóéletét számos regényíró dolgozta már fel. Legutóbb két deheroizáló könyv jelent meg a kor hőseiről. Szécsi Noémi az emigrációba kényszerült egykori szabadságharcosok széteső közösségét választotta Nyughatatlanok című regényének témájául (itt írtunk róla), Fehér Béla frissen megjelent könyve, a Kossuthkifli pedig a hazafiságról, a frontvonal mögött mindennapi életét élő országról tesz fel kényelmetlen kérdéseket (itt írtunk róla). A mai napig legnépszerűbb feldolgozás azonban kétségkívül Jókai Mórnak a huszadik évforduló tiszteletére írt könyve, A kőszívű ember fiai. A hős Baradlayak kitörölhetetlenül beleégtek a hazafiságot, a nemzeti identitást feldolgozó irodalmi hagyományba, a magyarórákon ma is Baradlay Ödön és Richárd alakján keresztül tanuljuk meg, mit jelent a "cselekvő hűség a hazaért".

A Fehér-regények olvasója már a második oldalon hangosan röhög. Nagyon ritka, hogy az egyszeri olvasó beleszeret egy íróba. Érdekes, hogy bár kevesen ismerik Fehért, ők annyira szeretik, ahogyan csak néhány kitüntetett nevet lehetséges - mint a magyarok közül például Kosztolányit, Tar Sándort vagy épp Örkényt. Igazi ünnep tehát a Kossuthkifli megjelenése az író rajongóinak, annál is inkább, mert Fehér nyolc éve nem jelentkezett friss nagyepikai művel.