Tíz évvel ezelőtt még egy kezünkön meg tudtuk volna számolni, hogy hány hazai krimi jelent meg a lengyel könyvpiacon. Mára ez a szám száz felett jár, a lengyel krimi pedig már angolul is hódít. Lehet, hogy ez lesz az új svéd krimi?

A New York Times nemrég nagy cikkben foglalkozott a lengyel krimivel, ugyanis az egyre szaporodó angol fordításoknak köszönhetően úgy fest, hogy a jellemzően angolszász, és most már skandináv szerzők által is uralt nemzetközi krimimezőny élbolyába felzárkóznak a lengyelek is.

Marek Krajewski (forrás)

A lengyel krimi felemelkedése friss történet, gyakorlatilag az elmúlt évtizedben zajló folyamatok eredményéről van szó. Nem mintha korábban ismeretlen lett volna a műfaj, az egyik legnépszerűbb lengyel író, a tavaly 81 évesen elhunyt Joanna Chmielewska például írt gyerekmeséket és színpadi műveket is, de legnagyobb sikereit a saját magáról mintázott Joanna nevű főszereplő köré épített, szórakoztató krimijeivel aratta. Ugyanakkor a szocializmus évtizedeiben inkább a "magas irodalom" jelentette az irodalmat, a krimiolvasás nem volt túl sikkes. (Erről itt beszél Joanna Jodełka, a 2010-ben a legjobb lengyel kriminek választott, angolul is olvasható Polychrome írója).

A rendszerváltást követő zavaros évtizedben általában kevesebb időt és pénzt tudtak az emberek az olvasásra fordítani, mondja a NY Times cikkében Wojciech Orlinski, a Gazeta Wyborcza irodalomkritikusa, de szerinte ahogy megszilárdult a középosztály, ez megváltozott, a hazai gyártású krimi pedig az egyik legnépszerűbb irodalmi zsánerré nőtte ki magát Lengyelországban. A lengyel kiadók nem közölnek nyilvánosan eladási adatokat, de Irek Grin, a Wrocławi Nemzetközi Krimifesztivál igazgatója szerint tavaly 112 hazai krimi került a polcokra, és a népszerű krimiket (de többek között Kertész Imrét és Bartis Attilát is) gondozó W.A.B. kiadó főszerkesztője, Beata Stasinka is arról beszél, hogy évről-évre növekszik a megjelenések aránya.

A lengyel történelem a titok

A W.A.B. szerzője az egyik legnépszerűbb krimiíró, Marek Krajewski, akinek egy könyvét, a több mint húsz nyelvre lefordított Halál Breslaubant a magyar olvasó is ismerheti (a Magvető adta ki). Ez volt annak a sorozatnak a kezdete, amelynek főhőse Mock felügyelő, és már összesen hat kötete van. Krajewski történeteiből a zavaros huszadik századi lengyel történelem is kibontakozik, és ez, mármint a történelem a lengyel krimi nemzetközi sikerének az egyik titka. (Krajewski már megteremtett egy másik magányos nyomozóhőst is, Edward Popielskit, aki a két világháború között, Lvivben, a korábbi Lembergben dolgozik.)

A Halál Breslauban angol borítója

A 18. század végére a szomszédai (Ausztria, Oroszország, Poroszország) között felosztott Lengyelország az I. világháború végén nyerte vissza államiságát, a II. világháborúban viszont az elejétől a végéig szenvedett. Megtámadták a németek és a szovjetek is, Varsó gyakorlatilag megsemmisült, az ország 6 millió polgárát vesztette el, ezeknek a fele zsidó származású volt. Breslau, Krajewski regényeinek fő helyszíne, szimbolikus városa ennek a korszaknak, volt Magyarország (Boroszló), Csehország, a Habsburg és a Német Birodalom része is. Szilézia történelmi fővárosa a II. világháború előtt német fennhatóság alatt állt, ‘45-ben az utolsó nagy kelet-német nagyvárosként esett el, utána pedig Lengyelország része lett, ez a mai Wrocław.

Radikális jobboldaliak, zsidó kultúra

Persze nemcsak múltban játszódó regényekből áll a kortárs lengyel regényirodalom, de a gazdag történelem miatt a jelen nem írható le a múltban történt események nélkül. Krajewski pályatársa, a hozzá hasonlóan kifejezetten sikeres Zygmunt Miłoszewski, a Newsweek lengyel kiadásának korábbi szerkesztője például olyan történeteket ír, amik napjaink Varsójában játszódnak, de főhőse, Teodor Szacki ügyész mindig olyan ügybe gabalyodik, ami a sötét múltban gyökeredzik. Miłoszewski trilógiájának első részében (Entanglement - Összekuszálás) a régi rendszer titkosszolgálati embereinek a szerepe kerül előtérbe, vagyis az, hogy mi történt velük a demokratikus átmenet után, hogyan maradtak a felszínen.

A könyvet követően, bár ilyesmi nem állt szándékában, Miłoszewskit számos radikális jobboldali dicsőítette, amiért elővette a régi kommunisták és a velük összejátszók vélt vagy valós bűneit, de ezek a rajongók nagyot csalódhattak, amikor kézbe vették a sorozat második részét (Grain of Truth - Porszem az igazságban), amiben a mai lengyel-zsidó együttélésről ír, illetve egy 18. századi koholt zsidó vérvád körülményeit is földolgozza. A trilógia befejező részében a lengyel-német együttélés lesz a központi téma, helyszíne pedig ismét egy olyan város, Olsztyn, ami mindkét országhoz is tartozott a huszadik században.

Zygmunt Miłoszewski (forrás)

Több krimi kimondottan zsidó környezetben játszódik, és ezzel egy sima bűnügyi történeten túl egy olyan világot is megjelenítenek, ami mára megszűnt létezni. Lengyelországban egykor több millió zsidó élt, ma alig vannak néhány tízezren, a pezsgő zsidó kultúrával bíró városok csak az emlékekben élnek. Ilyen hely például Lublin, ami a II. világháború előtt a zsidósag egyik központja volt, de végül a város lakosságának egyharmadát adó negyvenezres zsidóság teljesen megsemmisült. Ebben az akkor még zsidók mellett lengyelek, oroszok és németek lakta városban játszódnak Marcin Wroński történetei, amelyek egyelőre még a nemzetközi megjelenés előtt állnak.

"Jönnek a polákok"

A lengyel történelem a különböző kultúrái együttélésével és sorozatos hányattatásaival tehát számos izgalmat rejt egy olyan olvasó számára, aki előtt ismeretlen Kelet-Európa múltja, illetve a vasfüggönyön túli élet. Ma pedig már Lengyelország nemcsak egy nagy kelet-európai ismeretlen ország, hanem EU-tagállam is, és az ország iránt emiatt támadt érdeklődés érezhetően hozzájárul a lengyel krimi népszerűségéhez is.

Ugyanis az, hogy egyre gyakoribbá váltak a lengyel krimik angol fordításai, nagy részben annak köszönhető, hogy az unió határain belül szabadon dolgozható lengyelek hatalmas, körülbelül egymilliós kolóniát építettek ki Angliában, és ennek jelentőségét előbb-utóbb felismerték a könyvkiadók is, amelyek közönsége a lengyel származású olvasókon túl olyan angolokból is áll, akik szeretik a krimit, és kíváncsiak arra az országra, amely polgáraival nap mint nap találkoznak, de nem turistáskodás közben. Természetesen már megszületett az olyan lengyel krimi is, ami Angliában játszódik lengyel hősökkel (pl. Anya Lipska munkái - cikkünk legelső képén az ő egyik borítójából látható részlet), és a brit krimik között is van olyan, amiben a szereplők Lengyelországba keverednek.

A lengyel krimi angliai jelenlétét nagyon nyomja idén a lengyel kultúrstratégia is. A Lengyel Kulturális Intézét egész évben a műfajt népszerűsítő eseményeket rendez, támogatja a két ország közti irodalmi párbeszédeket, és így tovább. A program neve RIP Nordic Crime, Here Come the Poles, azaz Nyugodj békében északi krimi, jönnek a polákok.

via The New York Times, Words Without Borders, Tablet, Culture.pl