Sorozatunkban művészembereket kérdezünk kedvenc olvasmányaikról, regényhőseikről, mondataikról, és minden egyébről, ami csak eszünkbe jut. A szabály, hogy csak ötöt választhatnak, és muszáj magyarázkodniuk is. Mivel ma, szeptember 30-án ünnepeljük Benedek Elek születésnapját - és vele együtt a mese napját is -, a mesékről faggattuk következő "áldozatunkat".  Marék Veronika, Kipp kopp, Boribon és a Kockásfülű Nyúl kitalálója imádja a kis állatokat és a "füvek-növénykék" világát.

Grimm: A két testvér

Az a jópofa, hogy senki nem ismeri ezt a Grimm-mesét. Két ikertestvérről szól, akik útnak indulnak, és különböző állatokkal találkoznak, akik szintén ikrek: két kis róka, két nyúl. Mindenen megosztoznak. A végén különválnak, egyik jobbra, másik balra, és mindegyikkel öt-öt állat megy szépen sorban. Szemem előtt van most is a kép, ahogy libasorban mendegélnek. Mindenféle izgalmas kalandokba keverednek, és a mese végén összetalálkoznak újra. Tetszett benne a két testvér, mert én is a bátyámmal két testvér voltunk. Volt a mesében egy rész, ahol jókat lehetett félni. A vége pedig gyönyörű, az egyik testvér megmenti a másikat.

H. C. Andersen: Pöttöm Panna

Andersennél nem tudtam kiválasztani, hogy melyik a kedvenc, mert egyszerűen mindegyik nagyon tetszik, egyszerűen csodálatosak. Rögtön leírtam itt tíz mesecímet, de azért mégis kiemelek egyet közülük: a Pöttöm Panná-t. A mese egy icipici lányról szól, aki bekerül egy tavi világba, aztán egy vakondhoz, aki el akarja őt venni feleségül, aztán jön egy fecske, akit ő ápol. Gyönyörű. Én is annyira szeretem a füvek-növénykék világát, ezért aztán nagyon közel áll hozzám ez a kicsinyített lány, aki megy a növények és állatok között, mint Kipp-kopp a meséimben.


Mark Twain: Koldus és királyfi

Borzasztó nagy hatással volt rám ez a mese, rettenetesen izgalmas, félelmetes is egy kicsit, hiszen már a felnőttek világa is benne van. Nagyon szép illusztrációi voltak az én könyvemnek, Korcsmáros Pál grafikus rajzolta, és elbűvöltek benne a rajzok, és a történet is. Tizenegy éves koromban olvastam. Egy festőművésznőtől kaptam a könyvet, meghívott, hogy üljek neki modellt, egy könyvet nyomott a kezembe, hogy olvassam. Ez volt az. Utána odaajándékozta a könyvet hálából, bele is van írva az elejébe. A mai napig megvan nekem a könyv.

Szürke Bagoly: A két kicsi hód

A gyerekkönyvtárakban ma is megtalálható. Egyszer betegen olvastam, emlékszem, hangosan nevettem az üres szobában, annyira édes volt. Egy igazi indián környezetben játszódó mese. Gyerekek, akiknek az anyukájuk meghalt, felnevelnek két kicsi hódot. Gyönyörű a vége, szabadon engedik a hódokat, akik beúsznak a hódvárba.

Pajzs Elemér: Pualu, a fóka

Egy eszkimó házaspár talál egy kicsi fókát, és felnevelik, olyan lesz, mint egy hűséges kutya, akit imádnak. Velük jár vadászni, őrzi a kunyhójukat, és emellett rém ügyes, a fókák ügyesen egyensúlyoznak. Ezt a fókát úgy hívják, hogy Pualu. Érdekes, mert itt is az volt a titok, hogy kiderült a mese közepén, hogy a házaspárnak volt egy fiacskájuk, aki meghalt. Őt hívták Pualúnak, az elveszett gyermekükről nevezték el a kisfókát. A történetből kiderült, milyen irtózatos nehéz életet élnek, évente egyszer érkezik oda hajó. Eljön egyszer a férj nővére Kanadából, ott él velük egy ideig, majd azt kéri tőlük, hogy hadd vihesse magával Pualút. El akarja adni egy cirkusznak, azt hiszi, hogy hű de jól jár vele, és nem is gondol bele, hogy a házaspár belehal, hogyha Pualút elveszik tőlük. A testvértől nem lehet megtagadni semmit, így hát odaadják neki Pualút, jön a hajó, eltűnik vele a nővér a messzeségben. Az ember sírt, nem tudta, hogy fog folytatódni a könyv, amikor egyszerre csak hajnal van a jégkunyhóban, és egy csatakos, nedves orrocska összevizezi a házaspárt. Kiderül, hogy Pualu leugrott a hajóról, és hazaúszott. Kicsit hasonlít a Lassie hazatér-re, de az nekem valahogy kimaradt, pedig biztosan kedvenc könyvem lett volna, ha időben kézben kapom.